Eseménydús hét

   Húzósnak is nevezhetném. 3 parlamenti felszólalás, 2 lakossági fórum, 1 sajtótájékoztató. Ez a hét mérlege.

Nézzük sorban. Fontos törvényjavaslatok szerepelnek a Parlament napirendjén. Bányászat, népszámlálás, önkormányzati racionalizáció. Módosítási indítványokat is nyújtottunk be. És időben elkezdtük a lobbizást.

Csütörtökön folytattuk le a bányászati törvény általános vitáját. Nem igazán a szakterületem ez a kérdéskör, és akkor még nagyon finoman fogalmaztam. De nem is kell bányamérnöknek lenni ahhoz, hogy világos legyen: az önkormányzatok kirablása az, hogy a területükön megvalósított kőolaj-kitermelés bevételének csupán 1,5 %-át kapják vissza (további másfél százalékon osztoz a köztársaság és a tartomány).

Az elmúlt hónapokban az LDP és a Liga vezetői minden nap arról beszéltek, hogy ez a gyakorlat tönkreteszi az önkormányzatokat. A csütörtöki parlamenti vita azonban bebizonyította miben különbözünk mi az említett 2 párttól. Mi tudjuk, hogy a kezdeményezésekkel nem sajtótájékoztatókon kell előrukkolni, hanem a törvényhozásban. Hangzatos közleményektől nem szoktak módosulni a törvények. Módosítási indítványt ezügyben pedig csak mi nyújtottunk be. A többiek erről „megfeledkeztek”.

A kezdeményezés, miszerint a kőolajjáradék 3-ról 15%-ra növekedjen, Magyarkanizsa önkormányzatától származik. Kb. fél évvel ezelőtt beszéltünk erről velük, kivártuk a bányászati törvény napirendre kerülését és benyújtottuk az indítványt. Meglátjuk milyen sikere lesz. Elmondtam a Parlamentben, hogy készek vagyunk a minisztériummal tárgyalni, ha esetleg sokallják a 15%-ot, de ha marad a 3, mi a törvény ellen szavazunk. Tegnap Kanizsán sajtótájékoztatón számoltunk be Nyilas Mihály polgármesterrel a fenn leírtakról. Meg más kérdésekről is.

A más kérdések között szerepeltek a népszámlálásról és az önkormányzati racionalizációról szóló törvénnyel kapcsolatos felszólalások, illetve módosítási indítványok. Ezekkel a témákkal kapcsolatban leírom egy kellemes élményemet. A héten Saša Janković köztársasági ombudsmannal tárgyaltam.

Úgy gondoltam, jó lenne, ha a támogatásáról biztosítaná javaslatainkat, hiszen lényegesek a kisebbségi jogok gyakorlati megvalósulása szempontjából (a népszámláláson a továbbiakban is legyen teljesen szabad a nemzeti hovatartozás megvallása; azokban az önkormányzatokban, amelyekben valamely kisebbségi nyelv is hivatalos használatban van, a leépítést követően is maradjon megfelelő számú hivatalnok, aki beszéli a kisebbségi nyelvet). Rögtön egy hullámhosszra kerültünk az ombudsmannal. Nemcsak vállveregetést kaptam tőle. Levélben ajánlotta a kormánynak és a Parlamentnek, hogy fogadják el az indítványainkat. Ilyesmire még nem nagyon volt példa. Ha Szerbiában az ombudsman intézményét legalább fele annyira komolyan vennék, mint civilizált országokban szokás, akkor biztos lenne a sikeres végkimenetel. Mindenesetre jó esélyeink vannak.

A blogbejegyzés első bekezdésében említettekből még a lakossági fórumok maradtak ki. Szóval, tegnap este Fremond Árpival Keviben jártunk. Mezőgazdaság, Statútum, nemzeti tanácsos törvény, névjegyzék. Kb. 30 emberre számítottam. A Zenta községhez tartozó településen 887 ember él a legutóbbi népszámlálás adatai szerint. Tegnap este kb. százan voltak.

Persze érkeztek máshonnan is. Jelen volt pl. Rácz Szabó László elnök úr, néhány embere társaságában. Föl is szólalt. Kérdezett is, de leginkább szerepelt. Én nem mennék el más párt fórumára „téríteni”, de hát különbözőek vagyunk. Meg már meg is szoktam – múlt héten Tornyoson a demokraták vonultak föl és voltak aktívak. Úgy látszik minden alkalmat meg kell ragadni. Száz ember komoly hallgatóság. Nem minden párt fórumára kíváncsiak ennyien. Jó kis kulturált vita alakult ki az este. Egyáltalán nem volt ellenemre. Az emberek meg majd eldöntik, hogy kinek hisznek. Ahogy eddig is.