„A VMSZ a közösség problémáinak megoldására összpontosít”
Az elmúlt időszak eseményeiről, egyebek mellett az ellenzéki oldalon tapasztalható vitákról, a határon túli támogatásokról, a Mathias Corvinus Collegium helyzetéről, a Szabadkán történt zászlóégetésről, valamint a Pásztor István Alapítvány támogatásairól is beszélt dr. Pásztor Bálint a Szabadkai Magyar Rádióban.
A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke az ellenzéki oldalon kialakult vitákkal kapcsolatban elmondta, hogy a hitelesség a politika legfontosabb eleme, és szerinte miközben az ellenzéki szereplők egymással, valamint a VMSZ-szel foglalkoznak, addig pártja a közösség problémáinak megoldására összpontosít.
– Ellenzékre mindig szükség van, de a politikában a hitelesség a legfontosabb. Tehát láthattuk azt, hogy ellenzéki oldalon kik a szereplők, milyen elvek szerint működnek. Hogyha ők néhány hét alatt összevesznek egymással, és egymással foglalkoznak, akkor nem tudom, hogyha hatalomra jutnának, akkor a közösségünk tagjai milyen támogatásra, milyen munkára számíthatnának az ő részükről, de ezt különösebben nem szeretném kommentálni, ők majd ellesznek egymással meg a Vajdasági Magyar Szövetségnek a szapulásával, mi pedig az emberek között fogunk lenni a nyár folyamán is.
A műsorban szó esett a határon túli támogatásokról is. A VMSZ elnöke hangsúlyozta, hogy az új magyar kormánnyal kapcsolatban egyelőre nem várhatók gyors változások. Úgy fogalmazott, teljesen világos, hogy néhány hónapra lesz szükség ahhoz, hogy az új rendszer beálljon – még a nemzeti közösségekkel, a határon túli magyar közösségekkel megbízott helyettes államtitkárt sem nevezték ki.
– Én fontosnak tartottam, hogy amikor az új magyar miniszterelnök beiktatásra került, akkor gratuláljak neki, és megismételjem azt a meghívást, amit személyesen is elmondtam neki, és meg is egyeztünk abban, hogy valamikor a nyár folyamán ellátogat Vajdaságba. Én azt gondolom, hogy mivel még a nyár nem kezdődött el, bizakodóak lehetünk e tekintetben.
A Mathias Corvinus Collegium helyzetével kapcsolatban a párt elnöke úgy fogalmazott, sajnálatosnak tartaná, ha az intézmény megszűnne, mivel programjai jelentősen hozzájárultak a vajdasági magyar fiatalok fejlődéséhez.
– Az, ami Magyarországon történik, azt gondolom, hogy egyelőre nem is ebbe az irányba mutat, nem szeretnék jogászkodni, meg nagyon apró részletekbe belemenni, de itt inkább arról zajlik a vita, hogy ki legyen a fönntartó, hogyan működjön, milyen elvek alapján. Én nem úgy láttam, hogy magának az MCC-nek a megszűnése lenne a cél. Remélem, hogy meg tud maradni az MCC és ezen belül a vajdasági MCC, amennyiben nem, akkor meg mi önerőből az MCC itteni létezését megelőzően is, meg azóta is az MCC-éhez hasonló programokat lebonyolítunk, szervezünk, fontosnak tartjuk mi is a tehetséggondozásnak a témáját, a Magyar Nemzeti Tanácsnak is nagyon fontos programjai vannak, a Szekeres László Alapítványnak is, másoknak is, civil szervezeteknek is, úgyhogy a vajdasági magyar közösségnek a fejlődése biztosítva lesz.
Csaknem egy éve folyósít támogatásokat a Pásztor István Alapítvány. Eddig 236 900 eurót fordított a rászorulók megsegítésére. Az igazgatóbizottság havi rendszerességgel ülésezik, hogy elbírálja a beérkezett kérelmeket. Négy kategóriában ítélnek oda támogatást. Eddig a legtöbb pénzt a beteg gyermekek gyógykezelésére különítették el. Pásztor Bálint mindenkit arra buzdít, éljen a lehetőséggel, az igénylés módja egyszerű, nincs szükség pályázatíróra.
A Szabadkán történt zászlóégetésről is szólt a VMSZ elnöke. Úgy fogalmazott, ez súlyos, de elszigetelt eset.
– Egy nagyon komoly és sajnálatos esetről van szó, amit semmiképpen sem szabad bagatellizálni, vagy pedig lebecsülni vagy csökkenteni a jelentőségét, ugyanakkor nem szabad politikai poénszerzésre sem fölhasználni olyan tekintetben, hogy vészharangot kongassunk akkor is, és olyan mértékben is, aminek nincs itt a helye. Én ezért helyeztem a megszólalásomban arra a hangsúlyt, hogy minden tiszteletem azé a vajdasági magyar fiatalé, aki magyar zászlóval vett részt a ballagási ünnepségen, ezzel kifejezte a nemzeti hovatartozását, a büszkeségét azért, mert a magyar nemzeti közösségnek a tagja. Most az, hogy jó-e az, hogy bármilyen zászlóval vonulnak a ballagók, vagy nem jó, az egy más kérdés, ezt nem mi, politikusok fogjuk eldönteni. Én azt tudom, hogy amikor mi ballagtunk, akkor senkinek eszébe se jutott semmiféle zászlóval ballagni, de ezt nem a magyar fiatal ellen mondom, mert az már csak a reakció, hanem azok ellen, akik valamikor, néhány évtizeddel ezelőtt ezt a gyakorlatot meghonosították, nemcsak Szabadkán, hanem országszerte, és azoké a fiataloké is minden tiszteletem, akik az elégetett zászlót nem hagyták a földön. Régen voltak ezek a nagy heroikus, hősies elvek, amik sajnos már kivesznek a mindennapjainkból, hogy például zászlót nem hagyunk a csatatéren, úgyhogy ezért helyeztem én a hangsúlyt arra, hogy minden tiszteletem a magyar fiataloké. Ugyanakkor az iskola is jól lépett föl, az iskolának a vezetése, mert elítélte az eseményeket, és rögtön reagált, és most az állami szerveken van a hangsúly. Én nagyon remélem, hogy mivel tudomásom szerint megvannak az elkövetők, a megfelelő jogi eljárások lefolytatásra kerülnek, a zászlóégetés bűncselekménynek számít Szerbiában, tehát itt nem valamiféle apróság történt, hanem egy nagyon komoly jogellenes cselekedetre került sor. Ugyanakkor én szeretném azt hinni, és biztos vagyok abban, hogy ez egy elszigetelt cselekedet, tehát nem valamiféle tendencia van mögötte, annál is inkább, hogy sokszor mondtuk el azt, hogy statisztikai adatokkal alátámasztható, hogy például a húsz évvel ezelőtti magyarellenes atrocitásokkal szemben harmincszor kevesebb ilyen sajnálatos cselekményre kerül sor az utóbbi években, tehát nem harminccal, hanem harmincszor, úgyhogy remélem, hogy ez a jó szerb–magyar kapcsolat megmarad, arról nem beszélve, hogy ez nem az én dolgom, hogy erről beszéljek, de az se biztos, hogy szerb nemzetiségűek voltak az elkövetők – mondta Pásztor Bálint.
(SZ.L.)
