Bíróságok nélkül maradnak a magyarlakta területek?
A bíróságokról szóló törvény éles vitákat váltott ki a kormánykoalíción belül is. A VMSZ képviselői múlt heti belgrádi sajtótájékoztatójukon bejelentették, hogy a törvény megszavazásához nem biztosítanak kvórumot. Pásztor Bálintot, a Magyar Koalíció képviselőcsoportjának vezetőjét telefonon kértük meg, hogy tolmácsolja álláspontjukat olvasóink számára.
A parlamenti sajtótájékoztatót azért tartottuk fontosnak, hogy félreérthetetlen módon megüzenjük a koalíciós partnereinknek, hogy a bíróságok székhelyéről szóló törvénytervezetet jelenlegi formájában nem fogadhatjuk el, és nem is fogjuk támogatni. Azt javasoltuk, hogy Óbecsén, Zentán és Topolyán maradjon meg az alapfokú bíróság. A törvényjavaslat vitájában több mint tíz alkalommal szólaltunk fel, s részletesen elmondtuk erről a véleményünket. A bíróságok megtartása mellett történelmi okok is szólnak, mivelhogy ezek a bíróságok több mint száz éve léteznek. Másrészt a 138 jelenleg működő bíróság közül 34 maradna. Ez azt jelenti, hogy Szabadka és Újvidék, illetve Zombor és Nagykikinda között egyetlenegy önálló alapfokú bíróság sem maradna meg. Ezzel hatalmas űr keletkezne Vajdaság térképén, elsősorban azokon a területeken, ahol a vajdasági magyarság zöme él. A kihelyezett tagozat és az önálló bíróság nem vehető egy kalap alá, mivel a kihelyezett tagozatokat egy tollvonással bármikor meg lehet szüntetni, ez pedig azt vonná maga után, hogy ezeken a területeken a lakosság mindennemű igazságszolgáltatási szerv nélkül maradna. Belgrádban arra is rámutattunk, hogy a fenti bíróságok megmaradása elengedhetetlen feltétele annak, hogy a vajdasági magyarság anyanyelvén kommunikálhasson az állami szervekkel a bírósági eljárások során. Az a közösség és település, amely bíróság, ügyészség nélkül marad, elveszíti városi jellegét. Ez nagyon rossz lenne Óbecse, Zenta és Topolya esetében. Sajnos, a minisztérium és a Demokrata Párt mindezt nem vette figyelembe. Ugyanakkor pedig a Demokrata Párt magyar nemzetiségű képviselői látszatmegoldásként hasonló indítványokat tettek, mint mi, ettől függetlenül azonban a törvényre szavaznak majd. Ezzel pedig azt bizonyítják be, hogy a vajdasági magyarság érdekképviselete számukra teljesen mellékes, mivel csak időnként rokonszenveznek a közösség érdekeivel. Velük ellentétben mi maradéktalanul kívánjuk képviselni a közösséget, s ezt a szavazás alkalmával is be fogjuk bizonyítani, mégpedig úgy, hogy nem veszünk részt benne. A jelenlegi helyzetben ugyanis ez az egyetlen olyan jogi mozgástér, amely révén a minisztériumot meghátrálásra kényszeríthetjük. Mivel az ellenzék egésze várhatólag elutasítja majd a törvénytervezetet, így a mi négy képviselőnk nélkül nem lesz meg a szükséges szavazattöbbség annak elfogadásához. Ez pedig esélyt ad a minisztériumnak arra, hogy még egyszer átgondolja, illetve átdolgozza a törvénytervezetet. Bízom benne, hogy a minisztérium felelősségteljesen cselekszik majd, s átdolgozás végett visszavonja a törvénytervezetet.
Mi nemcsak azt várjuk, hogy a módosítási indítványainkat építsék be a törvénybe, hanem az ellenzék által Szerbia más városaira vonatkozó felvetéseket is.
A Demokrata Párt a sajtótájékoztatónk után hivatalosan még nem reagált, viszont azt észre kell venniük, hogy a törvénytervezetnek nincs többsége a parlamentben. Remélem, a Demokrata Párt színeiben a parlamentben ülő nemzettársaink nemcsak képmutatásból nyújtották be módosítási javaslataikat. Miután azokat nem fogadták el, hajlandóak lesznek a magyar közösség érdekeit szem előtt tartva arra nemmel szavazni. Attól tartok, ebben az esetben ez egész biztosan nem fog bekövetkezni - nyilatkozta lapunknak Pásztor Bálint.
-x-
