Dr. Pásztor Bálint, a VMSZ elnökének Szent István-napi ünnepi beszéde
Tisztelt Ünneplő Közösség.
30 év emberi léptékkel egy teljes nemzedék. 30 éve, 1996. augusztus 20-án szervezte meg a Vajdasági Magyar Szövetség az első palicsi Szent István-napi ünnepséget. A millecentenárium évében. Aki 1996-ban hatévesen állt itt, ma 36 éves. Mi változott azóta? Felsorolni is nehéz lenne, annyi minden. Mi állandó? Harminc éve a Vajdasági Magyar Szövetség az egyetlen magyar parlamenti párt Szerbiában. Köszönjük a vajdasági magyar közösség tagjainak a bizalmat!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
1996 óta ez lett a vajdasági magyarság központi Szent István-napi rendezvénye. Régóta hagyomány az is, hogy az ünnepséget az augusztus 20-át megelőző szombaton tartjuk. Ma is mindent úgy szerveztünk, mint az elmúlt évtizedekben mindig. Az idén úgy alakult, hogy éppen Nagyboldogasszony napján, Szűz Mária mennybevételének ünnepén, azon a napon, amelyen első királyunk Magyarországot Mária oltalmába ajánlotta, pontosan 988 évvel ezelőtt, halálának napján. Az első ünnepséget 1996-ban bizonytalan történelmi és politikai környezetben rendezte meg a Vajdasági Magyar Szövetség. Szűkebbek voltak a közösség lehetőségei. Diktatúra, létbizonytalanság, üldözöttség. És még várt ránk a bombázás három évvel később, amit nem is sejthettünk. A közösségnek jóval kevesebb saját intézménye működött akkoriban. Az akkori szervezők 30 esztendőre előre nem láthattak, de azóta is mindent túlélt a vajdasági magyar közösség.
Tisztelt ünneplő közösség!
Az idei ünnepségre elkészült a felújított, tegnap leleplezett, régi pompájában tündöklő emlékkút, egy hónap híján 114 évvel az átadás után, ott, a női fürdőtől egy kicsit följebb, a sétányon. A Vigadó, a víztorony és az emlékkút után a hátam mögött található Bagolyvár lesz a következő.
Tisztelt ünneplő közösség!
A mostani ünnepi nap méltó módon illeszkedik a korábbiak sorába. Rúzsa Magdi másfél évvel ezelőtt vállalta, hogy ma este velünk lesz, köztünk lesz. Rúzsa Magdolna a leghíresebb, legsikeresebb vajdasági magyar. Az eredményeit kizárólag önerőből, a tehetségének, kitartásának, szorgalmának köszönheti, miközben azt sem felejtette el, honnan indult, hol vannak a gyökerei. Aki őt támadja, semmit nem tud az álmok megvalósításának rögös útjáról és a tartásról. Büszkék vagyunk rád, Magdi.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Az elmúlt évtizedek során néha önkörben, néha vendéggel ünnepeltünk. Legutóbb 2022-ben ünnepeltünk politikusi vendég nélkül. Az idén sem hívtunk senkit. Elsősorban egymásra kell számítanunk. Ez az ünnepség nemzedéki felelősség. Az elődök elindították, nekünk meg kell őriznünk, tovább kell építenünk, majd át kell adnunk az utánunk következőknek. De nemcsak Palicson ünnepeljük első szent királyunkat, az államalapítást és a magyarság évszázadokat átívelő tönkretehetetlenségét. Az idén 29 településen Vajdaságban a palicsi központi ünnepségen kívül.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Szent István több mint ezer évvel ezelőtt működőképes államot teremtett. Uralkodásának csaknem 42 esztendeje alatt rendet rakott, felelősséget vállalt, irányt jelölt ki, a keresztény Európához kapcsolta a magyarságot. Megőrizte az ország önálló cselekvőképességét, nem hódolt be senkinek, de partnerségeket épített. A megmaradás feltételei akkor is, most is: hit, intézmények, rend, következetes munka. Az államalapítás hosszú és tudatos építkezés volt: a királyi vármegyerendszer alapjainak létrehozása, a magyar egyházszervezet kiépítése, törvényalkotás, szövetségek megkötése, Magyarország helyének biztosítása Európa rendjében. Szent István megvalósította a kereszténység és az európai gondolatiság összefűzését az önálló magyar állammal. Országot akart hátrahagyni, amely nélküle is működik. Ez ma is politikai, vezetői és közösségi követelmény.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A trianoni békediktátum óta több mint 106 esztendő telt el. A vajdasági magyarság élete ezalatt többször gyökeresen átalakult. De megőriztük anyanyelvünket, hitünket, kultúránkat, közösségi emlékezetünket. Amit közösségként létrehoztunk és működtetünk: oktatási intézmények, művelődési szervezetek, új közösségi intézmények, önálló politikai érdekképviselet, autonómia a Magyar Nemzeti Tanács képében. Az elmúlt tanévben 72 oktatási intézményben mintegy 1300 magyar gyermek kezdte meg az első osztályt. Magyar középiskolai oktatás 34 intézményben állt a fiatalok rendelkezésére. Ösztöndíjrendszert tartunk fenn: közel 1100 ösztöndíj az alap-, mester- és doktori képzésben, négy hivatásra külön ösztöndíj is. Az Európa Kollégium 380 hallgatóval teljes kapacitással működik, és a diplomahonosításra is változatlanul nagy az igény. Kulturális intézményrendszerünk gerincét 44 kiemelt jelentőségű kulturális intézmény és megszámlálhatatlan helyi művelődési egyesület alkotja. Ki gondolta volna, tisztelt ünneplő közösség, több mint 100 évvel ezelőtt, hogy a vajdasági magyarság a XXI. században is magyar óvodákkal és iskolákkal, saját kulturális intézményekkel, nemzeti tanáccsal, politikai képviselettel, méltóságteljes ünnepekkel lesz életerős közösség? Miért sikerülhetett mégis mindez? Az összefogás és a szívós kitartás miatt. Márton Áron püspök úr 1939-ben a következőképpen fogalmazott, idézem: „A saját sorsunkat magunk kovácsoljuk. Az élettől csak annyi kegyre számíthatunk, amennyit tőle makacs kitartással, megbonthatatlan összefogással, céltudatos és szívós munkával kikényszerítünk.” Az önsajnálat, vádaskodás, vagdalózás pillanatnyi igazolást adhat, de jövőt nem épít. Közösségi haszon nincs belőle. A közösség jövőjét csakis összefogással, békejobbnyújtással és állhatatos munkával lehet biztosítani. Az összefogás pedig a hétköznapokban vizsgázik: amikor fenn kell tartani egy intézményt, amikor ki kell állni egy megszerzett jog mellett, amikor fejlesztést kell vinni egy kis településre, amikor egy fiatal vagy egy család megérti, hogy mindenkire szükség van, és itthon is lehet jövőt tervezni, vagy pedig érdemes hazajönni Vajdaságba.
Van mire építenünk, tisztelt hölgyeim és uraim!
Az első gazdaságfejlesztési programunkban több mint 16 ezer projekt valósult meg 189 magyarok által is lakott településen. Mintegy 70 ezer vajdasági magyarral több maradt itthon, mint maradt volna a Prosperitati lehetőségrendszere nélkül. A pályázatok által több mint 1300 család jutott új otthonhoz, közel 700 új vállalkozás indult, és mintegy 15 ezer munkahely megőrzéséhez vagy létrejöttéhez járultunk hozzá.
Tisztelt ünneplő közösség!
Rajtunk nem fog múlni a folytatás sem. Egy bő év szívós munkájával, több mint száz szakértő bevonásával két és fél hónapon át tartó közvitát követően, amely alatt bárki hozzászólhatott, és éltek is sokan a lehetőséggel, megalkottuk a vajdasági magyarság számára meghatározó stratégiákat: a 2026–33 közötti időszakra vonatkozó gazdaságfejlesztési stratégiát, valamint a mesterségesintelligencia-stratégiát. Konkrét, működőképes jövőképet alkottunk a közösségünkkel, a közösségünk számára.
Tisztelt ünneplő közösség!
1990 óta a magyar nemzetpolitika meghatározó iránytűje Antall József miniszterelnök úr felelősségvállalása a határon túl élő magyarokért. A magyar kormányok gyakorlata különbözött, az alapelv azonban világos maradt Boross Péternél, Horn Gyulánál, Medgyessy Péternél, egy ideig még Gyurcsány Ferencnél is, Bajnai Gordonnál és Orbán Viktornál. A külhoni magyar közösségek tiszteletet érdemelnek. Önálló nemzetrészek. Saját intézményeik és céljaik vannak. Politikai képviselettel rendelkeznek, amelynek legitimitását a saját közösségének tagjai adják. Magyarország támogatást adhat, partnerként segíthet, hozzájárulhat az intézmények és a programok megerősítéséhez, fenntartásához. A külhoni magyar közösségek felelőssége pedig saját közösségük megszervezése, saját intézményrendszerük kialakítása, saját prioritásainak meghatározása és az egész magyar nemzet erősítése.
A teljes beszédemet elolvashatja: https://www.vmsz.org.rs/hirek/dr-pasztor-balint-vmsz-elnokenek-szent-istvan-napi-unnepi-beszede?fbclid=IwY2xjawTuPpNwZG9mBWV4dG4DYWVtAjEwAGJyaWQRMTBaSUxFS2l2eFV5elFiWFFzcnRjBmFwcF9pZBAyMjIwMzkxNzg4MjAwODkyAAEekHvxZtvFeb9UpZzO8o5ZvIwHUQRwCcnHRD5EVIFwz-gdqZHaTnzjRR1Ibrg_aem_DUezHNtU3H-ZGaID4Qhqtg
