A magyarság megtartása a stratégiai cél
Pásztor Bálint: A VMSZ-ben abban bízunk, hogy mindenki a józan észre hallgat, és elindul a célravezető párbeszéd
Zsigmond Barna Pál, Magyarország Európai Uniós Ügyek Minisztériumának miniszterhelyettese Most én kérdezek című podcastműsorának volt a vendége dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. A beszélgetés során más témák mellett szó volt arról, hogy mit jelent ma Szerbiában magyarnak lenni, és hogy a VMSZ elnöke hogyan látja a vajdasági magyarság jövőjét.
A vajdasági magyar közösség jelenlegi helyzete összehasonlíthatatlan a korábbival – mondta Pásztor Bálint. Szavai szerint pozitív irányba változott meg a magyarok iránti viszonyulás, és rámutatott arra, hogy ez mindenekelőtt a szerb–magyar történelmi megbékélésnek köszönhető. A megbékélés eredményeképpen elmondható, hogy napjainkban a vajdasági magyarság megbecsült nemzeti közösség a szerbiai lakosságon belül, Magyarországra pedig nemcsak stratégiai partnerként, hanem barátként is tekint Szerbia – hangsúlyozta.
Pásztor István politikai hagyatéka kapcsán Pásztor Bálint kifejtette, egyszerre volt, illetve van nehéz és könnyű helyzetben. Akkor, amikor kénytelen volt átvenni a VMSZ vezetését, a párt jó állapotban volt, ugyanakkor mindez kihívásokkal teli időszakban történt, hiszen azonnal Pásztor István halálát követően kiírták a rendkívüli parlamenti választásokat Szerbiában – emlékeztetett. Helyzete nem egyszerű, hiszen Pásztor István a Kárpát-medencei magyarság hatalmas alakja volt, nemcsak a vajdasági magyarok köszönhetnek neki sok mindent, hanem a külhoni magyarok is – mutatott rá. Elmondta, Pásztor István olyan programokat indított el, amelyekből később a többi elszakított nemzetrésznek is haszna származott. Ilyen volt például a gazdaságfejlesztési terv, emellett pedig felállított egy célravezető modellt a többségi nemzet és a kisebbségi közösség viszonya tekintetében.
– A VMSZ elnökeként stratégiai célom a vajdasági magyar közösség megőrzése és megerősítése. Nagy újdonságot nem szükséges kitalálni, hiszen az elmúlt 15-20 évben sikerült jó pályára állítani a közösséget. Mindenképpen szeretném továbbvinni a gazdaságfejlesztési programot. Magyarország kormányának és a magyar adófizetőknek köszönhetően az elmúlt 10 évben félmilliárd eurónyi fejlesztés valósult meg Vajdaságban. A több mint 16 ezer sikeres pályázóhoz 250 millió eurónyi vissza nem térítendő támogatás került kihelyezésre. Most dolgozunk az új gazdaságfejlesztési terven, hogy legyen új tervünk arra vonatkozóan, hogy miként látjuk a vajdasági magyar közösség jövőjét a következő 6-7 évben – fejtette ki Pásztor.
A szerbiai belpolitikai helyzetre és viszonyokra vonatkozó kérdésre válaszolva Pásztor elmondta, az ellenzéki tüntetéssorozat az anarchia felé tereli a közgondolkodás egy részét, politikus-, politika- és intézményellenes álláspontok is elhangzanak. Mivel sokan vonulnak Szerbiában utcára, a hatalomnak komolyan kell vennie a tiltakozást – emelte ki Pásztor, majd megismételte, hogy a szerbiai ellenzék nem tudott vezetőt, víziót és terveket felmutatni. „A VMSZ-ben abban bízunk, hogy mindenki a józan észre hallgat, és elindul egy párbeszéd annak érdekében, hogy a politika az utcáról visszakerüljön az intézményekbe” – nyomatékosította.
Visszatérve a nemzetpolitika témájára Pásztor kiemelendő eredményként az állampolgárságot, továbbá az intézmények fenntartását, azaz az identitás megőrzését segítő intézkedéseket hangsúlyozta. Mindazonáltal leszögezte, szerbiai magyar pártként a VMSZ feladatának tekinti, hogy a szerb államtól is támogatás szerezzen a magyar élet és identitás megőrzéséhez.
A kisebbségi pártok létjogosultságával, illetve az ideális számukkal kapcsolatos kérdésre válaszolva leszögezte: ezt a kérdést minden határon túli magyar közösségnek saját magának kell megválaszolnia. Szerbiában a VMSZ nagyon hosszú ideje az egyetlen releváns magyar párt, ez pedig azért jó, mert nem oszlanak meg a magyar szavazatok – emelte ki Pásztor. „Ha viszont valaki úgy érzi, hogy van benne elhivatottság, és van mit felkínálnia a VMSZ-szel szemben, akkor tessék pártot alapítani, ám akkor önállóan mérettessék meg magukat a választásokon, és ne különböző belgrádi központú, liberális pártoknál ácsingózzanak egy-egy könyörület-mandátumért, majd próbálják meg abból a pozícióból elhitetni, hogy ők releváns pártja a magyar közösségnek” – fogalmazott Pásztor. Hozzátette, a kisebbségi közösségekben az etnikai politizálásnak van kizárólag jövője, hiszen az elmúlt évtizedekben számtalan alkalommal bebizonyosodott, hogy magyar érdeket csak magyar párt tud érvényre juttatni a Kárpát-medencében.
P.E.
