Tusványos: A nemzeti kisebbségek helyzete és szuverenitásvédelem
A magyar kormány soha nem kért olyat a trianoni utódállamoktól, amit ne biztosítana a Magyarországon élő kisebbségek számára, ezért most is azt kéri, hogy ők is ugyanezt biztosítsák a területeiken élő magyarok számára - szögezte le Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken az erdélyi Tusnádfürdőn. A 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor panelbeszélgetésein szó volt még a szuverenitásvédelemről, és oktatási-kulturális kérdésekről is.
Semjén Zsolt azt mondta, ha gyümölcsöző Magyarország és az utódállam kapcsolata, mint Szerbia esetében, akkor „méltó és igazságos”, hogy ebből a jó kapcsolatból a szerbiai magyarság és a magyarországi szerbség is részesüljön. Ha ellenben rossz, mint Ukrajna esetében, ebből semmilyen teher nem hárulhat a magyarországi ukrán kisebbség felé, mivel ők ebben nem felelősek.
Rámutatott: a magyar kormány természetesnek tartja, hogy például a magyarországi románság egyszerre teljes jogú része a magyar, illetve a román világnak; az alkotmány kimondja, hogy a magyarországi kisebbségek államalkotó tényezők, autonómia illeti meg őket. „Például a gyulai románság Magyarországon olyan szimbólumot használ saját identitásának a kifejezésére, amilyent akar, úgy teszi ki a román zászlót, ahogy akarja, akkor énekli a román himnuszt, amikor akarja” – közölte, természetesnek tartva azt is, hogy a magyarországi románok felvegyék a román állampolgárságot.
A mini MÁÉRT-ként is számon tartott rendezvényen a határon túli magyar vezetők sikerekről és kudarcokról is beszámoltak, és feltérképezték a jövőbeli kihívásokat is.
Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke elmondta: Kárpátalja „a helyén van”, „a béke szigete”, mivel csak egyetlen rakétatámadás érte, amiért sokan irigyelik. Ezért több százezer ember és vállalat költözött át a térségbe Kelet-Ukrajnából, és munkaerőhiány van. Fontos eredménynek nevezte, hogy a KMKSZ az egyre súlyosbodó ukrán helyzet, a sorozások ellenére megtartotta intézményeit a magyar kormány támogatásának köszönhetően. A jövőről kifejtette: megjelent „egy picike fény az alagútban” azáltal, hogy az ukrán elnök is kezd a békéről beszélni.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke elmondta: a szerbiai magyar közösség két nappal a tartományi választások kiírása előtt vesztette el vezetőjét, Pásztor Istvánt, és mégsem tört meg. A közösségi összefogásnak és a magyar kormány támogatásának köszönhetően a szerb parlamenti és tartományi választásokon is jó eredményt ért el. Forró Krisztián, a felvidéki Magyar Szövetség elnöke a választásokról szólva elismerte: nem lehet sikerről beszélni, nem sikerült képviseletet szerezniük. Úgy vélte: az államfőválasztáson saját jelöltje révén a felvidéki magyarság megmutatta magát, a győztes mellé állt, és kiemelte, hogy a magyar és a szlovák kormány között nagyon jó a kapcsolat.
Tánczos Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora, korábbi román környezetvédelmi miniszter a szövetség által az EP- és önkormányzati választásokon elért siker kapcsán közölte: ez az erdélyi magyarság erős öntudatát, egységes fellépését bizonyítja, hiszen arányain felül tudott teljesíteni, olyan helyeken is erőt tudott felmutatni, ahol korábban nem, és megtartotta a „létfontosságú” önkormányzatokat, mint amilyen Marosvásárhely, Szatmárnémeti, Maros és Szatmár megye.
Később, egy másik panelen Semjén Zsolt arról beszélt, Ukrajna nem lehet az Európai Unió tagja, amíg nem szünteti meg az őshonos magyar kisebbség jogfosztottságát. A miniszterelnök-helyettes a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével együtt vett részt a Brüsszeli tájkép csata után című pódiumbeszélgetésen, ahol leszögezte: magyar és román érdek is az, hogy szoros együttműködés legyen a két egymásra utalt ország között, és olyan történelmi kiengesztelődés valósuljon meg Romániával is, mint Magyarország és Szerbia között.
Kelemen Hunor beszámolt arról, hogy jelen volt Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszerelnök pénteki megbeszélésén, és úgy értékelte: a tavalyi találkozóhoz képest látszott, hogy a „kapcsolatok javíthatók, és javulnak, és javítani is kell”. Demokrácia-deficit állapotában van ma az Európai Unió a nemzeti kisebbségek kapcsán – erről már Szili Katalin, miniszterelnöki főtanácsadó beszélt. Szili Katalin kiemelte: az európai polgároknak több mint tíz százaléka őshonos kisebbségi. Az Európai Unió politikájának a prioritásai között ugyanakkor ez a kérdés az utolsó helyen áll, lényegében nem foglalkoznak vele. Mint fogalmazott: „a kisebbségek ma az Európai Unió árnyékában vannak”.
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter arról beszélt, hogy a társadalom és a gazdaság valós kihívásaira választ adó kutatásokra, innovációs fordulatra van szükség a globális szereplőkkel folytatott versenyben. A kulturális és innovációs miniszer beszámolt arról, hogy Magyarország európai innovátorrá vált, 2,5 százalékkal nőtt az innovációs teljesítménye, míg Európa egésze 8 százalékot visszaesett versenyképességben, elhaladnak mellette a keleti országok, elhalad mellette az Egyesült Államok.
Egy másik beszélgetésen a tárcavezető rámutatott: a kultúra az a folyton élő kovász, amely az újabb és újabb nemzedékeket folyamatosan érleli hozzá a nemzettesthez, a minisztérium programjai pedig Kárpát-medencei dimenziót adnak a kulturális értékőrzésnek. A magyar kultúra új struktúrái című pódiumbeszélgetésen Hankó Balázs kiemelte: a szaktárca programjai az identitásőrzést és közösségépítést is szolgálják Kárpát-medencei szinten, az óvodától az egyetemig elkísérik a fiatalokat.
