Megemlékezés a palicsi legendáról
140 évvel ezelőtt ezen a napon rendezték meg az első Palicsi Olimpiai Játékokat, mely Vermes Lajos nevéhez fűződik. Ebből az alkalomból tartottak megemlékezést augusztus 26-án, 11 órai kezdettel a palicsi Vermes Lajos sétányon a sportoló egész alakos szobránál.
A megemlékezés ünnepélyes koszorúzással kezdődött. Dr. Pásztor Bálint, a szabadkai városi képviselő-testület elnöke és Nataša Aleksić, a szabadkai városi tanács sport- és ifjúsági ügyekkel megbízott tagja is elhelyezték a koszorút az emlékműnél. A Magyar Nemzeti Tanács képviseletében Paskó Csaba, a Végrehajtó Bizottság tagja, a Vermes Lajos Emlékbizottság nevében pedig Jovan Mirčeski elnök volt jelen. Binder Aranka olimpikon, a Tartományi Sport- és Ifjúsági Titkárság képviseletében rótta le tiszteletét.
A koszorúzás után Jovan Mirčeski szerbül, Mészáros György pedig magyarul ismertette a legfontosabb tudnivalókat a legendás sportolóról.
— Sokan nem is tudják, hogy 140 évvel ezelőtt Európa szeme Palicson és az itt zajló olimpiai játékokon volt. Vermes Lajos báró 1880. augusztus 26-án szervezte meg a palicsi olimpiát, mely az első világégés kitöréséig, harmincnégy éven át tartott. Európa-szerte Vermes Lajosra mint a sportvilág jelentős személyiségére tekintettek mindazon túl, hogy kiváló sportolót is tiszteltek a személyében. Vermes Lajos esetében atlétára, szertornászra, birkózóra és kerékpározóra emlékezünk. Az első olimpián mindössze három versenyszám volt, mégpedig a birkózás, a távolugrás és a súlylökés. A második verseny 1881. július 1-jén zajlott, itt már hét versenyszám közül lehetett választani, méghozzá a 7 km-es gyaloglás, a boksz, a vívás, a súlylökés, a rövidtávú futás, a szertorna és az úszás szerepelt a programban. Később további sportágakkal bővítették az olimpiát. A verseny megtartására Vermes a saját palicsi gyümölcsösét használta fel, sporteszközöket állított fel, atlétikapályát létesített, valamint 1884-ben általa készült el az első közép-európai versenykerékpárút. A versenyzők részére olimpiai falu is épült — tudtuk meg Mészáros György tolmácsolásában, aki azt is elmondta, hogy huszonhat objektum épült Vermes birtokán, melyek közül a Vermes-szobor szomszédságában található halászcsárda maradt meg, mely egykor tornateremként üzemelt.
Dr. Pásztor Bálint elmondta, hogy Vermes Lajos a legkitűnőbb példája annak, hogy Szabadkának, illetve Palicsnak milyen mecénásai és a jövőbe látó, korszakalkotó személyiségei voltak.
— Az ókori olimpiai játékokat évszázadokkal követve 1880-ban lettek először megrendezve Palicson a modern kori olimpiai játékok. A világnak tizenhat évre volt még szüksége, hogy Vermes Lajos példáját követni tudja, hiszen az újkori első olimpiai játékokat a palicsi olimpiai játékok után tizenhat évvel Athénban tartották meg. Ez azt bizonyítja, hogy valamikor a szabadkaiak, a palicsiak élen jártak olyan fontos ügyeket illetően is, mint amilyenek az olimpiai játékok, mely nem kizárólag sportesemény volt, hanem egy sokkal szélesebb jelentőségű ünnepi időszak, amikor a sportolók összemérhették egymással a tudásukat. Idegenforgalmi és a régió felismerése szempontjából is fontos Vermes Lajos és az olimpiai játékok. A palicsi olimpiai játékok emlékeként a mai napig megmaradtak bizonyos épületek, mint például a Bagolyvár, a mai Halászcsárda épülete, a Vila Lujza épülete, melyeket fel kell újítani és karban kell tartani. A városvezetés sokkal nagyobb figyelmet fog szentelni ezeknek az épületeknek a karbantartására, mint ahogy az a korábbi évtizedekben volt. Van mit tanulni Vermes Lajostól olyan tekintetben, hogy hogyan lehet Szabadkát és Palicsot az egész régió érdeklődésének a középpontjába helyezni. Megpróbálunk méltó utódai lenni Vermes Lajosnak — mondta el a szabadkai városi képviselő-testület elnöke.
Az ismertető után a megemlékezés záróakkordjaként Marija Šimoković Velosiped gospodina Vermeša című könyvéből olvasott fel egy részletet.
BÍRÓ TÍMEA
