Magyar Levente: a fiatalok látnak már perspektívát a vajdasági létben

Vajdaságba látogatott ma Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese. Dr. Pásztor Bálinttal, a VMSZ elnökével közösen felkerestek egy hajdújárási, fiatal családot, mely a Prosperitati Alapítvány támogatásával vásárolt falusi házat. Csantavéren átadták a Balassa Farm közepes és nagy léptékű gazdasági fejlesztését, majd Szabadkán a Magyar Diplomáciai Akadémia hallgatóival és vajdasági magyar fiatalokkal folytattak panelbeszélgetést.

A magyar kormány 2016-ban gazdaságfejlesztési programot indított a külhoni nemzetrészek megmaradásának támogatására a Kárpát-medencében. A vajdasági program jelenleg Magyarország legnagyobb határon túli gazdaságfejlesztési kezdeményezése. A Prosperitati Alapítvány 58 kiírást jelentetett meg, összesen 11 pályázati körben. A program leginkább a mezőgazdaság, a vállalkozásfejlesztés, a turizmus és a falusiház-vásárlás területére fókuszált, különös tekintettel a fiatalokra és a gazdaság élénkítésére.

A hajdújárási Némedi család a Prosperitati Alapítvány pályázatán elnyert támogatásnak köszönhetően 2017-ben falusi házat vásárolhatott. Némedi Normand elmondása szerint saját erőből még legalább tíz évbe telt volna, mire ingatlanhoz jutnak, így a támogatás jelentős segítséget nyújtott nekik. Azóta családot alapítottak, és úgy vélik, hogy egy fiatal pár számára a saját otthon megszerzése nagy előny. A családfő kiemelte, hogy azért választották Hajdújárást, mert ő maga is itt született, és úgy véli, mindenkinek ott a legjobb, ahová született. A falut élhető közösségnek tartja, ahol számos program elérhető, és arra biztatta a fiatalokat, hogy éljenek a hasonló lehetőségekkel, ha újra adódik ilyen pályázat.

Csantavéren ünnepélyesen átadták a Balassa Farm kiemelt jelentőségű közepes és nagy léptékű gazdasági fejlesztését. A farm huszonkét éve működik hivatalosan, és ez idő alatt Vajdaság egyik legnagyobb robotizált marhafarmja lett, egyúttal az ország egyik legfejlettebb marhatenyésztő gazdasága. A családi vállalkozás 750 hektár földterületen gazdálkodik, miközben 13 munkavállalót foglalkoztat — mutatta be a farmot az ünnepélyes átadón Nagy Zita, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője.

Balassa Miklós elmondta, hogy családja gazdálkodási hagyományai az 1920-as évekig nyúlnak vissza, és a mostani pályázat kiemelt mérföldkő vállalkozásuk számára. A gazdaság 2023-ban 2,5 millió liter tejet termelt, mely szám 2024-re 2,8 millió literre nőtt, már a beruházás eredményeként. A fejlesztés részeként új, korszerű istálló épült, valamint klimatizációs rendszereket, automata tisztítóberendezéseket, gumipadlót és pihenőbokszokat szereltek be az állatok kényelmének növelése érdekében. A fejési technológiát robotfejőgépekkel automatizálták, etetőrobotokat állítottak üzembe a fejőstehenek és borjak ellátására. A mezőgazdasági fejlesztések keretében a farm két új traktort, öt kapcsolható eszközt és egy homlokrakodót is beszerzett. A pályázat összértéke meghaladta a 2,4 millió eurót, melynek 20 százaléka önrészből, 35 százaléka hitelből, míg 45 százaléka — mintegy 1 millió euró — támogatásból valósult meg. A támogatás a Prosperitati Alapítványtól érkezett a magyar kormány hozzájárulásával.

Az elmúlt évtizedben jelentős átalakulás ment végbe a vajdasági magyar gazdasági rendszerben. Az utóbbi hét-nyolc évben mintegy félmilliárd eurónyi fejlesztés valósult meg a térségben, ami egy 200 000-es közösség számára kézzelfogható és valódi változást eredményezett, gyakorlatilag mindenkihez elért — nyilatkozta Magyar Levente. A Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese kiemelte, szerint egy egészen új korszakba sikerült léptetni az itteni vállalkozásokat, hiszen sok ezer ilyen vállalkozás kapott jelentős támogatást a magyar kormánytól, és amellett, hogy nyilván saját erőt is meg kellett mozgatni, nagyon jelentős fejlesztéseket tudtak ebből az összegből megvalósítani.

— A támogatott kisebb vállalkozások száma már a tízezres nagyságrendet is elérte, míg a nagyobb léptékű beruházások közül több száz valósult meg. Ennek eredményeként egy önálló magyar gazdasági rendszer jött létre Vajdaságban, amelynek egyes szereplői mára Szerbia élvonalába emelkedtek. Tehát összességében azt tudjuk mondani, hogy azt a fajta demográfiai hanyatlást sikerült megállítani, ami korábban jellemezte a közösséget, hiszen látnak már a fiatalok perspektívát a vajdasági létben, látnak egzisztenciális kilátást, és sok olyan fiatalt haza sikerült csábítani, akik korábban úgy döntöttek, hogy nem Szerbiában képzelik el a jövőjüket.

Magyar Levente beszédében kiemelte, hogy javaslatot fog tenni a magyar kormány számára az éppen kidolgozás alatt álló, új vajdasági gazdaságfejlesztési stratégia támogatására. Biztosította a vajdasági magyarokat arról, hogy amíg Magyarországnak nemzeti kormánya van, addig ez a támogatás megmarad, és lehetőség lesz a további építkezésre. Hangsúlyozta, hogy nem csupán a korábbi szintről lehet folytatni a fejlesztéseket, hanem arról az alapról, amelyet az elmúlt évek közös erőfeszítéseivel sikerült megteremteni — ez egy olyan eredmény, amely ma már nem csupán Budapestről és Belgrádból, hanem távolabbi vidékekről is jól látható.

A Vajdasági Magyar Szövetség célja továbbra is az, hogy élhető településeket biztosítson a vajdasági magyar közösség számára. Ennek érdekében kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a mezőgazdaságból és a munkából való megélhetés biztosított legyen, valamint hogy azok, akik korábban külföldre távoztak, itthon is megtalálhassák a számításaikat — emelte ki dr. Pásztor Bálint. A VMSZ elnöke elmondta, hogy a most kidolgozás alatt álló, új vajdasági magyar terület- és gazdaságfejlesztési stratégia is ezt a célt szolgálja.

— Az új gazdaságfejlesztési program kidolgozását egy hónappal ezelőtt kezdtük meg. Meghatároztuk a munkamenetet, a szerkezetét, valamint a stratégia módszertanát, és néhány nap múlva sor kerül az első nagyobb szabású összejövetelre mindazokkal az elméleti és gyakorlati szakemberekkel, akik részt vesznek a stratégiaalkotásban. Örömmel tölt el, hogy 89 szakembert kértem fel a munkában való részvételre, és közülük 88-an elfogadták a meghívást. A résztvevők között nemcsak a VMSZ-hez közel állók vagy VMSZ-tagok vannak, hanem egyetemi tanárok, vállalkozók, valamint gazdasági, elméleti és gyakorlati szakemberek is. Így hamarosan megkezdődik a stratégiaalkotás leggyakorlatiasabb folyamata. A cél az, hogy a következő hónapokban elkészüljön egy átfogó, részletes stratégiai terv a 2026 és 2033 közötti időszakra. Ez nemcsak a gazdaságfejlesztést és az infrastruktúra fejlesztését foglalja magában, hanem a külföldön élők hazahívását, a szociális kérdéseket és az egészségügyi fejlesztéseket is.

Ezután Magyar Levente, valamint Pásztor Bálint Szabadkán az Artist Hotelben részt vett egy panelbeszélgetésen, melyen vajdasági magyar fiatalok, hazai, fiatal vállalkozók és a Magyar Diplomáciai Akadémia hallgatói voltak jelen. A beszélgetés során kérdéseket lehetett feltenni a kétoldalú viszonyrendszer alakulásáról, a gazdaságfejlesztési tervekről, valamint a vajdasági magyarság helyzetéről. A rendezvény célja az volt, hogy a fiatalok kifejezhessék véleményüket a jövőt illetően, mivel a politikának igazodnia kell a közösség igényeihez és elképzeléseihez.

KARTALI RÓBERT