A szerbiai igazságügyi reform és a magyarok - Heti Interjú
I.. mandátum
Miként tekintenek az igazságügyi törvénycsomagra a Magyar Koalíció szerbiai parlamenti képviselői? Erről kérdeztük Pásztor Bálintot, a koalíció VMSZ-es képviselőjét, a szerbiai parlament kisebbségi frakciójának vezetőjét.
- A Szerbiai Képviselőház jelenleg is az igazságügyi reform alapjául szolgáló hét törvényből álló jogszabálycsomagról vitázik. A Magyar Koalíció képviselői számos észrevételt tettek a dokumentumokra. Mit kifogásolnak kisebbségi szempontból?
- A hét törvényjavaslatból hat teljes egészében elfogadható a VMSZ és a Magyar Koalíció számára, ugyanis az igazságügy megreformálása egyrészt feltétele az ország EU-s közeledésének, feltétele annak, hogy Szerbia 2009-ben az EU tagjelöltjévé válhasson. Másrészt pedig azért is fontos az igazságügy reformja, mert racionalizálni kell a rendszert, működőképesebbé kell tenni az igazságügyet Szerbiában. Ennek ellenére mi úgy gondoljuk, hogy a szerbiai kormány racionalizációs terve túlzó, mert sérülhetnek a kisebbségi jogok és sérülhetnek a polgároknak azok a jogai, amelyek az igazságügy szolgáltatásainak az igénybevételét jelentik.
A 138 önálló bíróságból csak 34 maradna!
- Konkrétan mire gondol?
- Arra, hogy az igazságügyi csomag hetedik törvénye a bíróságok és ügyészségek székhelyéről és illetékességi területéről szól. Ez a törvényjavaslat azt irányozza elő eredeti formájában, hogy a jelenlegi 138 községi bíróság helyett mindössze 34 önálló alapfokú bíróság működjön. Ezt a leépítést mi azért tartjuk túlzónak, mert pl. Vajdaságban, a törvényjavaslat értelmében csupán Mitrovicán, Zomborban, Szabadkán, Újvidéken, Nagykikindán, Nagybecskereken, Versecen és Pancsován maradna önálló bíróság. Úgy gondoljuk, hogy megengedhetetlen az, hogy igazságügy szervezés szempontjából Vajdaság közepén egy hatalmas űr tátongjon. Megengedhetetlen az, hogy sem Topolyán, sem a Tisza mentén, sem Zentán, sem Magyarkanizsán, sem Adán, sem Óbecsén nem maradna meg az önálló bíróság a törvényjavaslat értelmében.
- Ezeknek miért kellene önálló bíróságként megmaradniuk? Mi a gond azzal, ha kihelyezett bírósági osztályként működnek?
- Itt olyan bíróságokról van szó, amelyek 100-200 éves hagyományra tekintenek vissza. Ennyi ideje léteznek önálló bíróságok az említett településeken, és földrajzi szempontból is indokolt az, hogy ezen községek egy részében működjön önálló bíróság. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy nem tudjuk megőrizni az összes, jelen pillanatban működő bíróságot ebben a formában, mert ezzel felborulna a reformkísérlet. Viszont arra mindenképpen kísérletet teszünk módosítási indítványok formájában, amelyeket már benyújtottunk, hogy ez a racionalizáció racionális legyen, és megfeleljen a vajdasági magyarság érdekeinek.
A minimum: Topolya, Óbecse, Zenta
- Hány bíróságot kéne megtartani jelenlegi formájában ahhoz, hogy a vajdasági magyarok úgy érezhessék, hogy nem toltak ki velük?
- Konkrétan azt javasoltuk, hogy maradjon meg önállónak a topolyai bíróság, amelyhez Topolya és Kishegyes község területe tartozna. Továbbá maradjon meg önálló bíróságnak az óbecsei bíróság, amely Zsablya, Szenttamás, Temerin és Törökbecse területét ölelné fel Óbecse mellett. Valamint maradjon meg önálló alapfokú bíróságként a zentai bíróság, ahova Zenta mellett Törökkanizsa, Magyarkanizsa és Ada tartozna. Ez az a minimum, amivel talán már elégedettek lehetnénk. Amennyiben ezek a bíróságok önálló bíróságként működnének tovább, akkor ez a vajdasági magyarság számára biztosítaná azt, hogy anyanyelvükön vehessék igénybe az igazságügyi szervek különböző szolgáltatásait. Konkrétan arra gondolok, hogy továbbra is magyar nyelven folyhassanak bírósági eljárások, amely egy alapvető alkotmányos jog. Amennyiben ezek a bíróságok nem maradnának meg, akkor nem csak abból a szempontból keletkezne probléma, hogy sokat kellene a polgároknak utazniuk a bíróságokra, és nem csak az a probléma állna fenn, hogy kétszáz éve létező bíróságok szűnnének meg, hanem veszélybe kerülhetne az alkotmányos jog is, hogy anyanyelven lehessen bírósági eljárásokat lefolytatni.
- Milyenek a kilátások? A kormánykoalícióban meglesz-e a jóindulat?
- Ebben a pillanatban nem tudjuk azt, hogy a kormánykoalíciót alkotó többi párt majd hogyan tekint a mi módosítási indítványainkra. Mi nem vagyunk hajlandóak indítványainkról lemondani. Csak abban az esetben fogjuk ezt a törvényt megszavazni, ha a mi módosítási javaslatainkat tartalmazni fogja. Ezt természetesen nem szánjuk fenyegetésnek, és nem szeretnénk zsarolni a kormánykoalíciót alkotó többi pártot, csupán azoknak a polgároknak és régióknak, községeknek, városoknak az érdekeit kívánjuk képviselni, amelyeket nekünk képviselnünk kell.
Nem fordíthatunk hátat a polgároknak!
- Nem fordíthatunk hátat azoknak a polgároknak, akik a választásokon a Magyar Koalíciónak bizalmat szavaztak. Azt tudjuk, hogy az ellenzékiek közül az LDP támogatja az elképzeléseinket. Ez azt jelenti, hogy a VMSZ négy parlamenti képviselője nélkül nem lehet egy törvényt sem megszavazni. Csak abban az esetben mehet át ez a törvény, ha valamely nem Európa-barát ellenzéki párt mellé áll. Magyarra lefordítva: csak abban az esetben fogadható el ez a törvény, ha a Demokrata Párt és a Szerbiai Szocialista Párt köré tömörülő többi kisebb koalíciós partner mellett a régi vagy az új radikális párt is megszavazza ezt a törvényt eredeti formájában. Én azonban bízom abban, hogy a kormánykoalíciót alkotó többi párt belátja azt, hogy szakmai és politikai szempontból is nélkülözhetetlen a mi módosítási indítványaink elfogadása, és hogy végül egy olyan törvényt szavazhatunk meg, amely majd tartalmazza a mi követeléseinket.
- Induljunk ki a legrosszabból. Mi történik abban az esetben, ha a Demokrata Párt köré csoportosuló kormánykoalíció átviszi eredeti elképzelését? Ez azt jelenti, hogy az érintett városokban megszűnik a magyar nyelvű bírósági eljárás?
- Abban az esetben sem alakul ki katasztrófahelyzet, mert a törvényjavaslat értelmében mindazokban a községekben, ahol jelen pillanatban is van bíróság, ezek megmaradnának az új alapbíróságok kihelyezett tagozataiként. Azonban én azt gondolom, hogy nem kell igazságügyi szakértőnek lenni ahhoz, hogy az emberek lássák és tudják: nem mindegy az, hogy egy településen önálló bíróság van, vagy egy másik településen levő bíróságnak a kihelyezett tagozata működik csupán. Két okot hoznék fel ennek alátámasztására. Egyrészt, azokon a településeken, ahol megszűnik az önálló bíróság, megszűnik annak a településnek a városi jellege is bizonyos szempontból. Másrészt pedig, sajnos a kihelyezett tagozatot sokkal egyszerűbb lesz megszüntetni a későbbiek folyamán, mint egy önálló bíróságot. Tehát mi attól félünk, hogy amennyiben pl. Zentán, Magyarkanizsán, Adán, Óbecsén vagy Topolyán csak kihelyezett tagozatként működne bíróság, akkor öt vagy tíz év múlva ezeket a kihelyezett tagozatokat egy tollvonással meg lehet szüntetni. Ami a magyar nyelven zajló bírósági eljárásokat illeti, az a kezdetben, az első években egészen biztosan megmaradna, viszont közép- vagy hosszabb távon ez a lehetőség veszélyként leselkedne ránk, ha a módosítási indítványaink nem kerülnek elfogadásra.
Jó úton a részarányos foglalkoztatás felé…
- Az igazságügy törvénycsomagban van-e bármilyen utalás arra, hogy a kisebbségi szempontoknak is meg kell, hogy feleljen?
- Jó hír, hogy az igazságügyi törvénycsomag egyik-másik törvénytervezetében szerepel egy olyan rendelkezés, hogy a bírák és az ügyészek kinevezésének folyamatában figyelembe kell venni az adott környezet nemzetiségi arányait és azt, hogy a bírák és az ügyészek az adott község területén élő nemzetek nyelvét ismerjék. Ez azt jelenti, hogy az igazságügyben megvalósulni látszik a részarányos foglalkoztatás. Nagyon jó az, hogy ezt a kormány már az eredeti törvényjavaslatba is beépítette. Mi erre a törvényre is nyújtottunk be egy módosítási indítványt a Magyar Koalíció nevében, amely arra irányul, hogy ugyanilyen módon figyelembe kell venni a nemzetiségi arányokat a bírósági és ügyészségi gyakornokok felvételekor is, annak érdekében, hogy hosszútávon biztosítsuk a magyar bírák és ügyészek meglétét az igazságszolgáltatási rendszerben.
TERNOVÁCZ ISTVÁN
