A múltbéli cselekedetek elítélése
A parlament elfogadta a szerb nemzet és a szerbiai állampolgárok ellen elkövetett gaztetteket elítélő határozatot
A Szerbiai Képviselőház csütörtökön a szerb nemzet és a szerbiai állampolgárok ellen elkövetett gaztettekről szóló határozatról vitázott. A beterjesztett dokumentum elítéli a múlt század kilencvenes éveinek háborús összecsapásaiban elkövetett gaztetteket, és szolidaritást fejez ki az 1999-es NATO bombázás áldozataival. A határozatban a parlament elítéli a Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és Koszovón elkövetett, szerbek elleni gaztetteket. A parlament más ex-jugoszláv térségbeli országokat is felszólít a szóban forgó bűntények elítélésére.
A hatalmi koalíció képviselői elmondták: a határozat célja, hogy a bűnök ne merüljenek feledésbe, az elkövetők pedig elnyerjék méltó büntetésüket. Nada Kolundžija, az Európai Szerbiáért frakció vezetője szerint a határozat felszólítja a szomszédos országokat arra, hogy hasonlóképpen viszonyuljanak a volt Jugoszlávia területén zajló háborús összecsapások áldozataihoz.
Branko Ružić, a Szerbiai Szocialista Párt parlamenti frakciójának vezetője civilizációs lépésnek tartja a határozatot. Suzana Grubješić, a G17 Plusz frakcióvezetője úgy véli, hogy a múlttal csak úgy lehet szembesülni, ha tisztelettel adózunk az áldozatok emlékének.
Dragan Marković Palma, az Egységes Szerbia elnöke követeli, hogy a horvát és a koszovói parlament is ítélje el a szerbek ellen elkövetett gaztetteket, a NATO-tól pedig bocsánatkérést követel.
Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke közölte, hogy pártjuk támogatja a határozatot, ugyanakkor nem érti, hogy miért van szükség a dokumentum elfogadására.
– Nem értem, hogy miért kell valakinek elítélnie a saját nemzete ellen elkövetett gaztetteket. Ez magától értetődik – vélekedett Čanak.
Az ellenzéki pártok hiányosnak tartják a határozatot, mert annak szövegébe nem foglalták bele a NATO-bombázást és a Szlovéniában elkövetett gaztetteket. A Szerb Haladó Párt, az Új Szerbia és a Szerb Radikális Párt is felháborodottságának adott hangot a hiányosságok miatt. Dragan Todorović, az SZRP frakcióvezetője szerint a szerb parlament eddig még soha nem készült ilyen szégyenteljes dokumentum elfogadására.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője elmondta lapunknak, hogy a párt képviselői támogatni fogják szavazatukkal a határozatot. A VMSZ azért támogatja a deklarációt, mert a dokumentum összeállításakor elfogadták a párt javaslatait.
– Többek között azt kértük, hogy a határozatban ne csak a szerb nemzetről, hanem Szerbia más nemzetiségű állampolgárairól is emlékezzenek meg. Nagyon sok embert kényszeríttek egyenruhába a kilencvenes években, és közülük nem mindenki volt szerb nemzetiségű. Magyarokat, horvátokat és egyéb kisebbségbeli férfiakat kényszeríttek a háborúban való részvételre. Ezek közül az emberek közül sokan meghaltak vagy megsérültek, ezért természetes, hogy róluk is megemlékezünk – összegezte Pásztor, aki parlamenti felszólalásában tegnap emlékeztetett arra, hogy Szerbia még mindig nem jelölte ki az 1944/45-ös vérengzések feltárásával megbízott magyar–szerb történész munkacsoport szerbiai tagjait.
A magyar és szerb köztársasági elnökök majdnem egy évvel ezelőtt egyeztek meg a munkacsoport megalakításáról, közölte Pásztor, majd hozzátette, hogy a magyar fél már kijelölte a munkacsoport tagjait, ezért éppen itt az ideje, hogy a szerb fél is lépjen.
A határozatot csütörtökön este az ülésteremben lévő 133 képviselő szavazatával fogadták el.
SZERKESZTŐSÉGI ÖSSZEFOGLALÓ
