Az ártatlan áldozatokra emlékeztek Moholon
Szentmisével és koszorúzási ünnepséggel emlékeztek ma Moholon, a helyi katolikus temetőben az 1944/45-ben ártatlanul meghurcolt és kivégzett áldozatokra. A rendezvény kezdetén Mester Dániel plébános celebrált ünnepi szentmisét, aki ezt követően megszentelte az ártatlanul kivégzett polgárok emlékére állított emlékhelyet is.
A megemlékezésen jelen volt dr. Plank Zoltán, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának konzulja is, aki beszédében hangsúlyozta, az ártatlanul meghurcolt és kivégzett emberek egy pusztító világégés áldozatai voltak.
"Az emlékezés az egyúttal vigasz is. Vigasztalást nyújt az élőknek, hogy így tehetnek valamit szeretteikért, imával, vezekléssel, szentmisével. Ezen a napon gyertyát, mécsest gyújtunk szeretteink emlékére. Felkeressük a temetőkben hozzátartozóink sírját, és többet gondolunk rájuk, mint más napokon. Élt itt, Vajdaságban mintegy harmincezer olyan férfi, akik hetvenegy éve nincsenek az élők között, és legtöbbjüknek a pontos nyughelyét sem ismerjük. Ők is valakinek, valakiknek a hozzátartozói voltak, hiányuk ma is fáj a hátramaradottaknak, házastársaiknak, gyermekeiknek, unokáiknak. Egy pusztító világégés polgári áldozatai ők, akiknek sok éven, évtizeden keresztül nem adatott meg a tisztes megemlékezés. Rájuk is emlékezünk ma. Ez szent kötelességünk", mondta dr. Plank Zoltán, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának konzulja.
Világos Tibor, a Vajdasági Magyar Szövetség Moholi Helyi Szervezetének elnöke alkalmi beszédében párhuzamot próbált vonni a múlt és a jelen történései között.
"Mi, akik itt maradtunk, amikor a lélekharang megszólal, már csak azt vehetjük tudomásul, hogy még egy polgártársunk csatlakozott a ’44/45-ös hozzátartozóink világához. Fogyunk. Feltehetjük, fel kell tennünk magunknak a kérdést, biztosan fel is tesszük imáinkban, hogy szülőföldünk hogyan fog majd tíz, húsz vagy ötven év múlva kinézni, ki fog majd a ’44/45-ös áldozatokért, vagy értünk imát mondani ebben a temetőben, ki fog emlékezni, azért fohászkodni, hogy hasonló vérengzés többet ne történhessen meg. Egyáltalán nem szabad, hogy megtörténjen! Nos, a mai kihívás szerintem ezt követeli meg, a szülőföldön maradást, a röghöz való ragaszkodást, az együttélést, az egymásra való figyelést és vigyázást, ahogyan azt eleink 1945 után tették, főleg azok, akik itt maradtak", fogalmazott Világos Tibor, a Vajdasági Magyar Szövetség Moholi Helyi Szervezetének elnöke.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője beszédében kiemelte, nemcsak elhunyt hozzátartozóinkra kell emlékeznünk, hanem az 1944/45-ben ártatlanul meghurcoltakra és kivégzettekre is.
"Más országokban ezen a napon a családok elhunyt hozzátartozóira, halottaikra szoktak emlékezni, mi pedig a család halottain kivül a nemzet halottaira is emlékezünk évtizedek óta, hiszen azok az emberek, akiknek a neve itt, a márványtáblán szerepel, és valószínűleg még sokan mások, mártírhalált haltak 1944-ben, 1945-ben. Azért kellett meghalniuk, mert magyarok voltak. Ugyanúgy áldozatai, vértanúi a magyar nemzetnek, mint az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei, vagy az aradi vértanúk, tábornokok, vagy az első magyar miniszterelnök. Azért jöttük össze itt, a moholi temetőben és Vajdaság több tíz településén, hogy ezekre az emberekre emlékezzünk, lerójuk a kegyeletünket előttük, hiszen ezeknek az embereknek se ravataluk, se temetésük nem lehetett, sőt, a hozzátartozóik is évtizedeken keresztül kizárólag suttogva, titokban beszélhettek róluk, pedig semmi bűnük nem volt, azt leszámítva, ami természetesen nem róható fel a civilizált világban bűnként, hogy magyarok voltak – hangsúlyozta Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője.
Az alkalmi beszédeket követően az emlékezők elhelyezték a kegyelet virágait is az emlékhelynél. Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa nevében dr. Plank Zoltán, a Magyar Nemzeti Tanács nevében Krizsán Vilmos, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége nevében Kalmár Gábor, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt nevében Györe Béla, a Szerb Haladó Párt nevében Stanka Mihajlov, Manuela Obradović, Dragan Čeleketić és Apró Erzsébet, a Vajdasági Magyar Szövetség nevében Pásztor Bálint, mgr. Fehér László, Világos Tibor és Patyi Lajos, a Vajdasági Magyar Szövetség Adai Községi Szervezete nevében pedig dr. Tóth Béla és Illés Veronika helyezte el az emlékezés virágait.
H. G.





















