A miniszterelnök válaszára várva
Már megint Vajdaság. Illetve, még mindig nem. 8 napja szóban kérdést intéztem a miniszterelnökhöz a statútum elfogadásának dátumára vonatkozóan. Írásban fog válaszolni. Még 7 napja van.
Közben Dinkić miniszter kijelentette, hogy a gazdasági világválságra való tekintettel, a vajdaságiaknak szolidárisnak kell lenniük. A szolidaritást úgy kellene demonstrálnunk, hogy kipénzeljük a X. közlekedési folyosó Horgos és Újvidék közötti szakaszát, meg bizonyos szociális kiadásokat (egészségügy, oktatás, fizetések stb.). Mindezt a NIS eladásából származó 200 millió euróból.
El kellene most már döntenie Belgrádnak, hogy hogy is tekint Vajdaságra. Elvitatják a tartomány azon jogát, hogy más régiókkal nemzetközi egyezményeket kössön, képviseleti irodát nyisson pl. Brüsszelben, önkormányzatokhoz, gazdasági kamarákhoz, 300 külföldi régióhoz hasonlóan, ugyanakkor elvárják, hogy kiépítse Európa egyik legfontosabb és legforgalmasabb nemzetközi közúti folyosóját. Ez egy kis ellentmondás, nem?
Szolidárisak vagyunk évtizedek óta. Kiépítettük Vajdaságot, Koszovót, Montenegrót. Megtermeljük a nemzeti össztermék legalább 40%-át. Igaz, hogy Szerbia visszacsöpögtette a tartománynak a Kőolajipari Vállalat oroszoknak történő odaajándékozásából származó bevételecske 50 és majd talán még a 40%-át. Persze nem jószándékból, hanem azért, hogy ne történjen meg az, amire még nem volt példa a világtörténelemben. A 200 millió nélkül ugyanis a tartomány nem kapta volna meg a köztársasági alkatmányban garantált 7%-ot. Ebben az esetben a költségvetés megbukott volna az Alkotmánybíróságon. No ezt a világra szóló botrányt sikerült elkerülni a 200 millió átutalásával.
És most Dinkić szeretné megmondani, hogy a vajdasági költségvetésbe átutalt pénzt mire költsük. A szolidaritás jegyében.
Mindez azt bizonyítja, hogy a szerbiai Kormánynak azonnal ki kell dolgoznia a vajdaság hatásköreiről szóló törvény tervezetét. A Parlamentnek pedig el kell azt fogadnia, a tartomány Statútumával együtt.
Ekkor láthatnánk ugyanis, hogy Vajdaság önálló állam, hatáskörökkel, saját szervekkel és vagyonnal rendelkező tartomány vagy semmi.
Az első esetben valóban logikus lenne, hogy Vajdaság nemzetközi úthálózatot pénzeljen (ezt támogatja Dinkić? Aligha). A második esetben viszont, rá kell bízni a tartomány Kormányára, hogy rendelkezzen a saját költségvetésével (mi ezt az opciót támogatjuk). A harmadik esetben pedig fölöslegesként, törölni kell a szerbiai alkotmány Vajdaság hatásköreiről szóló részeit (ezt támogatja a Demokrata Párt?). Mert akarva vagy akaratlanul, a harmadik opciót támogatja mindenki, aki badarságokra hivatkozva ellehetetleníti a tartományi statútum azonnali elfogadását. Meglátjuk.
Čanak meg a Big Brotherben.
