A társadalom nem lehet többé megosztott
Ma folytatódik a vita az új kormány összetételéről
Szerbia belefáradt a megosztottságba és a blokádokba, senki sem élvezhet nagyobb jogokat másoknál. A társadalom harmonizációján kell dolgozni, amit párbeszéddel, toleranciával, munkával, értékrend építésével lehet elérni – közölte kormányprogramját ismertetve Đuro Macut kormányalakító a köztársasági képviselőház tegnapi ülésén, amelyen a képviselők megkezdték az új kormány összetételéről szóló vitát. Prioritásai egyike az oktatás reformja, ahogy az oktatási intézmények működése is, így a blokádban részvevőket párbeszédre invitálta, hozzátéve, hogy a helyzet sürgős megoldást kíván, hogy a tanulók visszatérhessenek tanulmányaikhoz.
Macut kiemelte, a kötelezettségei közé tartozik, hogy minden elégedetlenség kapcsán párbeszéd induljon, az alkotmánnyal és a törvényekkel összhangban támogassa a fiatalokat. Expozéjában hangsúlyozta, egyetemi tanárként számára minden hallgató egyforma. Szerinte az oktatás reformra érett, hogy a jelenlegi megosztottságra soha többé ne kerülhessen sor.
Elmondta ugyanakkor, hogy az oktatás fő képviselői a tanulók, a hallgatók. Nekik építjük és hagyjuk magunk után az államot. Etikus és tisztességes elvek mentén kell irányítani őket és kialakítani munkaszokásaikat, hogy tiszteljék az egyetemes értékeket és az idősebbeket. Tudni kell, hogy ki a diák, ki hallgató és ki a tanár – szögezte le.
Mint mondta, ha a parlament megszavazza megválasztását, javasolni fogja, hogy a felsőoktatás az oktatási minisztérium hatásköréből átkerüljön a tudományos minisztérium hatáskörébe.
Miloš Obrenović 1831-ben tartott beszédének részletét idézve Đuro Macut rámutatott a hatalomnak, azoknak, akik állami tisztséget töltenek be – és mindenkinek, legyen az földműves, diák, professzor, tisztviselő, katona, bíró vagy más – kötelessége egy jobb és rendezettebb Szerbia érdekében tevékenykedni.
A valamivel több mint egy órán át ismertetett programjában a kormányalakító elmondta, fontos a katonaság további fejlesztése. Kiemelte, mindenekelőtt hazai gyártmányú fegyvereket használ, de a műszaki fejlettség érdekében újabb katonai felszereltségre is szükség lesz.
Kitért azokra az infrastrukturális projektekre, amelyek az ország előtt állnak, illetve amelyek már megkezdődtek. Rámutatott, jelenleg az országban 166 ezer aktív építőhely van, 5 autópálya munkálatai folynak: a Preljina–Požega, Sremska Rača–Kuzmin, Belgrád–Nagybecskerek–Újvidék és Belgrád–Szarajevó autópályán, továbbá a Morava korridor Pojate–Preljina szakaszán. Folyik az építkezés a kelebiai határátkelőn, a Ruma–Šabac–Loznica gyorsforgalmi úton, valamint a Badovinci–Slepčević szakaszon, és készül a Loznica–határátkelő–Mali Zvornik szakasz tervdokumentációja is.
Fontosnak tartotta kiemelni, az Expo 2027-et, amely számos infrastrukturális projektumot felölel, és nemcsak a közúti és vasúti forgalom kapcsán céloz fejlesztéseket, hanem a légi és a folyami közlekedésben is.
Macut hangsúlyozta, a cél az ország makrogazdasági stabilitásának megőrzése. A pénzügyi rendszert stabilnak mondta, az ország befektetési hitelminősítéssel rendelkezik, magas devizatartalékkal, állami betétekkel és az európai átlaghoz képest viszonylag alacsony államadóssággal. A tervek szerint 2025 és 2027 között az ország 13 százalékos gazdasági növekedést ér el, új munkahelyek jönnek létre, és magasabb lesz az életszínvonal. A tervek szerint két éven belül az átlagfizetés eléri az 1500 eurót, az átlagnyugdíj pedig 650 euró lesz.
Megemlítette azokat az energiabiztonságot érintő beruházásokat, amelyek például a vízerőművek kapacitásának növekedésére vonatkoznak, de kitért a szélparkokra és a napenergiára is. A határon átnyúló projektekről is szólt, köztük a Szerbia és Magyarország közti leendő kőolajvezetékről, és földgázellátás diverzifikációját szolgáló vezetékekről. Megerősítette még az udvarnoki gáztározók kapacitásainak bővítését.
Közölte, kormánya fókuszában lesz a környezetvédelem, a tiszta víz és az egészséges élelmiszer is. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar ugyanis az ország egyik legfontosabb gazdasági ágazata. Kormánypolitikája stabil és biztonságos élelmiszergyártásra összpontosít majd, a termelők versenyképességének növelésére, a digitális és technológiai átalakulásra, hogy válaszoljanak a klímaváltozás kihívásaira. Szerbia továbbra is az eurointegrációt útján halad, a regionális együttműködés erősítése mellett politizál majd, de katonai semlegességét nem adja fel.
Expozéjának ismertetése után bemutatta az általa javasolt kormány tagjait, majd megkezdődött a parlamenti vita. A Szerbiai Népi Mozgalom, a Szabadság és Igazságosság Pártja, a Zöld-Balodali Front, a SRCE és a Szabad Polgárok Mozgalma vett részt a vitában, de nem támogatják az új kormányt, mert szerintük csupán a korábbi kormánypolitika folytatását képviseli, és nem újról, csupán átalakított kormányról van szó. A Demokrata Párt, a NADA koalíció, vagyis az Új Szerbiai Demokrata Párt és a Szerb Királyság Megújhodási Mozgalom nem vett részt az ülésen.
A hatalmi koalíció képviselői ugyanakkor az új kormányösszetétellel szembeni elvárásokat fogalmazták meg.
Dr. Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti frakcióvezetője azt mondta, éppen azt hallotta a kormányprogramban, amire számított. Meggyőződését fejezte ki, hogy Đuro Macut jó kormányfő lesz. Köszönetet mondott Miloš Vučevićnek, akivel az elmúlt egy év alatt jó együttműködés valósult meg. Mint mondta, ezt az együttműködést folytatni óhajtják, hiszen a VMSZ 2014 óta a Szerb Haladó Párt koalíciós partnere. Üdvözölte, hogy a kormányalakító az első helyre helyezte az oktatást, illetve hogy kiemelte a nemzeti kisebbségekkel való együttműködést. A szerb–magyar együttműködés más kisebbségek számára is példát mutathat, hiszen a több mint 10 évvel ezelőtti történelmi megbékélés csupa jót hozott a szerb–magyar viszonyokban, és Szerbia és Magyarország együttműködésében is. Országunk 8 állammal kötött stratégiai partnerségi megállapodást, de csak Magyarországgal alakította meg a stratégiai tanácsot is – emelte ki Pásztor. Felszólalásában kitért azokra a területekre, amelyek fontosak a VMSZ számára. Köztük a részarányos foglalkoztatásra az ügyészségekben és bíróságokban. Megemlítette a tartomány pénzelését érintő törvényt, amelyet az alkotmány szerint még 2008-ban meg kellett volna hoznia a parlamentnek. Szerinte elérkezett az ideje annak, hogy ez a kérdés terítékre kerüljön.
Felhívta a mezőgazdasági miniszterjelölt figyelmét a mezőgazdasági termelők nyugdíjbiztosításának kérdésére, rámutatva, hogy ez a probléma már 1986 óta húzódik és interreszoros kérdésként összetett ugyan, de megoldásra vár. A termelők igazságosabb kötelezettségekre számítanak.
Az infrastrukturális beruházásokról szólva fontosnak mondta Szabadkán a Majsai úti körforgalom kiépítését, a topolyai, a Zenta–Szabadka és a Békova–Orom közti út építését és közölte, hogy tartományi költségvetésből az Ada és Törökfalu közti út már el is készült. Kiemelte, derűlátó az új kormányt illetően és a VMSZ partnerségére számíthat.
MH
