A válságból való kiutat sürgetik

„Minden parlamenti képviselőnek arra kellene használnia a mandátumát, hogy azokat képviselje, akiknek köszönhetően parlamenti székhez jutott” – fejtette ki a Szabadkai Magyar Rádió Napindító című műsorában dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és a köztársasági parlamenti frakcióvezetője az aktuális történésekhez kapcsolódóan. Megjegyezte, a képviseletnek sokféle formája van, és habár azt szokás mondani, hogy szerelemben és háborúban mindent szabad, ezt nem kellene szó szerint értelmezni.

„Nem gondolom, hogy bárki azért szavazott az ellenzéki pártokra, hogy képviselője füstbombákat dobáljon az ülésteremben, nem gondolom, hogy ez bármire megoldást jelenthet” – emelte ki Pásztor.

– Régóta vagyok parlamenti képviselő, azt hittem, hogy már mindent láttam abban a bizonyos oroszlánbarlangban, ám azt kell mondanom, hogy nem. Ami múlt kedden történt, arra Szerbiában még nem került sor, meg máshol sem nagyon, a pristinai parlamentet leszámítva. Meglehetősen érdekes érzés, amikor zárt térben robbantanak füstbombákat. Azért mondtam, hogy mi a normalitás hangját próbáljuk képviselni, mert a mi képviselőink azon az ülésen annak ellenére is felszólaltak, hogy a füsttől nem nagyon lehetett látni, egyes ellenzéki képviselők pedig kereplővel keltettek zajt, hiszen a magyarság szempontjából is fontos törvényjavaslatok szerepeltek napirenden. Büszke vagyok képviselőtársaimra, hogy ilyen feltételek mellett is el tudták látni azt a feladatot, amelyre a magyar közösség felhatalmazott bennünket – fogalmazott.

A felsőoktatási törvény módosítására kitérve a VMSZ elnöke rámutatott, hogy ennek elfogadásával a hatalom teljesítette a felsőoktatási intézményeket blokád alatt tartó hallgatók negyedik követelését. Kiemelte, az ellenzék nem szavazta meg, hogy az említett törvénymódosítás napirendre kerüljön. „Amennyiben az ellenzék azt gondolja, hogy a kormánynak mennie kell és a tüntetőknek igaza van, akkor miért nem támogatta azt, hogy a tüntetők negyedik követelését teljesítő törvényjavaslat napirendre kerüljön?! A következő nap már be sem jöttek az ülésterembe. Ott voltak a parlament épületében, felvették az útiköltséget, de nem jöttek be.” – fejtette ki Pásztor. Elmondta, a VMSZ azért támogatta a törvénymódosítást, mert az egyetemisták követelésének a teljesítéséről van szó, de azért is, mert 153 millió euróval növekszik a felsőoktatás támogatása.

A szintén elfogadott, fiatalok kedvezményes lakáshitelére vonatkozó törvény kapcsán emlékeztetett, hogy a 20 és 35 év közötti személyek 1 százalékos önrésszel vásárolhatnak ingatlant, amennyiben még nem rendelkeznek saját ingatlannal, a maximális futamidő 40 év, az első 6 évben legfeljebb 3,5 százalékos lehet a kamat, ebből 2 százalékot átvállal az állam. Amennyiben munkanélküli az egyén, vagy nincsen állandó munkaviszonyban, kezesre van szükség – jegyezte meg. „Ezt a törvényjavaslatot is támogattuk, hiszen az elmúlt években a Prosperitati Alapítvány rendszerében megjelenő falusi házvásárlási pályázaton kívül a vajdasági magyar fiataloknak ehhez hasonló kedvezményes lehetőségük nem volt. Most lesz. Mindenkit arra szeretnék biztatni, hogy éljen ezzel a lehetőséggel. A törvény jövő hétfőn lép hatályba” – hangsúlyozta a VMSZ elnöke.

A jövő tekintetében kifejtette, hogy a tüntetéssorozat nem vezet sehova.

– Eltelt négy hónap, továbbra is az állapítható meg, hogy ezeknek az ellenzéki akcióknak nincsen vezetője, sem programja vagy célja. Gyakorlatilag olyan közhelyek hangzanak el csupán, amelyeket mi mindannyian azonnal aláírnánk. Például az, hogy legyen Szerbia jogállam. A VMSZ is ezért küzd. Vagy az, hogy ne kelljen félelemben élni. Mi mindannyian azért küzdünk, hogy ne kelljen félelemben élni. Vagy az, hogy ne a pártok határozzák meg, hogy ki milyen szakember. Ezzel is mindannyian egyet tudunk érteni. Ha megvizsgáljuk a VMSZ által delegált intézményvezetőket, akkor azt látjuk, hogy elég sokan vannak közöttük olyanok, akik nem tagjai a VMSZ-nek. A tüntetők alapvető elképzeléseivel minden normális ember egyetért. Azzal viszont nem, hogy füstbombákat dobáljanak az ellenzéki képviselők, vagy intézményeket és útkereszteződéseket blokkoljanak. Ezt a végtelenségig lehet folytatni, ahogy ezt a plénumozást is. A plénum nem olyan kategória, amit az alkotmány vagy bármelyik törvény ismer. A plénum gyakorlatilag az 1944–1945-ös partizán igazságszolgáltatás egyik formája, ahol összegyűlnek azok, akik magukat arra érdemesnek tartják és élet-halálról döntenek. Egyetemi tanár kollégák azt mondják, hogy 30-40 év gyakorlattal állami karokon meg kellett érniük azt, hogy 18-19 éves egyetemi hallgatók ne engedjék be őket az épületbe. Nem gondolom azt, hogy ilyen társadalomért kellene küzdeni. Ezért bízom abban, hogy a kormány megválasztásra kerül majd a parlamentben és az előbb részletezett törvényjavaslatokhoz hasonlók elfogadása a jövőben is lehetséges lesz. Ennek az alternatívája a káosz és az anarchia, nem gondolom, hogy bárki káoszban vagy anarchiában érdekelt – mondta Pásztor. Megjegyezte, az ideiglenes kormány a népképviseleti demokrácia megcsúfolása lenne, az alkotmánnyal összhangban kellene működtetni az államot.

P.E.