Szegénységünk fokmérője
Jogász szemmel a kis értékű lopásokról
A Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselői a héten ígéretet kaptak az igazságügyi minisztérium illetékeseitől arra, hogy a Büntetőtörvénykönyv parlamenti eljárásban lévő módosítási javaslatában lecsökkentik a kis értékű lopások felső határát. A pontos összeget még nem tudni, annyi biztos, hogy 5 ezer és 3 ezer dinár között fog alakulni. Lapunk arra kívánt választ kapni, hogy a szóban forgó módosítás függvényében mekkora eséllyel csökken majd a lopások száma, és válik jobbá a közbiztonság. A téma kapcsán három jogász-politikust szólaltattunk meg. Nem mindegyikük véli úgy, hogy a törvénymódosításnak lesz bármiféle pozitív hozadéka. Nem kell bővebben szólni arról, hogy mekkora gondot jelentenek a lopások. Régen elmúltak azok az idők, amikor az emberek nem zárták kulcsra házuk kapuját, és mégis nyugodtan hajtották álomra fejüket, vagy mentek át kávézni a szomszédba. A Btk. még hatályban lévő rendelkezésének függvényében a rendőrség és az ügyészség csak akkor teheti meg a kellő lépéseket az elkövető azonosítása és felelősségre vonása, valamint a kár megtérítése érdekében, ha az eltulajdonított dolog értéke meghaladta a 15 ezer dinárt. A lopások elszaporodása miatt az utóbbi években egyre többen követelték ennek az összegnek a csökkentését. A téma kapcsán Pásztor Bálinttal, a Vajdasági Magyar Szövetség, Popović Judittal, a Liberális Demokrata Párt és Širková Anikóval, a Demokrata Párt tisztségviselőjével beszélgettünk.
AZ EGYETLEN MEGVALÓSÍTHATÓ INTÉZKEDÉS
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője lapunknak nyilatkozva kifejtette, hogy a párt elsősorban azért szorgalmazza a kis értékű lopások felső határának csökkentését, hogy sikerüljön visszaszorítani az utóbbi években egyre gyakoribbá váló lopásokat, és hogy ezáltal jobbá váljon a közbiztonság. A párt meglátása szerint csakis ilyen módon lehet és szabad megközelíteni a probléma megoldását – nyilatkozta Pásztor.
– Ha valóban lecsökken a kis értékű lopások felső határa, akkor azoknak az embereknek egy jelentős része, akik lopásból próbálják meg átvészelni a telet, biztosan meg fogják fontolni, hogy valóban megéri-e. Eddig világos volt, hogy 15 ezer dináros értékhatár alatt a rendőrség nem foglalkozik az üggyel, az ügyészség pedig nem indíthat hivatalból eljárást az elkövető ellen. Ha lecsökken az értékhatár, akkor a tettesek egészen másmilyen helyzetbe kerülnek – fejtette ki a VMSZ képviselője.
Kérdésünkre, hogy a Btk. ilyen irányú módosítása után, aminek következtében a jövőben feltehetőleg több büntetőeljárás indulna lopás miatt, mennyire lennének képesek helytállni a bíróságok, Pásztor megjegyezte, hogy éppen ezért nem kivitelezhető, hogy a lopások értékének tekintetében nulla dinár legyen a tűréshatár. Mindannyian ezt tartanánk igazságosnak, hiszen bármilyen érték eltulajdonítását elfogadhatatlannak tartunk, viszont ha a felső érték nulla dinár lenne, akkor az igazságszolgáltatási rendszer működésképtelenné válna – magyarázta Pásztor, hozzátéve, hogy a párt által elfogadhatónak tartott 3 ezer és 5 ezer dinár közötti felső határ már biztosan hozzájárulhat a lopások csökkentéséhez, ugyanakkor ezek az értékek mellett az igazságszolgáltatás továbbra is működőképes maradhat. Azt persze feltételezzük, hogy az ügyészségek nem fogadják tárt karokkal a módosítást – közölte Pásztor.
– Ehhez kapcsolódóan nagyon érdekesnek tartok egy rádiós hírt: az Újvidéki Rádióban nagyjából egy héttel ezelőtt olvasták fel a rendőrszakszervezet közleményét, amelyben indítványunk támogatásáról szóltak. Ez azért örvendetes, mert a módosítás nemcsak az ügyészségeknek, hanem a rendőrségnek is többletmunkát jelent. A rendőrszakszervezet közleménye azt bizonyítja, hogy a rendőrség is tisztában van a lopások jelentette társadalmi problémával és az ellene folytatandó küzdelem jelentőségével – mondta Pásztor.
A VMSZ képviselőjétől megtudtuk, hogy a kis értékű lopások felső határát akkor határozzák meg pontosan, amikor kiderül, hogy a köztársasági parlament jelenlegi összetételében megkezd-e még egy ülést.
A BÍRÓSÁGOK NEM GYŐZNÉK
A 15 ezer dináros felső határ megfelel a célnak – véli Popović Judit ügyvéd, a Liberális Demokrata Párt köztársasági parlamenti képviselője, aki szerint a bíróságok már így is túlságosan megterheltek, ezért kérdéses, hogy hogyan birkóznának meg a Btk. módosítása után valószínűleg nagyobb számban induló büntetőeljárás-özönnel. A börtönök túlterheltsége szintén tény – tette hozzá az ügyvéd.
Az is lényeges szempont, hogy a felső határ csökkentése semmiféle jogi biztonságot nem nyújt a károsultaknak – véli Popović, hozzátéve, hogy ha több büntetőeljárás indul, az még nem jelenti azt, hogy a meglopott visszakapja a tőle eltulajdonított értéket.
– Szerintem annak kellene a legfőbb célnak lennie, hogy a károsultaknak minél gyorsabban megtérítsék kárukat. Ezt a célt ilyen módon nem érik el. Abban is biztos vagyok, hogy a felső határ csökkentése egyetlen elkövetőt sem riaszt vissza. Szerintem a károsultak szempontjából célravezetőbb lenne, ha gyakrabban adnának be keresetet peres eljárás elindítására a kár megtérítésére. A peres eljárást meglehetősen gyorsan be lehet fejezni, és az elkövetőnek mindig van annyi vagyona, amiből megtéríthető a károsultak kára. Ha csupán a kis értékű lopások felső értékét csökkentik, azzal egyedül azt érik el, hogy több eljárás indul a bíróságokon. A bíróságok leterheltsége miatt a károsultak még rosszabb helyzetbe kerülhetnek az érték megtérítését illetően. A meglopott számára nem az elkövető megbüntetése a lényeg, hanem a kár megtérítése. A Btk. ilyen irányú módosításának biztosan komoly következményei lesznek, azt azonban nem látom, hogy melyek lennének a várható kedvező hozadékok – összegezte az LDP képviselője.
Megjegyzésünkre, hogy a peres eljárás talán azért nehezen járható út a károsult szempontjából, mivel akkor neki kell előre kifizetnie a bírósági illetéket, valamint szükség esetén egy ügyvéd költségeit is fedeznie kell – Popović elismerte, hogy ez valóban így van, ugyanakkor a peres eljárás költségeit az fizeti, aki elveszíti a pert, tehát az elkövetőnek nemcsak a kárt, hanem a per költségeit is meg kell térítenie az eljárás befejeztével.
Kérdésünkre, hogy szerinte milyen intézkedésekkel kellene csökkenteni a lopások számát és javítani a közbiztonságot, az LDP képviselője kifejtette, hogy ebből a célból a különböző intézmények célirányos és felelősségteljes munkája a legkívánatosabb. A közbiztonság javításában és lopások visszaszorításában a rendőrségnek van a legjelentőségteljesebb szerepe – fűzte hozzá Popović, aki szerint ha a hatóságok lelkiismeretesen látják el feladatukat, akkor a szóban forgó téren biztos javulásra lehet számítani.
CSUPÁN LÉLEKTANI HOZADÉK
Širková Anikó jogász, Zenta polgármestere szintén nem számít érdemi változásra a 15 ezer dináros értékhatár csökkentésének függvényében.
– Egyébként világos, hogy a kis értékű lopások számának növekedése társadalmi problémára vezethető vissza, hiszen tudjuk, hogy mennyire elszegényedtünk. Az is egyértelmű, hogy a meglopottak számára mekkora terhet jelent bármekkora értékük elveszítése. Az szintén nagy gond, hogy az emberek nem hajlandóak magánkeresetet beadni peres eljárás elindítására. Ez azzal magyarázható, hogy az emberek tisztában vannak vele: az eljárások hosszú ideig elhúzódnak, az elkövetők anyagi helyzetére való tekintettel káruk megtérítése pedig szinte esélytelen. Ha a Btk. módosítása után valóban csökken a kis értékű lopások felső határa, akkor a bíróságok még túlterheltebbé válnak, és még több időre lesz szükségük az eljárások lefolytatására. A végeredmény szerintem ugyanaz marad: a károsult csak nehezen fogja visszakapni eltulajdonított értékét. A módosításnak esetleg pozitív lélektani hozadéka lehet, mert a megkárosítottak úgy fogják érezni, hogy a hatóságok komolyan veszik őket. Konkrét eredményekre sajnos nem számítok – magyarázta Širková.
A polgármester asszony szerint a büntetőeljárási törvény módosítása is kívánatos lenne, olyan irányban, hogy a kis értékű lopások miatt indított eljárások egyszerűbbé, gyorsabbá válhassanak.
Kérdésünkre, hogy a Btk. módosítása az elkövetőket elriaszthatja-e a jövőbeni lopástól, Širková megállapította, hogy egy részüket biztosan nem, esetleg a fiatalokat fékezheti meg, akik gyakran csupán meggondolatlanságból lopnak.
A beszélgetés során kiderült, hogy Zenta községben a kerékpárlopások a legelterjedtebbek. Maga Zenta település területén nem olyan rossz a helyzet, inkább a falvak, ezen belül pedig leginkább Tornyos polgárainak az életét keserítik meg a lopások – tette hozzá a polgármester asszony.
– Ahhoz, hogy kevesebb lopás történjen, az életszínvonal javulására is szükség van. Hiszem, hogy ha a kis értékű lopások elkövetőinek lenne más megélhetési lehetősége, akkor nem folyamodnának bűncselekményhez. A legtöbb ember nem jókedvéből lop – fogalmazott Širková.
PESEVSZKI EVELYN
