Magyarok magyarok ellen a Vajdaságban
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) hiteles képviselője az autonómia ügyének – jelentette ki Németh Zsolt, a külügyminisztérium államtitkára Szabadkán. A Vajdaságban vasárnap választják meg a kulturális autonómia legfőbb szervét, a Magyar Nemzeti Tanácsot. A VMSZ ellenében sok magyar a Demokrata Párt színeiben indul.
„Június 6. lehet a válasz június 4-re” – jelentette ki Németh Zsolt külügyi államtitkár Szabadkán, utalva a trianoni békediktátumra és a vasárnapi vajdasági voksolásra, amelyen a Magyar Nemzeti Tanács tagjait választják majd meg. A kisebbségi „miniparlamentek” komoly jogosítványokat kaptak: önállóan dönthetnek a kisebbségi népcsoportot illető oktatás, művelődés, kultúra és az anyanyelven való tájékoztatás terén. A kisebbségi identitás megőrzésére intézményeket, gazdasági vállalkozásokat alapíthatnak, ezek működési költségeit az állami büdzséből fedezik.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) parlamenti képviselője lapunk szegedi tudósítójának elmondta: pártja szakértői dolgozták ki a perszonális autonómia tervét, vitték végig a parlamentben, míg törvény lett belőle, aktivistáik gyűjtötték össze a 133 ezer főből álló magyar választói névjegyzék 95 százalékát. Listájukat, amely a Magyar Összefogás nevet viseli, úgy állították össze, hogy a 35 jelölt közül 18-an köztiszteletben álló értelmiségiek, intézményvezetők, civil szervezetek, továbbá a történelmi egyházak képviselői legyenek.
A magyarok körében azonban számos riválisuk akadt: a Magyar Remény Mozgalom nevű új párt mögött többen a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vajdasági csoportját sejtik. A Vajdasági Magyarként Európába nevű listát bevallottan a Borisz Tadics szerb elnök Demokrata Pártjához tartozó magyarok állították. Pásztor Bálint szerint a másik kettőt is: a Magyar Liga listája szerinte Nenad Csanak Vajdasági Szociáldemokrata Ligáján keresztül kötődik a Demokrata Párthoz, a Kézfogás a Magyarságért elnevezésű lista élén pedig a VMSZ-ből nemrég Kasza József tiszteletbeli elnökkel együtt kizárt Bunyik Zoltán áll, és Pásztor Bálint szerint nekik is segítettek összegyűjteni az aláírásokat a Demokrata Párt aktivistái.
– Nem értem, mi a baj a Demokrata Párttal – mondta kérdésünkre dr. Csengeri Attila, a Vajdasági Végrehajtó Tanács egészségügyért felelős titkára, a Vajdasági Magyarként Európába lista vezetője. – Balközép demokratikus párt a miénk. Abszolút Európa-orientáltak vagyunk, a mi parlamenti többségünk szavazta meg a nemzeti tanácsokról szóló törvényt, a mi kormányzásunk alatt javultak rengeteget a magyar–szerb kapcsolatok. Szabadkán a Demokrata Párt tagjainak 20 százaléka magyar anyanyelvű. Sok kritika fogalmazódott meg a VMSZ-szel kapcsolatban, ami a magyar nyelvű média kisajátítását, az anyanyelvi oktatás, a szórványban élők támogatásának hiányosságait illeti. De mindezektől függetlenül a vajdasági magyaroknak önmagában sem lenne jó, ha egy demokratikus folyamatban csak egy párt jelöltjeit választhatnák.
Pásztor Bálint szerint a VMSZ-szel ellentétben a Demokrata Párt nem a magyar érdekeket tartja elsődlegesen szem előtt. Bízunk abban, fogalmazott Pásztor, hogy a vajdasági magyarok meg tudják különböztetni, kik azok, akik húsz éve dolgoznak az érdekükben, és kik azok, akiknek tegnapelőtt jutott eszükbe, hogy ők magyarok, amikor úgy hallották, hogy a nemzeti tanácsban majd sok pénz fölött lehet rendelkezni.
