A kisebbség jogai megmaradnak
Pásztor Bálint: Jogbiztonságot és egyenlőséget kapnak a választások résztvevői
Az előttünk álló választások során a korábbiakhoz képest jobb feltételek mellett mérettethetik meg magukat a politikai pártok, és valamelyest háttérbe szorítva a hatalmi pártot az ellenzéki pártok jelentősen jobb körülmények között indíthatnak listákat – hangzott el egyebek között tegnap a köztársasági képviselőház ülésén, amikor a pártokközi megállapodást eredményező törvénymódosítások szerepeltek napirenden.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselői csoportjának vezetője rámutatott, a pártokközi megállapodások során a törvények módosítására tett javaslatok további könnyítéseket jelentenek majd a kisebbségi pártok számára.
Pásztor felszólalásában rámutatott arra, hogy a még hatályban levő törvényeket 2000-ben, csupán három hónappal a 2001-ben felállt Đinđić-kormányt megelőzően fogadták el, és csupán két oldal szerepelt a megállapodás szövegének megfogalmazásában. A csaknem 22 év alatt csekély módosítások történtek csupán. A jelenleg a parlament napirendjén levő törvénycsomag ugyanakkor két év munkájának eredménye, amely során minden párt részt vett a pártbeszédben, ki az Európai Parlament (EP) képviselőinek részvételével, ki azok kizárásával. A VMSZ képviselő a pártokközi megállapodás legnagyobb eredményeként azt hozta fel, hogy egyik párt sem bojkottálja majd az előttünk álló választásokat, hiszen a napirenden szereplő törvények módosítása jogbiztonságot, egyenlő fellépési lehetőséget és kielégítő választási feltételeket nyújt.
Kiemelte, a módosítások során figyelembe vették a kisebbségi pártokat is. Vagyis megmarad a természetes küszöb, azzal, hogy pontosították az eddig érvényben levő előírásokat, sőt kedvezőbb feltételek mellett indulhatnak a kisebbségi listák a választásokon, valamint a kisebbségi státusszal való visszaélés esetében külön mechanizmusokat hoznak létre. A RIK és a helyi választási bizottságok mérik fel a kisebbségi listák jogosultságát, amelyek kapcsán a nemzeti kisebbségi tanácsok is véleményt formálnak meg.
Pásztor Bálint felszólalásában sajnálatát fejezte ki, hogy a magyar közösséget önálló listával csak a VMSZ képviseli majd. Mint mondta, szomorúsággal tölti el, hogy 5000 támogatói aláírás mellett sem vették a bátorságot más politikai pártok, hogy önállóan méressék meg magukat, hanem többségi, elsősorban ellenzéki pártok színeiben vesznek részt a választásokon.
Kovács Elvira, a VMSZ képviselője, az eurointegrációs bizottság elnöke, illetve a parlament alelnöke felszólalásában arra mutatott rá, hogy a pártokközi megállapodás a törvények meghozatalával nem zárul le, az EP-segítők figyelemmel követik majd a törvények implementációját is, és a választások után fogalmazzák meglátásukat.
Kovács részletezte az önkormányzati választásokról szóló törvénynek a kisebbségi lista kapcsán megfogalmazott jogszabályait, elmondta, hogy csak akkor lehet nemzeti kisebbségi választói listáról beszélni, ha a nemzeti kisebbséghez tartozó jelöltek egy olyan önkormányzat területén élnek, amelyen az adott nemzeti kisebbséghez tartozók aránya az összlakossághoz képest kevesebb 50 százaléknál. Üdvözölte, hogy az önkormányzati választások esetében 50 százalékkal csökkentették a támogató aláírások számát a kisebbségi listák vonatkozásában.
Kiemelte, tekintettel a javasolt törvények fontosságára, amelyek szerves részét képezik a nemzeti kisebbségek közfoglalkoztatásban való részvételének védelmét, különös tekintettel a nemzeti kisebbségek jogait előmozdító rendelkezések jogbiztonságának tiszteletben tartására, a VMSZ támogatni fogja a napirenden szereplő törvényjavaslatokat, azzal a módosítással, hogy egy szavazópolgár csak egy listát támogathasson.
A napirenden szereplő elnökválasztási, valamint a parlamenti és helyhatósági választásokat szabályozó törvénycsomagot Marija Obradović államigazgatási és az önkormányzatokkal megbízott miniszter ismertette. Rámutatott, azt szeretnék, ha az előttünk álló választások törvényes keretek között, demokratikus hangulatban zajlanának. Elmondta, a parlamenti képviselők megválasztását szabályzó törvényben nem voltak jelentősebb lényegbeli változások, hiszen Szerbia továbbra is egy választási egység marad, a parlamentbe kerüléshez a pártoknak továbbra is a szavazatok 3 százalékát kell begyűjteniük, illetve a választási listák átadásához 10 ezer hitelesített támogatói aláírásra lesz szükség. Ám jelentősen csökkent a választási listákat követő dokumentáció mennyisége.
A miniszert elmondta továbbá, hogy a nemzeti kisebbségi listák esetében a támogatói aláírásokat 10 ezerről 5 ezerre csökkentették, abban a reményben, hogy a választáson több kisebbségi lista is megméretteti magát.
A választások levezetésében tapasztalható jelentősebb változás. Olyan köztes testületek jönnek létre, amelyek tüzetesebben követhetik majd a voksolás folyamatát. Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) ugyanis rámutatott arra, hogy a köztársasági szintű választások esetén hiányzott egy olyan testület, amely kapcsolatot jelentett volna a RIK mint központi választási testület és a több mint 8000 választási bizottság, 161 önkormányzati egység között. A községi és városi választási bizottságok is nagyobb hatáskört kapnak. Aktív szerepük lesz a köztársasági szintű választások lefolytatásában.
Újdonságnak számít az is, hogy a Köztársasági Választási Bizottságban (RIK) azok a pártok is képviseltetik majd magukat, amelyek nem kerültek be a parlamentbe. A pártokközi megállapodás szerint a RIK állandó összetételét további 6 taggal és 6 helyettessel bővítik, őket a parlament az ellenzéki pártok jelöltjei közül választják ki.
A helyhatósági választások esetében módosul a helyi választási bizottságok tagjainak száma. Az illetékes törvény ugyanis négy kategóriába sorolja, az önkormányzatokat a szavazópolgárok lélekszámától függően, így 50.000 főig, 100.000 főig, 500.000 főig, illetve 500.000 feletti szavazópolgártól függően a helyi választási bizottság 7, 9, 11 vagy 13 tagú lesz.
Bővítik a panaszok átadására rendelkezésre álló időt, az eddigi 24 óra helyett most a panasz benyújtására 72 óra áll rendelkezésre, az Alkotmánybíróságnak pedig az eddigi 48 helyett 72 órán belül adható át panasz.
Az elnökválasztást három szintű választási adminisztráció követi majd: a köztársasági, a helyi választási bizottság, illetve a választási bizottságok. Az államfőt politikai pártok, politikai pártok koalíciói és polgári csoportosulások (legalább 10) jelöltethetik.
MH
