Magyar Levente: Egy közösség megmaradását leginkább a külföldre távozók veszélyeztetik
Egy közösség megmaradását leginkább a külföldre távozók veszélyeztetik, és ezzel a kihívással kellett szembesülnie Szerbiának is a kilencvenes években, mára azonban talpra tudott állni az ország és a vajdasági magyar közösség is – hangsúlyozta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken Kishegyesen, a Vajdasági Szabadegyetemen.
Rámutatott, a gazdaságot kell fejleszteni, illetve a fiataloknak jövőt és fejlődési perspektívát kell biztosítani, hogy a szülőföldjükön maradjanak és boldoguljanak.
Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány 2010 óta igyekszik tartalommal megtölteni azt a vállalását, hogy felelősséget érez minden magyar iránt. Hozzátette: a nemzeti elkötelezettségnek és a gazdasági lehetőségeknek köszönhetően sikerült olyan programokat indítani, amelyek támogatják a határon túli magyarságot, Szerbiában pedig volt és van egy olyan kormány, amely nyitottnak mutatkozott ezeknek a támogatásoknak a befogadására.
A kormány szeretné folytatni a támogatási rendszer építését, amikor a most kialakult háborús helyzet, illetve az abból adódó gazdasági nehézségek lehetővé teszik – jelentette ki Magyar Levente.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke kitért arra, hogy nem a vajdasági magyarság a legnagyobb létszámú határon túli magyar közösség, ugyanakkor három olyan kezdeményezés is van, amely innen indult: a kettős állampolgárság, a gazdaságfejlesztési program, illetve az autonómia kérdése. Mindhárom területen történtek előrelépések az egész Kárpát-medencében, de a Vajdaságban jutottak a leginkább előre - húzta alá. Ezeket a célokat pedig az erős magyar érdekképviseletnek köszönhetően tudta megvalósítani a vajdasági magyarság – szögezte le.
Kiemelte: arra van szükség, hogy számos vajdasági fiatal a Vajdaságban képzelje el a jövőjét, és erre meglegyenek a lehetőségek és a feltételek.
Juhász Bálint, a magyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési programját lebonyolító Prosperitati Alapítvány ügyvezetője rámutatott, hogy évekig tartó felmérés és egy gazdasági stratégia kidolgozása után a kormány befogadó hozzáállásának köszönhetően tudott elindulni a gazdaságfejlesztési program 2016-ban. Hozzátette: néhány évvel, évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlen volt egy olyan jövőkép, mint most. Ehhez kellett az anyaországi támogatás, a befogadó szerb állam támogatása, illetve a jó gazdasági elképzelések.
Illés Boglárka országgyűlési képviselő, a Fidelitas elnöke a Kárpát-medence fiatal? Igen! című előadásában rámutatott: nélkülözhetetlen, hogy a Kárpát-medencei magyarság ne csak megmaradjon, hanem gyarapodjon is, és ez egy döntéssel kezdődik. „Azt látjuk, hogy a fiatalok családban, a szülőföldjükön képzelik el a jövőjüket". Hozzátette: Magyarország kormánya 2010 óta számtalan olyan lépést tett, „amelynek köszönhetően látható, hogy a demográfiai tendencia elkezdte egy gyarapodó nemzet képét felrajzolni". Ezen intézkedések között Illés Boglárka a családtámogatást, az otthontámogatást, illetve a Köldökzsinór Programot említette, és rámutatott, hogy ezek mind azt segítik elő, hogy a fiatalok merjenek családot alapítani, és érezzék, hogy az őket körülvevő bizonytalan helyzetben vannak kiszámíthatóságot jelentő pontok is.
Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzési és elemzési igazgatóságának a vezetője a szabadegyetemen részt vevő fiataloknak tartott előadásában a gazdasági növekedés formáiról, illetve lehetőségeiről beszélt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar gazdaság mára „elérte azt a szintet, amire a történelem predesztinálja", az ország célja azonban az, hogy ne rekedjen meg ezen a szinten, hanem 2030-ra elérje az Európai Unió fejlettségének a 100 százalékát. Az ukrajnai háború miatt viszont gyengült a gazdasági környezet egész Európában, így Magyarországon is – fogalmazott.
MTI
