Megalakult az új összetételű köztársasági parlament
A pártok egyetértenek abban, hogy nehéz döntések időszaka elé néz az ország
A Köztársasági Képviselőház alakuló ülése a 250 mandátum hitelesítésével indult, majd a képviselők letették az esküt. Mint ismeretes, a március 16-i rendkívüli választásokon hét lista jelöltjei kerültek be a parlamentbe, közülük a Szerb Haladó Párt körüli koalíció lesz a legnépesebb, 158 képviselővel. A Szerbiai Szocialista Párt vezette szövetség 44, a Demokrata Párt 19, az Új Demokrata Párt listája pedig 18 mandátumot szerzett. A kisebbségi pártok közül a Vajdasági Magyar Szövetségnek 6, a Sandžaki Demokratikus Akciópártnak 3, a Demokratikus Tevékenység Pártjának pedig 2 hely jutott.
Az alakuló ülést – az érvényben lévő jogszabály szerint – a legidősebb, Milan Korać, a Szerbiai Egyesült Nyugdíjasok Pártjának 85 esztendős képviselője vezette, s vezeti az új házelnök megválasztásának pillanatáig. A tervezett menetrend szerint erre a húsvéti ünnepeket követően, április 23-án kerül majd sor. Egy nappal később a képviselők megvitatják a kormányról és minisztériumokról szóló törvényjavaslatokat, április 26-án szavaznak azokról, április 27-én pedig már letehetik az esküt az új kormány tagjai. Ezeknek a döntéseknek a meghozása jelenti tehát az újonnan megalakult ház első feladatát. Az alakuló ülés folyamán adott nyilatkozatokban a képviselőket a leginkább az a javaslat foglalkoztatta, mely szerint a következő négyéves ciklusban évente váltanák a képviselőház elnökének személyét, mindig más pártnak adva lehetőséget ezáltal a ház vezetésére.
ENERGIKUS KORMÁNY – SZIGORÚ FELÜGYELET
Zoran Babić, a Szerb Haladó Párt frakcióvezetője az évente történő személycsere javaslatával kapcsolatban elmondta, hogy annak az egyik legfőbb célja erősíteni a képviselőház ellenőrző szerepét a kormány munkájával szemben. A Szerb Haladó Párt érvei ennek a rendszernek a bevezetése mellett teljesen érthetőek és világosak – tette hozzá.
– Szeretnénk egyértelmű üzenetet megfogalmazni társadalmunk jelenlegi helyzetével kapcsolatban. Olyan kormányt kívánunk létrehozni, amelyik erőteljes munkába lendül rögtön megalakítását követően, olyan kormányt, amelyiknek egyáltalán nem okoz majd gondot, ha a képviselőháznak ez az ellenőrző szerepe is hasonlóan jelentős mértékben felerősödik a következő ciklusban.
Véleményének adott hangot, hogy ez az újítás éppen növelné, és nem csökkentené a képviselőház tekintélyét. Ugyanakkor határozottabb felelősségvállalást is szavatolna a parlament részére. A megalakítandó kormány munkájával kapcsolatban kifejtette, hogy ismerve a kormányalakító, Aleksandar Vučić munkamódszereit, energikus hozzáállását és a Szerb Haladó Pártnak a problémák megoldására irányuló eltökéltségét, biztos abban, hogy a kabinet mindent meg fog tenni a társadalmat leginkább emésztő problémák rendezése érdekében. A Magyar Szó kérdésére válaszolva Babić elmondta, hogy az SZHP sohasem rejtette véka alá: a reformfolyamatok nehéz időszaka vár ránk.
– Ez az előttünk hatalmon lévő politikai elit felelőtlenségének a következménye. Egy olyan rezsimnek a kormányzását tudjuk magunk mögött, amelyiknek nem volt elég ereje ahhoz, hogy nekilásson a szükséges reformok végrehajtásának. Hatalmas eladósodottságot hagytak maguk után, saját mandátumaik miatt aggódva, nem pedig az ország jövőjéről gondot viselve. Tény, hogy nem lesz könnyű dolgunk a következő időszakban. A polgároktól ahhoz kértünk támogatást, hogy ezeknek a nehéz reformoknak a végrehajtásába bele tudjunk kezdeni – fejtette ki.
Babić hozzátette, hogy júniusig több mint 20 törvényt kell elfogadnia a képviselőháznak. Külön említést tett a magánosításról, a csődeljárásról, a biztosításról, a tervezési és építési jogszabályokról, valamint a munkatörvényről.
ÚJ LEHETŐSÉGEK PALETTÁJA
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője lapunknak elmondta: nehéz az a helyzet, melyben teljesen világos, hogy az államnak 1,4 milliárd eurót kellene megtakarítania évente ahhoz, hogy ne jusson csődbe.
– Ezt az előző kormány is tudta, a szóban forgó adatot azonban megkísérelte figyelmen kívül hagyni. Mi a kormánykoalíció részeként kívánunk politizálni, s ebből adódóan újszerű feladatok várnak ránk, hiszen államtitkári tisztséggel fogunk rendelkezni Belgrádban több minisztériumban is. Ez azt jelenti, hogy a céljaink egy részét a parlamentben fogjuk majd megvalósítani, a másik részét pedig a kormányon, illetve az előzőleg említett minisztériumokon belül. A lehetőségek száma növekedni fog abból a szempontból, hogy már a végrehajtó hatalomban is ki fogunk tudni hatni a döntéshozásra – közölte.
Aláhúzta, hogy a gazdasági kérdések számítanak majd a legjelentősebbnek a következő négy évben. Reményét fejezte ki, hogy a VMSZ számára fontosnak számító egyéb kérdések is napirendre kerülnek, mint amilyenek a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása, a tartományi statútum megerősítése és a Vajdaság finanszírozásáról szóló törvény meghozása. Lényegesnek tartotta továbbá kiemelni, hogy a kis értékű lopások esetében megvalósuljon a zérótolerancia. Célként tűzte ki azt is, hogy a külföldiek csak nehéz feltételek teljesítése mellett juthassanak termőföldhöz 2017 után Szerbiában. Reményét fejezte ki, hogy a parlament élén tervezett „rotációt” végül nem fogadja el majd a képviselőház, és hogy továbbra is négy évre fog szólni a házelnök mandátuma. A lehetőséget a VMSZ-nek is felajánlották korábban, de mint mondta, a párt ezt köszönettel elutasította.
A rendkívüli parlamenti választások eredményének köszönhetően egy taggal bővülhetett a VMSZ frakciója. Vicsek Annamária, a párt új képviselője a Magyar Szónak elmondta, hogy az új szerepkör kezdetben kissé bonyolultnak tűnik, de meggyőződésének adott hangot, hogy a frakció többi tagja által nyújtott segítségnek köszönhetően hamar bele tud majd tanulni az új munkába. Kifejtette, hogy az elmúlt időszakban is a szociális kérdésekkel és az oktatásüggyel foglalkozott elsősorban, s most arra készül, hogy az előttünk álló ciklusban is ezekre a témakörökre összpontosít.
A TÖBBPÁRTRENDSZER ÉBREDÉSE?
Nenad Čanak, az Új Demokrata Párttal koalícióban parlamentbe jutott Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke a házelnöki rotációs javaslattal kapcsolatban kifejtette, hogy az ötletet még alaposan meg kell vizsgálni. Hasznosnak nevezte, hogy a javaslat megszüntetné a házelnöki tisztség kapcsán eddigiekben kialakult politikai monopólium intézményét, de azt is, hogy hosszú idő után végre valóban életre keltené Szerbiában a többpártrendszert. Másrészt kérdésesnek tartotta azt, hogy egy év alatt végre lehet-e hajtani a képviselőház élén azokat a teendőket, amelyek a házelnökre várnak. A képviselőház összetételével kapcsolatban Čanak komoly aggodalmának adott hangot, nagynak nevezte azt az egyenlőtlenséget, mely a hatalom és az ellenzék ereje között mutatkozik meg.
Gordana Čomić, a Demokrata Párt képviselője lapunknak elmondta, hogy pártja határozott ellenzéki fellépésre készül, mert tisztában van azzal, hogy lényeges döntések meghozása vár a képviselőházra a közeljövőben. Senki sem várhatja el a DP-től véleményének elhallgatását csak azért, mert kevesebb szavazatot szerzett ezúttal a választásokon, hangsúlyozta. Úgy értékelte, hogy a parlament vezetését illető változtatások javaslatát még felül kellene vizsgálni, az ellenzék azonban erejénél fogva aligha szólhat bele abba, milyen döntés születik végül. Ha a hatalmon belül zajlik majd e funkció rotációja, akkor az semmiképp sem fogja a képviselőház ellenőrző funkcióját szolgálni – tette hozzá Čomić.
v.ár
