Nem versenytársak
Megindult a párbeszéd a vajdasági magyar civil- és politikai szféra között
A Vajdasági Magyar Civil Szövetség szervezésében szombaton került sor Szabadkán arra a tanácskozásra, ahol a civil szervezetek pénzelésének módjáról, lehetőségeiről és megreformálásáról esett szó. A mintegy négy órás fórumon a civil és politikai szféra -- a szövetség által megírt vitaindító alapján, melyben összegezték a civil szövetség pénzelési nehézségeit -- megpróbálta felfedni a problémák gyökerét, és javaslatokat tenni arra vonatkozóan, hogy a jövőben milyen módon lesz lehetséges a támogatások megszerzése.
Miskolczi József, a CISZ elnöke reményét fejezte ki, hogy felismerik azt, hogy a civil szféra a magyarság érdeke és a jövőben a politikummal együttműködve sikeresebbek tudnak lenni. Sajnálattal állapította meg, hogy a meghívásnak a vártnál kevesebben tettek eleget a civil szervezetek közül (a meghívottak mintegy fele képviseltette magát).
A szövetség szerint a vajdasági magyar politikumnak nincs stratégiai elképzelése a civil szférát illetően, a külföldről érkező támogatások jelentősen lecsökkentek, a civil szervezetek egyesületükön kívül nem érvényesíthetik érdekeiket, míg a politika versenytársat lát a civilekben és nagy a bizalmatlanság. Ezekre a felvetésekre reagáltak a megjelentek.
A civil szféra képviselői a fórumon nehezményezték, hogy a támogatások elbírálása nem igazságos, hiszen egyes szervezetek mindig kapnak támogatást, mások csak nagyon ritkán vagy egyáltalán nem. Több kezdeményezés is elhangzott a részükről, így szeretnék, ha beleszólhatnának a támogatások elosztásába, melyhez létre kellene hozni egy tanácsadó testületet és ellenőrizni azok munkáját, akik támogatásban részesültek, s eredményeik alapján elbírálni a jövőbeni támogatások odaítélését, továbbá többen is felhívták arra a figyelmet, hogy amellett, hogy szükségük van politikai támogatásra, mielőbb új forrásokat kell találniuk, mert működésük bizonytalanná vált.
Dr. Gábrity Molnár Irén, a Magyarságkutató Tudományos Társaság elnöke szerint abban van a gond, hogy legtöbbször tüzet oltanak, a fejlesztés helyett arra koncentrálnak, hogy hogyan osszák el a pénzt és a civil szervezetek egymásban konkurenciát látnak, ahelyett, hogy kommunikációt alakítanának ki egymással és a politikummal.
Össze kell fogni a politikával, ugyanakkor nem kell belefolyni, viszont szükség van egy kiszámítható támogatásra, amire hatalomtól függetlenül számíthatnak a civilek. Azt gondolom, a civil szférának meg kell hagyni a lehetőséget, hogy kitalálja, hogyan akar hozzájárulni a közösségi élethez, de amikor az identitásmegőrzésről van szó, azokat kell elsősorban támogatni, akik képesek arra, hogy a legnagyobb feladatokkal megbirkózzanak.
Pásztor István, a VMSZ pártelnöke a vitaindító szövegre reagálva elmondta, hogy a politikának valóban nincs koncepciója a civil szférát illetően, de ez nem is feladatuk, mert a civileknek önkezdeményezőknek kell lenniük, s ne a politika határozza meg, mit kell csinálniuk. Ugyanakkor kiemelte, hogy csak akkor van sikeres magyar közösség, ha a civil szféra is sikeres.
– Egy magyar civil szervezet attól magyar, hogy alapítói és működtetői magyarok, tevékenységük kedvezményezettje pedig a magyar közösség. Ez vonatkozik ránk is, politikusokra, s ez a közös pont. Természetes, hogy nem kaphatunk olyan helyről támogatást, ahol nem a mi érdekeinket képviselik, ezért kell összefognunk, s annyi helyet kiszorítani magunknak, amennyit képesek vagyunk elbírni. Nincs rá kapacitásunk, hogy egy területen belül több civil szervezetet is fenntartsunk, ezért meg kell határozni, mit kell fejleszteni és mi az, amire nem kell több pénzt, energiát fordítani. A támogatások egyre kisebbek, ezért a hazai forrásokból kell fenntartani a civil szférát, s ehhez politikai jelenlét is kell, viszont nagyon fontos, hogy a civilek egymás között is párbeszédet folytassanak – mondta Pásztor.
Dr. Korhecz Tamás jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségügyi titkár a tartományi költségvetésből adott támogatásokról beszélt az egybegyűlteknek, ahonnan az önazonosság megőrzéséért dolgozó vajdasági civil szervezetek évente több százezer eurót kapnak. A magyarországi támogatások összege százötvenmillió dinárt tesz ki, míg a tartomány ötvenmillió dinárt folyósított tavaly a Szekeres László Alapítványnak, ezért érdemes a hazai forrásokra koncentrálni. Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke szerint a Magyarországról érkező támogatások szétosztásáról a helyieknek kellene dönteniük, míg Pásztor Bálint köztársasági képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a civil szervezeteknek van szükségük a politikai támogatásra, hanem nekik is a civil szférára, akik ötleteikkel, tapasztalataikkal segíthetik őket és ily módon hatékonyabban tudnak dolgozni, amiből mindenki profitálni tud.
SZTOJANOVITY LIVIA
