Dr. Pásztor Bálint, a szabadkai zsidók deportálásának évfordulóján elmondott emlékbeszéde
Tisztelt Emlékező Gyülekezet!
Az életfelfogások, a világszemléletek különböznek. Eltérnek az álláspontok, a politikai programok is. De soha egyetlen pillanatra sem téveszthetjük szem elől, hogy egy valamiben mindig és minden körülmények között egyformán kell gondolkodnunk: az pedig az, hogy egy nézet sem okozhatja senki, egyetlen ember, egyetlen közösség vagy nép vesztét!
Eltelt egy év, és mi ismét itt vagyunk, hogy együtt emlékezzünk elhurcolt, meggyilkolt zsidó polgártársainkra. Lerójuk kegyeletünket és azt kérdezzük, ember emberrel hogy tehette?
Megfogadjuk, nem halványulhat a 80 éve történt borzalom emléke! Ki kell mondanunk azt is, és tennünk kell azért, hogy a hátrányos megkülönböztetés, a gyűlöletkeltés senki eszközévé ne válhasson!
Egyéni, közösségi, különösen pedig politikai felelősségünk, hogy ne csak elutasítsuk ezeket a jelenségeket, de szálljunk is szembe velük, mert könnyen elszabadulnak, és nem maradnak következmények nélkül. Azok pedig visszafordíthatatlanok.
Szabadka város 30 évvel ezelőtt emlékművet állított az egykori gettónál és itt, a zsinagóga udvarában. A kirekesztett, megalázott, üldözött, mindenétől megfosztott, haláltáborokba hurcolt szabadkai zsidók emlékére.
Ez egy nemzeti, vallási, kulturális sokszínűségéről ismert közösség részéről a legtermészetesebb. Az emlékmű kézzel fogható, szemmel látható jele és helye az emlékezésnek.
Mi, szabadkaiak azonban tudjuk, ez önmagában nem elég. Mi szabadkaiak ismerjük az egykor hatezres lélekszámú zsidóság szerepét városunk életében, gazdasági, társadalmi, kulturális felemelkedésében. Tudjuk, hol és hogy éltek, mit hoztak létre, milyen értékeket teremtettek.
Mi beszélünk róluk, és tisztelettel számon tartjuk mindazt, amivel hozzájárultak Szabadka fejlődéséhez. De még ez sem elég. Mi őrizzük és védjük szellemi és épített örökségüket.
A zsinagóga felújítás előtti állapotáról nyilván nem kell önöknek beszélnem. Nem hagytuk, hogy Szabadka építészeti gyöngyszeme az enyészeté legyen, hiszen az nem csak Szerbia és Magyarország öröksége, hanem Európáé és az egész világé. Feltett szándékunk volt teljeskörű felújítása, hogy megmentsük, így adózva a szabadkai zsidóság emlékének. Erőfeszítéseinknek köszönhetően, Magyarország Kormányának hathatós támogatásával és hazai forrásokból ez a gyönyörű épület 2018 óta újra teljes pompájában tündökölhet.
Hangsúlyoztam, a holokauszt borzalmai jóvátehetetlenek, de kötelességünk mindent megtenni, hogy semmi hasonlónak még csak a csírája se jelenjen meg. A méltó emlékezés pedig, úgy tartom, egyik eszköze lehet ennek.
Ezért vállaltuk fel, hogy a zsinagóga, amely egykor a szabadkai zsidó közösség imádságra gyülekezésének épülete volt, a magas színvonalú kulturális események színhelye legyen. Ezzel is örökké méltó emléket állítunk nekik, ahogy ezzel az interaktív kiállítással is, amely immár több nyelven tanúskodik a szabadkai zsidóság történetéről és azokról az értékekről, amelyet zsidó polgártársaink nekünk, Szabadkának adtak.
Köszönöm, hogy meghallgattak.
