Öt elfogadott módosítási javaslat
Pásztor Bálint: Ezek a felsőoktatási törvényjavaslat részévé váltak
A szerbiai parlament oktatási bizottságának ülésén Žarko Obradović miniszter ismertette, hogy a felsőoktatási törvény módosítására mely indítványokat fogadta el a minisztérium, illetve a kormány. A képviselők összesen 79 módosítási indítványt nyújtottak be e törvényjavaslatra, ebből 16-ot fogadott el az oktatási minisztérium, s ezek közül 5 a VMSZ módosítási indítványa.
– Arról az 5 indítványról van szó, amely a kisebbségi nyelven folyó oktatás lehetőségeire vonatkozik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezek már a törvényjavaslat részévé váltak, tehát biztosan el lesznek fogadva – magyarázta Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti képviselője.
Egyébként összesen nyolc indítványt nyújtott be a párt képviselői csoportja. A további három javaslatot, amelyek Vajdaság hatáskörének pontosítására, valamint az akkreditációs folyamat bizonyos kérdéseire vonatkoztak, a miniszter nem fogadta el, ugyanis meglátásai szerint ezeket a kérdéseket nem a törvénnyel, hanem kísérőrendeletekkel, vagyis alacsonyabb rangú jogszabályokkal kell szabályozni. Az oktatási bizottság viszont tegnapi ülésén támogatta ezeket, ami azt jelenti, hogy június 29-én, a szavazás alkalmával minden bizonnyal e három módosítási indítványt is el fogja fogadni a parlament.
– Az említett 5 módosítási indítvány, amely már elfogadásra került, a magyar oktatás szempontjából a legfontosabb. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az Országos Felsőoktatási Tanácsnak egészen biztosan lesz magyar tagja, és más olyan kisebbségeknek is lesz képviselője, amelyek nyelvén folyik felsőoktatás az országban. Ez egy olyan hatáskör, amit a nemzeti tanácsokról szóló törvény határoz meg, s sikerült érvényt szerezni neki azzal, hogy elfogadták a módosítási javaslatunkat. A másik két indítvány azt irányozza elő, hogy a nemzeti tanács véleményét ki kell kérni egyetemi karok dékánjainak és kari tanácsai tagjainak kinevezésekor, azokon a karokon, amelyeken az adott nemzeti kisebbség nyelvén is folyik oktatás teljes egészében vagy legalább egy tantárgyból. A következő két módosítási indítvány elfogadása gyakorlati szempontból a legfontosabb. Ugyanis a '80-as évek gyakorlatát követően 20–25 év után megint törvény adta lehetőség az, hogy magyarul vizsgázhassanak az egyetemi hallgatók azokból a tantárgyakból, amelyek esetében magyar vagy magyarul is tudó munkatárs is van az adott katedrán. Továbbá hogy magyar nyelven is lehessen diplomamunkát, magiszteri munkát írni és védeni. (A doktori disszertáció esetében ez már eddig is adott lehetőség volt). Ezeknek a módosítási indítványoknak az elfogadása azt jelenti, hogy megéri kitartónak lenni, mert amikor 2005-ben a most még hatályos felsőoktatási törvényt elfogadta a parlament, az említett, a Magyar Nemzeti Tanács által akkor is javasolt módosításokat nem ismerte el, most pedig sikerült elfogadtatni ezeket – hallottuk Pásztor Bálinttól.
Tehát a jövőben nem az adott kar jóindulatán múlik majd, hogy lehet-e magyar nyelven vizsgázni, megírni, megvédeni a diplomamunkát. Néhány éve olvashattuk napilapunkban: az egyik karon úgy lehetett csak magyarul diplomázni, hogy meg kellett szerbül is írni a diplomamunkát. Mostantól ez nem így lesz.
Ma lesz a törvényjavaslat részletes, szakaszonkénti vitája, amelyen Pásztor Bálint még felszólal, hiszen beszélni szándékozik a kétszakos tanárképzés szükségességéről, hogy ezt rendelettel szabályozza a minisztérium, de a honosítás megkönnyítésének fontosságáról is szót ejt majd.
MIHÁLYI KATALIN
