A bocsánatkérés és a megbocsátás nem a gyengeség, hanem az erő jele Áder János szerint

A bocsánatkérés és a megbocsátás nem a gyengeség jele, hanem az erőé, a szerbeknek és magyaroknak pedig nagy szükségük van az erőjükre és egymásra – hangsúlyozta Áder János korábbi köztársasági elnök szerdán Szabadkán, miután átvette a Pásztor István-díjat.

2013-ra emlékezve, amikor Tomislav Nikolic akkori szerb elnökkel közösen hajtott fejet Csúrogon a második világháború ártatlan szerb és magyar áldozatai előtt, Áder János rámutatott: „a túlélőknek és a veszteségeiknek, a halottaknak és az emlékezőknek tartoztunk sokáig”, tartoztak azoknak az ártatlanoknak, akiket a nemzeteikre hivatkozva mészároltak halomra, tartoztak az el nem ismert bűnökkel, a ki nem mondott igazságokkal, „a szerbek igazával és a magyarok igazával”. „A felszabadító szavak pedig egyszerűek voltak: fájt, sajnálom, bocsánatot kérek, megbocsátok, köszönöm” – részletezte.

Áder János emlékeztetett arra, hogy 2013 nyarán Csúrogon Tomislav Nikolic akkori szerb elnökkel közösen hajtott fejet a második világháború ártatlan szerb és magyar áldozatai előtt. „Megkövettük a történtek traumáit hordozó nemzedékeket. Nevén neveztük a bűnt, de örökre kitöröltük szótárainkból a kollektív bűnösség fogalmát. Kiléptünk a megbélyegzés, a méricskélés, az indulat, a megtorlás, a bosszúvágy ördögi köréből. Meghaladtuk régi önmagunkat” – hangsúlyozta.

Pásztor Istvánt idézve azt mondta: a szabadság képesség arra, hogy választhassunk jó és rossz között. A gondolatot tovább folytatva pedig úgy fogalmazott: „szabadságunkban áll megtenni a jót a rossz helyett, sebeket gyógyítani a háborúskodás helyett, beszélni egymással az ordibálás helyett, szabadságunkban áll választani a béke és a békétlenség között, az emlékállítás és a rongálás között, az ökölrázás és a kézfogás között”.

Mint mondta, már 11 évvel ezelőtt, Csúrogon is tudták, az idő kerekét nem lehet visszaforgatni, a jövőt befolyásolhatják azzal, amit örökül hagynak. „Nem tehetjük semmissé a rosszat, de az emlékezés és a megbocsátás útján a jobbik részt választhatjuk”. Hozzátette: ”tizenegy éve lezártuk közös kudarcaink történetét, és a kölcsönös tiszteletet választottuk, ami új és erős alapnak bizonyult mindahhoz, amibe szerbek és magyarok azóta együtt belevágtunk”.

Tomislav Nikolic volt szerb köztársasági elnök a díj átvételekor azt hangsúlyozta, hogy Áder Jánossal közösen vezették el a szerbeket és a magyarokat a történelmi megbékélésig, ezért pedig mindkettejüket bírálták, de aki a magasabb cél érdekében nem képes elviselni a kritikát, az nem méltó a megbízatására.

Úgy fogalmazott: erre a napra úgy fog emlékezni, mint arra a napra, amikor a Szerbiában élő magyar néptől a legnagyobb elismerést vehette át.

Emlékeztetett arra, hogy amikor 2010 februárjában Budapesten járva az akkori legnagyobb ellenzéki vezetővel, Orbán Viktorral tárgyalt, megegyeztek abban, hogy ha megnyerik a választásokat, jó kapcsolatot építenek ki a magyarok és a szerbek, Magyarország és Szerbia között, és ez meg is történt.

Áder János és Tomislav Nikolic nélkül nem lett volna magyar-szerb megbékélés, éppen ezért nincs náluk megfelelőbb személy arra, hogy az első évben a Pásztor István-díjat elnyerje – hangsúlyozta Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke.

Mint mondta, a két egykori államfőnek elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy megvalósult a történelmi megbékélés a két nép között, ahogyan Aleksandar Vucic szerb elnöknek és Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek is „elévülhetetlen érdemei voltak és vannak abban, hogy Pásztor István legfőbb életcélját meg tudtuk valósítani, ő maga az életében meg tudta valósítani, és utána ezt mi fenn tudtuk tartani, és tovább tudjuk ápolni, tovább tudjuk vinni”.

„Ha semmi mást nem tennénk, csak az ő célkitűzéseit valósítanánk meg, és újból és újból megvalósítanánk azt, amit ő már egyszer elért, az is elegendő lenne ahhoz, hogy a vajdasági magyar közösség a szülőföldjén tudjon boldogulni, fejlődni és biztosítva legyen a jövő” – húzta alá Pásztor Bálint.

Szerették volna, ha Pásztor István neve a mindennapok része maradna, szerették volna gondozni szellemi hagyatékát és emlékét, ezért hozták létre a róla elnevezett alapítványt, amelynek céljai között a vajdasági magyar közösség összetartásának erősítése, a közösség megtartása, segítése és a szerb-magyar kapcsolatok továbbépítése is szerepel – hangsúlyozta Pásztor Ábel, a Pásztor István Alapítvány Igazgatóbizottságának elnöke, a Vajdasági Magyar Szövetség tavaly elhunyt elnökének fia.

A Pásztor István Alapítvány június 12-én jött létre. A testület „megalapításának célja Pásztor István politikai hagyatékának átörökítése példaértékű személyes elhivatottsága és közéleti munkássága eredményei előtt tisztelegve”. A magyarázat szerint a VMSZ néhai elnöke minden erejével „a vajdasági magyarság szülőföldön megmaradásáért és fejlődéséért dolgozott, és hitte a szerb-magyar viszony jóra fordulását, amelynek elérésében elévülhetetlen érdemeket szerzett”, a magyar-szerb történelmi megbékélés pedig – amely szinte egyedülálló az európai országok és nemzetek közötti viszonyok rendezésében – Szerbia és Magyarország jószomszédi viszonyának kialakulásához vezetett, amely egy évtized alatt stratégiai partnerséggé fejlődött. A Pásztor István-díjjal a róla elnevezett alapítvány „azon személyek munkásságát ismeri el, akik hozzájárultak ehhez, illetve, akik tovább építik és fejlesztik a Szerbiában élő magyar közösség, a Magyarországon élő szerb közösség és a két ország minden polgára javára”.

Az alapítvány a bejelentések szerint a díjat évente egy magyarországi és egy szerbiai személynek ítéli oda, az átadásra pedig Pásztor István halálának évfordulóján, október 30-án Szabadkán kerül sor.