Pásztor Bálint: „Megőrizzük Szabadka évszázados jellegét”
A szabadkai városi képviselő-testület új elnöke szerint prioritást kapnak a helyi közösségek fejlesztési elképzelései is
Szabadka közép-európai jellegének a megőrzését ígérte a választási kampányban dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség polgármester jelöltje. Úgy látszik, a program nagyon beletrafált abba, amit a polgárok szeretnének, hiszen a párt megkettőzhette képviselői számát a városi képviselő-testületben, a korábbi tizenegy mandátum helyett huszonkettőt szereztek.
Ez sem volt azonban elegendő a polgármesteri poszt megszerzéséhez. A pártok egy részének választási bojkottja miatt a Szerb Haladó Pártnak nem volt valódi kihívója, a megszerzett 31 mandátum pedig biztosította számukra a polgármesteri posztot is.
- A városi képviselő-testület elnökeként hogyan tudja megvalósítani választási ígéreteit? – kérdeztük dr. Pásztor Bálintot.
- Annak a hatalmas felhatalmazásnak köszönhetően, amivel a választók kitüntettek bennünket június 21-én, sokkal hangsúlyosabban lehetnek jelen a mi prioritásaink a városvezetés működésében, mint ahogyan az korábban volt, hiszen most 22 mandátummal rendelkezünk, meg tudtuk duplázni a korábbi eredményünket. Éppen ezért én azt gondolom, hogy ez sok mindenre elegendő lesz. Természetesen nem olyan mértékű lesz a ráhatás, mintha mi töltenénk be a polgármesteri tisztséget, de a városi képviselő-testület elnöke a második legjelentősebb tisztség a szabadkai önkormányzatban. A polgármesterrel megvoltak az első egyeztetések és azt beszéltük meg, hogy csapatként fogunk működni, figyelembe fogjuk venni egymás prioritásait, nem a kiszorítósdi fogja jellemezni a munkát. Mi az ilyen együttműködésre készen állunk, és ha ez így lesz, akkor biztos, hogy amiről a kampányban beszéltem, annak a jelentős része megvalósul. Ezt pedig talán úgy tudnám megfogalmazni a legrövidebben, hogy Szabadka évszázados jellegének a megőrzése, illetve a helyi közösségek fejlesztési elképzeléseinek a megvalósítása.
- Nagyon sokan mondják, hogy Szabadka már elvesztette közép-európai jellegét. Érvényes ez a kultúrára és a városképre is. Az utcákon sok a szemét, az épületek lepusztultak. Lehet-e tenni ez ellen, hogy a város visszanyerje régi fényét?
- Én azt gondolom, hogy igen. Három szecessziós épületnek a felújítása meg kellett volna, hogy történjen. Sajnos a járvány miatt ez csúszni fog. Folyamatosan azon leszünk, hogy az épített örökségnek a megőrzése ne legyen kérdéses. Meg akarjuk őrizni a városnak azt a hangulatát, ami miatt Szabadkát szeretjük. Ehhez az szükséges, hogy megfelelő módon és mértékben tudjunk jelen lenni a városvezetésben. Ez most adott a választási eredmény függvényében, nagyobb mértékben, mint ahogyan korábban volt. Azt nem ígérhetem meg, hogy évek és évtizedek lemaradását, negatív folyamatait egyik napról a másikra meg tudjuk fordítani, de arra fogunk törekedni, hogy Szabadka egy olyan városra hasonlítson, amilyenre szeretnénk, hogy hasonlítson.
- Amikor a VMSZ frakciója Önt erre a tisztségre javasolta, akkor azzal is indokolták mindezt, hogy széleskörű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. Hogyan érzi, Szabadka hasznára tudja-e fordítani kapcsolati körét, hogy bevonzzon ide újabb befektetőket vagy, hogy tovább szélesítse a város kapcsolatait más közép-európai városokkal?
- Remélem, hogy igen. Annál is inkább, mert a városi tanácsban a nemzetközi kapcsolatok is a VMSZ politikusához tartoznak Ercsi Hargita révén, aki az idegenforgalommal, a befektetésekkel és a nemzetközi kapcsolatokkal van megbízva. Én azt gondolom, hogy a közép-európai városoknak a tapasztalatait hasznosítani kell, átültetni azt, ami máshol jól működik. Ezen kívül pedig a befektetések esetében is arra kell törekednünk, hogy minél több munkahelyet tudjunk létesíteni külföldi befektetők idecsábításával. Én azt gondolom, hogy Szabadka rendelkezik azokkal az előnyökkel, amelyeket ha figyelembe vesznek a potenciális befektetők, akkor úgy döntenek, hogy itt fektetnek be. Harmadrészt pedig, ami szintén nem elhanyagolható tényező, európai uniós, brüsszeli kapcsolatoknak köszönhetően én bízom abban, hogy például a szecessziós építészeti örökség megőrzésére lehet uniós forrásokat is biztosítani majd ebben a mandátumban, amelynek gyakorlatilag még az első hetében járunk.
- Nagyon sokszor panaszolják a szabadkai magyarok, hogy baj van a hivatalos nyelvhasználattal. Sokszor csak szerbnyelvű, cirill betűs feliratok kerülnek ki a közterekre, mint például legutóbb, az új buszmegállók esetében. E tekintetben tud-e majd valamit tenni?
- Ez teljes mértékben prioritást jelent a tevékenységünkben. Az első hivatalos egyeztetésen a polgármesterrel szóba hoztam az ún. okos buszmegállók kérdését. A városi közigazgatás már keresi a megoldást, hogy hogyan korrigálhatják a problémát és a városi alapszabállyal összhangban kerüljenek ki ezek a feliratok a buszmegállókra.
- Ez akkor azt jelenti, hogy a koalíciós partnerük is hajlandó erre és nem ellenkezik?
- Nem ellenkezett, de ez ugyanakkor jogszabályokkal pontosan definiált kérdéskör. A szabadkai alapszabály értelmében egyenrangú használatban van a magyar, a horvát és a szerb nyelv. Teljesen nyilvánvaló tehát, hogy ezzel összhangban minden feliratnak három nyelven mindenhol meg kell jelennie. Azon leszünk, hogy ez így legyen a jövőben. Hatalmas lemaradás van a múltra vonatkozóan, amit csak lehet, megpróbálunk korrigálni visszamenő hatállyal is.
NÉMETH ERNŐ
