Célratörő parlament
Pásztor Bálint: Az ügyrendi szabályzat módosításával gördülékenyebbé és dinamikusabbá válhat a képviselőház munkája
A kormánykoalíciót alkotó pártok közös javaslatára várhatóan módosulni fognak a Szerbiai Képviselőház ügyrendi szabályzatának egyes pontjai. Ennek kapcsán nyilatkozott lapunknak Pásztor Bálint, a Magyar Koalíció köztársasági képviselője, a kisebbségi képviselőcsoport vezetője. Mint elmondta, valószínűleg kedden kerül sor a parlament rendkívüli ülésére, amelyen az ügyrendi szabályzat módosításáról szóló határozatot vitatják meg a képviselők, és nyilván kilenc szakasza fog módosulni a szabályzatnak.
Milyen változtatásokon esik át az ügyrendi szabályzat? Melyek a legfontosabb szakaszok, amelyek módosulnak?
– Gyakorlatilag azok a szakaszok módosulnak, amelyek visszaélésre adnak lehetőséget. Kiemelném a 225-ös és a 226-os szakaszt. Ezzel a két szakasszal főleg a Szerb Radikális Párt képviselői éltek vissza, de ugyanúgy megtették más pártok képviselői is. Ez a két szakasz bárki számára lehetővé tette, hogy az üléseken rájuk hivatkozva, bármilyen témáról bármennyit beszéljen. E módon akár hetekre is meg lehetett bénítani a képviselőház munkáját. A Vajdasági Magyar Szövetség egyezik az indítvánnyal, hogy a parlament munkáját mindenféleképpen gördülékennyé kell tenni, ám emellett, természetesen elfogadható keretek között, továbbra is lehetőséget kell hagyni a képviselőknek a számukra fontos kérdések megvitatására. Követendő példának tartom a magyarországi Országgyűlés munkájában fellelhető egyes eljárásokat is. Az ottani tapasztalatok alapján a VMSZ javaslata szerint minden kedden és csütörtökön a parlamenti ülés kezdetén egy órán át úgynevezett napirend előtti felszólalásokra kellene, hogy sor kerüljön. Ebben az egy órában a képviselők beszélhetnének azokról a kérdésekről, amelyek nincsenek napirenden, ám számukra mégis fontosak, illetve kérdésekkel fordulhatnának a kormánytagokhoz, valamint a miniszterekhez. Továbbá az ügyrend új szakasza előirányozza, minden hónap utolsó csütörtökén három órás időtartamban a képviselők kérdéseket tehetnek fel az ott jelenlevő minisztereknek. A minisztereknek ezeken az üléseken kötelező lenne részt venniük. Az ügyrendi szabályzatban gyakorlatilag ezek a legjelentősebb módosítások. A VMSZ álláspontja szerint a parlamentnek minél kevesebb akadály és időhúzás nélkül kell elfogadnia az európai csatlakozás szempontjából fontos kérdéseket, ám emellett a képviselőház képviseleti funkciójának is kifejezőnek kell maradnia. A képviselők továbbra is teret kell, hogy kapjanak azoknak a problémáknak a megvitatására, amely az őket megválasztó polgárokat érinti.
Miként ítéli meg a módosítás elfogadásának esélyét?
– Hivatalos reagálást még nem hallottam, hiszen a tervezet még nem készült el, de biztos vagyok benne, a radikális párt mindent meg fog tenni a módosítási határozat elfogadásának megakadályozása érdekében. A kormánykoalíciónak szilárdan ki kell tartania és mindenféleképpen ki kell eszközölnie a módosítási javaslat elfogadását. Csak így válhat valós eséllyé az ország európai uniós csatlakozása.
Meglátása szerint az ügyrendi szabályzat egyes szakaszainak kiigazításával milyen változást észlelhetnénk a parlament munkájában?
– A módosítás gördülékenyebbé, dinamikusabbá, illetve kiszámíthatóbbá tenné a parlament munkáját. Ha sikerülne az obstrukciót reális keretek közé szorítani, akkor egy törvény elfogadása három napnál nem tarthatna tovább. Ez jó hír a polgárok számára is, mivel jelen pillanatig egy-egy törvény elfogadása több hétig is elhúzódhatott. Sőt, a közelmúltban három hónapig tartó ülésre is volt példa.
Lapunk a múlt héten már foglalkozott azzal a jelenséggel, hogy a képviselők nem hajlandók ülésezni, amennyiben azt a televízió nem közvetíti élőben. A Szerbiai Rádió és Televízió (RTS) a kézilabda világbajnokság, illetve az ausztráliai nyílt tenisztorna aktualitása miatt délelőttönként, illetve délutánonként időszakos jelleggel megszakította a parlamenti ülés élő közvetítését. Az ügy kapcsán a két fél, vagyis Aleksandar Tijanić, az RTS igazgatója, valamint Slavica Đukić-Dejanović, a köztársasági képviselőház elnöke, illetve a frakciók vezetői hétfői ülésükön igyekeztek közös nevezőre jutni. Az ülésen megvitatottakról, illetve az ügyről Pásztor Bálint a következőket mondta el:
– Az ülés eredménye egy újonnan alakult munkacsoport. Ez a csoport a képviselőház frakcióinak egy-egy képviselőjéből, illetve az RTS képviselőiből tevődik össze. A csoport hivatott mindkét fél számára elfogadható megoldást találni. Aleksandar Tijanić felvetette az ötletet, miszerint az egyik mérlegelhető megoldás az lenne, ha alakulna egy kábeltelevízió-adó, amely csakis a parlamenti üléseket közvetítené. A képviselőház számára ez abban az esetben lenne elfogadható, ha a televíziós csatorna az ország egész területén elérhető lenne a polgárok számára. A VMSZ meglátása szerint mindenféleképpen meg kell őrizni a parlamenti ülések közvetítését. Ezt még a kilencvenes években sikerült kiharcolni, a polgároknak továbbra is biztosítani kell a lehetőséget a parlament munkájának követésére. Véleményem szerint figyelembe kellene venni a régió országainak a tapasztalatait, elsősorban Magyarországét és Horvátországét. Az említett országokban is élő adásban közvetítik a parlamenti üléseket, ám nem egész nap, csak a fontosabb vitakérdések bemutatására kerül a hangsúly. Gondolnunk kell arra is, hogy az ország televízióadója művelődési, szórakoztató és gyermekprogramokat is sugároz, ezeknek a műsoroknak is teret kell adni. Nem szabad tolerálni, hogy egyes frakciók, illetve képviselőik visszaélnek a közvetítéssel, oly módon, hogy saját pártjuk népszerűsítésére használják fel a közvetítést. A parlamentnek elsősorban a munkájára kell összpontosítania, annak a több száz törvénynek az elfogadására, amelyek nélkül az ország nem válhat az EU tagjává. Ez kellene hogy legyen a parlament létének a célja.
PESEVSZKI EVELYN
