Ötvenmillió dinár Magyarkanizsának
A szerb kormány társfinanszírozóként vesz részt a szennyvíztisztító IPA-projektum keretében megvalósuló felújításában és kibővítésében
Pásztor Bálint köztársasági parlamenti képviselő tegnap látogatást tett Magyarkanizsán. Találkozott Fejsztámer Róbert polgármesterrel és az önkormányzat elöljáróival, majd sajtótájékoztató keretében bejelentette a szerb kormány 50 millió dináros támogatását az IPA-projektum keretében megvalósuló szennyvíztisztító-bővítéshez.
– Tegnap megérkezett a magyarkanizsai költségvetésbe az ötvenmillió dinár, amit a köztársasági kormánytól sikerült biztosítani a szennyvíztisztító projektum költségeire. Néhány éve lehetőség van arra, hogy az önkormányzatok év végén jó projektumokra támogatáshoz jussanak a köztársasági költségvetési tartalékból. Az idén Magyarkanizsának sikerült ezt az ötvenmilliót kiérdemelnie, ami jelentős lökés a költségvetésnek az év utolsó napjaiban. Ez a VMSZ és a Szerb Haladó Párt együttműködésének egy újabb bizonyítéka. Nagyon sokan próbálják azt láttatni a közvéleményben, hogy ennek az együttműködésnek semmilyen eredménye nincs, de ez egy nagyon konkrét bizonyítéka a jó együttműködésnek. A szerbiai kormány dönt az év utolsó napjaiban, hogy mely önkormányzatok jutnak ilyen típusú támogatáshoz, és ennek elnyeréséhez két dologra van szükség: az egyik a jó projektum, a másik a jó politikai hátszél. Magyarkanizsa önkormányzata mindkettővel rendelkezett – nyilatkozta Pásztor Bálint.
Magyarkanizsa polgármestere is örömének adott hangot, és köszönetet mondott a projekt alapú támogatásért:
– Nagy öröm mindannyiunk számára, hogy Pásztor Bálint képviselő úr segítségével sikerült ezt a támogatást megkapnunk a köztársasági kormánytól. Sokszor beszéltünk már az idén a szennyvíztisztító rendszer bővítéséről. Az IPA-pályázat keretében megvalósuló projektum költségeinek a tizenöt százalékát önrészből magának a pályázónak, ez esetben Magyarkanizsának kell előteremtenie, ami plusz terhet jelent az önkormányzati költségvetésnek. Ennek a teherviselésnek egy részét tudta enyhíteni ez a támogatás – értékelte Fejsztámer Róbert.
– A teljes projekt több mint 220 millió dinár értékű, ennek a 60–70 százalékát elő kell majd finanszírozni. Ha tudjuk, hogy az önkormányzati költségvetés nagyjából 720–750 millió dináron szokott megállapodni éves szinten, akkor ki lehet számolni, hogy ez a megvalósítás szempontjából mekkora fejtörést tud okozni az önkormányzatnak. Ezzel a támogatással, ami az önkormányzat és a köztársasági szervek közötti jó együttműködés eredménye, sikerült eljutni egy szintre, és nagyon remélem, hogy ez nemcsak egyedi alkalom volt, hanem minden évben valamilyen formában meg tud ismétlődni, hiszen az önkormányzatnak a helyi projektjeihez mindenféleképpen nemcsak tartományi, hanem köztársasági támogatásra is szüksége van – mondta Fejsztámer Róbert.
Pásztor Bálint magyarkanizsai látogatása alkalmával kitért az idén elért eredményeikre is:
– Maradván Magyarkanizsánál és az infrastruktúránál, el kell mondani, hogy a tavasz folyamán elfogadásra került a tiszai hajózásról szóló szerb–magyar egyezmény. Ez azért fontos, mert meggyőződésünk, hogy az infrastruktúrafejlesztés közvetve az életszínvonal javulását hozza, és új lehetőségek megnyílását. Most először került bele az országos vasútfejlesztési stratégiába három olyan vasútvonal felújítása, illetve kiépítése, ami magyar szempontból jelentős, és olyan projektumokról van szó, amelyek fontosságáról már húsz éve beszélünk, de most először történt meg, hogy az országos vasútfejlesztési program tartalmazza ezeket az elképzeléseket. Az egyik a Szabadka–Szeged–Baja vasútvonal, a másik a Budapest–Belgrád, a harmadik pedig a Szabadka–Pancsova vonal felújítása, illetve korszerűsítése. Nagy előrelépést jelentenek ezek.
A költségvetés tekintetében Szabadka és Zenta is jelentős eszközökhöz jutott az országos költségvetésből. Olyan projektumokat finanszíroz most már évekre visszamenőleg stabilan a köztársasági kormány, amelyek 2014 előtt nem voltak megoldva, 10-20-30 éves projektumokról is szó van, mint például a szabadkai kerülőút, ami regionális jellegű, az Y ág, amire 800 millió dinárt sikerült előteremteni. Ugyanígy regionális jelentőségű a szabadkai Népszínház épülete, erre 166,9 millió került elkülönítésre.
A kisebbségi alap pénzellátására tizenkétszer annyi pénz jut, mint az előző években.
A mezőgazdaságot érintve a képviselő úr elmondta, hogy egy többéves ígéret valósult meg a földtörvény módosításával:
– Szeptember első napjaiban módosult a földtörvény, annak érdekében, hogy megvédjük a termőföldet és a mezőgazdasági termelőinket, így az Európai Unió állampolgárai közül csak azok tudnak földet vásárolni, akik legalább tíz éve annak az önkormányzatnak a területén laknak, illetve tíz éve bejegyzett mezőgazdasági termelői státusszal rendelkeznek Szerbiában, és legalább három éve művelik azt a parcellát, amit meg szeretnének venni. Ezzel nagy veszélyt hárítottunk el. Fontosnak tartom továbá a kistermelői szabályzat elfogadását. Több évnyi munkánk van benne ebben is. Nagy adósságunk a nyugdíjbiztosítási járulék kérdése, ezen folyamatosan dolgozunk. Megalakult egy tárcaközi csoport a kormánnyal, és nagyon remélem, hogy belátható időn belül elfogadják azt a törvénymódosítást, amely igazságos alapokra fogja helyezni a nyugdíjbiztosítási járulék fizetését a mezőgazdasági termelők számára. Ugyanígy parlamenti eljárásban van a közlekedésbiztonsági törvény. Bármikor elfogadásra kerülhet. Ennek lényege, hogy a mezőgazdasági kapcsolható eszközöket nem kell majd műszaki vizsgára vinni és bejegyeztetni.
A közszolgálatokban foglalkoztatottakról szóló törvényt is elfogadták a közelmúltban. A közhivatalokban is előnyt kell jelentenie a kisebbséghez tartozásnak.
Az oktatásban 18 módosítási indítványt nyújtottunk be és fogadtak el a kormányban, ezekkel egyrészt a nemzeti tanácsok hatáskörét is sikerült megőrizni, másrészt a tartományi, a vajdasági hatásköröket és a részarányos foglalkoztatás megvalósítására is vonatkoznak – fejezte be értékelőjét Pásztor Bálint Magyarkanizsán.
JENEI KLEMENTINA
