Magyar–albán koalíció
Megalakult az új összetételű köztársasági parlament – Még nem választották meg a házelnököt
A Vajdasági Magyar Szövetségnek ebben a parlamenti összetételben is sikerül frakciót alakítani, mégpedig a Demokratikus Cselekvés Pártja egy albán képviselőjével, Fatmir Hasanival. Mint azt Pásztor Bálinttól, a VMSZ parlamenti képviselőjétől megtudtuk, más kisebbségi pártokkal is tárgyaltak, de végül arra a döntésre jutottak, hogy csak az albán képviselővel alakítanak frakciót. Albán kisebbség 26 év után először tagja a kormányzati többségnek.
– Volt már arra példa, hogy más kisebbségi pártokkal alkottunk frakciót, két ciklusban is. Vagyis ez nem új helyzet. Mindkét párt megőrzi identitását, illetve az önálló cselekvési területeit. Azonban, lévén, hogy az albán kisebbség is a kormányzati többség részévé válik, azt gondolom, hogy az esetek 90 százalékában azonos állásponton álluk majd, azaz a kérdések döntő többségében azonos álláspontot fog képviselni frakciónk mind az öt tagja – magyarázta Pásztor Bálint pénteken, miután az új összetételű képviselőház megalakult.
A himnusz felcsendülése után Dragoljub Mićunović, a Demokrata Párt képviselője, a parlament legidősebb képviselője az új összetételű parlamentben megnyitotta a parlament első ülését. Jó munkát kívánt kollégáinak, majd arra kérte őket, hogy munkájuk során őrizzék meg az intézmény méltóságát.
Az ülésen 250 képviselő mandátumát hitelesítették, köztük Aleksandar Vučić kormányalakító mandátumát is, hiszen ő volt annak a listának a vezetője, amivel az SZHP és a köré csoportosuló koalíció 131 mandátumot szerzett magának a parlamentben. Az SZHP frakcióját Aleksandar Martinović vezeti majd, aki bejelentette, kezdeményezni fogják egy vizsgálóbizottság felállítását, amelynek az lesz a feladata, hogy felülvizsgálja az április 24-i választások körülményeit.
A parlament munkájában a Szerbiai Szocialista Párt és koalíciós partnerei 29 képviselővel, a Szerb Radikális Párt 22-vel, a Demokrata Párt 16-tal, csakúgy mint az Elég volt, a Dveri–Szerbiai Demokrata Párt, ugyanúgy, mint az SZDP–LDP–VSZL 13 képviselővel vesz részt. A VMSZ 4, a Sulejman Ugljanin szandzsáki Demokratikus Akció Pártja, Muamer Zukorlić és a Bosnyák Demokrata Közösség 2-2 képviselővel, a Demokratikus Cselekvés Pártja, valamint a Zöld Párt 1-1 képviselővel képviselteti magát.
Az ülés szünetét a pártelnökök többsége arra használta ki, hogy kommentálja a parlament új összetételét, és a házelnöknek jelölt személyének alkalmasságát az adott posztra. Így Vojislav Šešelj, az SZRP elnöke elmondta, az SZRP csak akkor lesz az országvezetés része, ha Aleksandar Vučić felhagy az Európai Unióhoz való közeledéssel, és ahelyett az Oroszországgal való kapcsolatát erősíti meg. Egyébként ellenzékből fognak politizálni, ahonnan kritizálják majd a hatalom munkáját, mondta.
Sanda Rašković Ivić, a Szerbiai Demokrata Párt elnöke kiemelte, a parlamenti ülés összehívásának körülményeiből az derül ki, hogy a hatalmi párt nem hajlandó változtatni a hozzáállásán, így támogatni sem tudják a többségi pártot, sem pedig Maja Gojković parlamenti elnöknek való megválasztását. Kiemelte, kezdeményezni fogják, hogy egy bizottság tárja fel az április 24-i választások körülményeit. Azt is kezdeményezni fogják, hogy egy vizsgálóbizottság alakuljon a Belgrád Savamala nevű részén történt bontások körülményeinek feltárására.
Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt elnöke szerint az országnak olyan kormányra és politikára van szüksége, amely képes szembenézni a felmerülő gondokkal.
Bojan Pajtić, a Demokrata Párt elnöke elmondta, nem támogatja Maja Gojković újraválasztását, mint mondta, értelmetlen lenne, hiszen a múlt összetételben viselkedésével értelmetlenné tette a parlament szerepét. Kritikát fogalmazott meg azzal a kezdeményezéssel szemben is, hogy az SZHP vizsgálóbizottság megalakítását kezdeményezze a választások törvényességének kivizsgálására, hiszen véleménye szerint éppen a hatalmi párt szervezte meg a visszaéléseket.
Miután hivatalosan is megalakult a parlament, és a képviselők letették az esküt, valamint megalakultak a képviselői csoportok, a parlament folytathatta a munkáját. Ezúttal összesen 16 képviselői csoport vesz majd részt a munkában. A Szerbiai Szocialista Párt frakcióvezetője Ivica Dačić, az SZRP-é Vojislav Šešelj, az Elég volt képviselői csoportjának pedig Saša Radulović. A DP frakciójának élén Bojan Pajtić áll, a Szerbiai Szociáldemokrata Párt képviselői élén Milorad Mijatović, a SZENYP képviselőit Milan Krkobabić vezeti majd. A Dveri mozgalom képviselőit Boško Obradović, az SZDP képviselőit pedig Sanda Rašković Ivić. Az Egységes Szerbia képviselőinek élén Dragan Marković Palma áll majd, az LDP élén pedig Čedomir Jovanović lesz. Képviselői csoportja lesz az Új Szerbiának is, Velimir Stanojevićtyel az élén. A Szocialista Mozgalom–Népi Parasztpárt–Egyesült Parasztpárt koalíciója is alakított frakciót, ennek élére Đorđe Komlenskit választották. A Vajdasági Szociáldemokrata Liga–Zöld Párt koalíció képviselői csoportjának élén Nenad Čanak lesz, a Szociáldemokrata Párt frakcióját pedig Marko Đurišić vezeti. A VMSZ–DCSP frakciójának élén Pásztor Bálint lesz.
A képviselők előtt a parlamenti házelnök posztjára egyedüli jelöltként az SZHP javaslatára Maja Gojković szerepelt. A jelölt megszavazását ugyanakkor jelentős vita előzte meg. Órákon keresztül, az esti órákig ecsetelte az ellenzék, miért nincs helye Maja Gojkovićnak az elnöki székben. Közben az SZHP-képviselők jelöltjük rátermettségét magyarázták. A kialakult vita szinte személyeskedésig fajult. Végül azonban az elnöklő Dragoljub Mićunović este nyolc órakor megszakítva az ellenzéki és a hatalmi pártok közötti válasz-viszontválaszadást, berekesztette az ülést azzal az indokkal, hogy 33-an kérnek szót, vagyis a munkát nem tudják munkaidőben befejezni, így a vitát hétfőn folytatják majd. Az SZHP-képviselők nem akartak szétszéledni, megpróbálták az elnöklőt meggyőzni, hogy folytatódjon az ülés. Mićunović azonban június 6-ra jelentette be az ülés folytatását.
– A jövő hét folyamán lezajlik majd a koalíciós tárgyalások első fordulója. Azt követően tudjuk meg, hogy ki lesz a kormányzati többség része, mely minisztériumokban lesznek államtitkáraink. De már most lehet tudni, hogy a kisebbségi akciótervből eredő feladatok a legfontosabbak, hiszen hosszabb távon határozzák meg a magyar közösség helyzetét. Folytatni fogjuk a részarányos foglalkoztatás érdekében korábban kifejtett tevékenységünket. A jogi precedenst erre már megteremtettük, már csak át kell ültetni más jogszabályokba. Illetve módosulni fog a nemzeti tanácsokról szóló törvény. Az oktatást, a kultúrát szabályozó törvényeket össze kell majd hangolni a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel. Bízok benne, hogy alkotmánymódosítás folyamata is elindul ebben a mandátumban. Emellett pedig kiemelt figyelmet fordítunk a mezőgazdaságra, a szociális védelemre és minden olyan témára, amely a magyarság szempontjából fontos – emelte ki Pásztor Bálint az előttük álló időszak célkitűzéseivel kapcsolatosan.
MIKLÓS HAJNALKA
