A régi-új Parlament

Átköltöztünk. Március 31-től az egykori Szövetségi Parlament épületében ülésezik a szerbiai Képviselőház. Régóta vártam már erre.

Persze nem szabad naív módon azt gondolni, hogy most gyökeresen megváltozik a parlament képe. Leszámítva persze az építészeti részét a dolognak. A képviselők, illetve a pártok azon része, amely azt gondolja, hogy az a politikai érdeke, hogy cirkusszá változtassa a törvényhozást, azok ebben az 1984-ben műemlékké nyilvánított épületben is úgy fognak viselkedni, mint a piacon. Erről már volt is alkalmunk meggyőződni a költözéstől elmúlt 2 napban.

De mégis. Az ország parlamentje nem nézhet úgy ki, mint egy igényesebb helyi közösségi ülésterem. Az eredeti köztársasági parlament-épület (a Milán Király utcában) pedig úgy néz ki. 7 méterrel a föld alatt, moziteremszerű elrendezésben, természetes fény és levegő nélkül. Nem láttam még élőben és a tv-n se egyetlen országos parlamentet, amely olyan épületben működik.


     

És most mi is Parlamenthez méltó épületben dolgozhatunk. Azért költözhettünk át, mert a kilencvenes évek kormányainak, sőt pontosítsunk: Slobodan Miloševićnek köszönhetően, felszabadult az egykori Szövetségi Parlament épülete. Alapkövét 1907. augusztus 27-én helyezték le. Építése 29 évig tartott (kis összehasonlítás: a szabadkai Városháza 2 év alatt felépült).

A máig élő belgrádi legenda szerint, azért tartott ilyen sokáig az építkezés, mert a telek, sőt maga a közel 3 évtizeddel később átadott épület is el van átkozva. Mert a mai Nikola Pašić tér 13. alatt álló épület az egykori Batál-dzsámi és hozzá tartozó török temető helyén épült.

Végül, 1936. október 20-án mégis megtarthatta benne első ülését, az akkori Jugoszláv Királyság Parlamentje. Utána viszont még 5 ország Parlamentje ülésezett itt. A teljesség igényével, elnézét kérve a szóismétlésért: a Demokratikus Föderatív Jugoszlávia, a Jugoszláv Föderatív Népköztársaság, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, valamint Szerbia és Montenegró államközösségének Parlamentje.

A fenn említett belgrádi legenda mesélői jelentős része arról is meg van győződve, hogy a felsorolt jugoszláv államalakulatok szétesése is az átoknak tudható be.

Mindennek ellenére, a Pašić téren álló, dzsámira és temetőre épült Tisztelt Ház, 2006. július 3-tól a szerbiai Köztársasági Népképviselőház tulajdona. Az elmúlt 2 évben felújították, visszaállították eredeti (1936-os) állapotába. A héten pedig beköltöztünk.

Az elmúlt 2 nap eseményeinek és 52 radikális képviselőnek, a minősíthetetlen viselkedés miatti kizárása ellenére bízom abban, hogy az épület patinája, hangulata hatni fog a kollégák viselkedésére is.

Az épület most már hasonlít az európaiakhoz. A Parlament tekintélye, méltósága persze nem az épület, hanem a képviselők milyenségétől függ. Az átok ellenére is.