Lehet-e valaki nemzeti hovatartozását tekintve “vajdasági”?
Küszöbön a népszámlálás és ismét fellángol a tíz évvel ezelőtti (de inkább sokkal régebbi) vita, amikor az ún. autonómiapártiak, vagyis hát közkeletű “vajdasági” kifejezéssel, az “autonomašok” azt követelik, népszámlálásnál tüntessék fel a hovatartozásra adott egyik lehetséges válaszként azt is, hogy: vajdasági.
Miután pedig a választások is közelegnek, mégpedig minden szinten, az ilyen követelések még nagyobb visszhangot keltenek, a kormányközeli szerb sajtó állítása szerint az ilyen radikális követelések csak hatásvadász megnyilvánulások annak reményében, hogy néhánnyal több szavazatot kapjanak az autonómia híveit tömörítő apró pártok.
A Köztársasági Statisztikai Intézet nem illetékes a nemzeti identitás megállapításában vagy annak elismerésében, közölték a Szabad Európa Rádió (RSE) megkeresésére. Az intézet tehát ilyen módon reagált néhány vajdasági párt azon kezdeményezésére, hogy a “vajdasági” a 2022-es népszámlálás alkalmával a nemzeti hovatartozás meghatározásakor külön válaszként szerepeljen.
Az elképzelést a Vajdasági Front tömörülés vetette fel, amelynek tagjai néhány kisebb szervezet mellett a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) és a Vajdasági Párt, vagyis azok a pártok, amelyek megalakulásuk óta azért szállnak síkra, hogy a tartománynak adják vissza azt az autonómiát, azt a státust, ami a szocialista Jugoszláviában megillette. Az pártok képviselői az elmúlt héten ezzel kapcsolatban találkoztak Gordana Čomić emberi és kisebbségi jogi miniszterrel is, akinek ismertették kezdeményezésük lényegét, miszerint:
minden polgárnak lehetővé kell tenni “a vajdasági identitással kapcsolatos szabad véleménynyilvánítás jogát”.
Jelenleg az ilyen meghatározást legfeljebb az “egyéb” válasz teszi lehetővé. A javaslat a küszöbönálló népszámlálás előtt kerül terítékre, amelyet, amennyiben a járványügyi helyzet megengedi, 2022-ben fognak lebonyolítani.
Čomić augusztus 24-én azt nyilatkozta, tárcája nyitott az ezzel kapcsolatos párbeszédre, mint ahogy más, a népszámlálással illetve Szerbiának az Európai Tanáccsal szembeni kötelezettségeivel kapcsolatos kérdésekre is. A miniszter asszony nyitottsága viszont nem aratott osztatlan sikert a hatalmi koalíció körében. A tartományi kormány augusztus 24-ei közleménye szerint “megengedhetetlen, hogy fiktív társadalmi párbeszéd útján a nemzeti hovatartozás hazug meghatározóit erőltetik, amelyeknek szószólói közé tartozik nyilvánvalóan Gordana Čomić miniszter is, a kisebb vajdasági politikai pártok képviselőivel egyetemben”.
A tartományi kormányban és a hatalmi koalícióban, amelyet a Szerb Haladó Párt, illetve annak elnöke Aleksandar Vučić szerb elnök vezet, azt mondják, vajdasági nemzet pedig nem létezik és ezt "a politikai konstrukciót azzal a céllal alkották meg, hogy tovább folytassák a szerb nemzet szétforgácsolását".
Mit mond a Vajdasági front?
Aleksandar Odžić, a Vajdasági Párt elnöke az RSE-nek elmondta, a legutóbbi, 2011-es népszámlálás alkalmával a párthoz több polgár is panasszal fordult, mondván, az általuk vallott nemzeti hovatartozást nem vették a megfelelő módon nyilvántartásba. “A kérdezőbiztosok, amennyiben a polgár vajdaságinak vallotta magát, akkor azt vagy a területi hovatartozáshoz jegyezték be, vagy pedig az egyéb kategóriába. Úgy véljük, jelentős számú polgár vallotta magát akkor is vajdaságinak”, mondta Odžić, hozzátéve, az alapvető emberi jogok közé tartozik a nemzeti hovatartozásról való nyilatkozás joga is. Érvként a Vajdaságban előforduló számos vegyes házasságból született gyereket is felhozta, akik közül sokan nem akarják sem az apa, sem az anya nemzetéhez tartozónak vallani magukat és ez megfelelő megoldást kínálna fel az ilyen személyek számára is.
Aleksandar Marton, a LSV tisztségviselője szerint ez még csak nem is vajdasági specifikum, hiszen például a horvátországi népszámlálás alkalmával Isztria megye lakosságának mintegy 15 százaléka vallotta magát isztriainak, míg Csehország lakosságának 6 százaléka morvának vallotta magát.
Mit mond a másik fél?
A kezdeményezést nem támogatja a Szerb Haladó Párt (SNS), de koalíciós partnere, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) sem. Milenko Jovanov, az SNS nagykikindai alelnöke szerint a választások közeledtével fokozódik a nyomásgyakorlás Szerbiára és ebben, akárcsak a korábbi alkalmakkor, a vajdasági autonómiapártiak ismét az élen járnak. “Nem fog nekik sikerülni, mert gyenge a politikai erejük, nem élvezik a nép támogatását, amit az elmúlt választások is alátámasztottak”, véli Jovanov.
Nenad Čanak és Aleksandar Odžić kezdeményezését nem támogatja dr. Pásztor Bálint, a VMSZ alelnöke, a párt parlamenti frakcióvezetője sem. “Mi mindig azért szálltunk síkra, hogy mindenkinek legyen joga azon nemzet tagjának vallania magát, amelyhez tartozik és ettől az elvtől továbbra sem állunk el. Vajdasági nemzet azonban nem létezik, Vajdaság van, a szülőföld meghatározásaként”, nyilatkozta Pásztor a Novostinak, hozzátéve, e hiba kijavításában a pártok azon csoportja, amelyhez a VMSZ is tartozik, úgy ítélte meg, hogy az emberi és kisebbségi jogok minisztériuma az illetékes.
A statisztikai hivatal úgy véli, nem illetékes
A Köztársasági Statisztikai Intézetben úgy nyilatkoztak, hogy ez az intézmény a hivatalos statisztikáról és a 2022-es népszámlálásról szóló törvény szerint szervezi meg és bonyolítja le a népszámlálást és jelenteti meg az egységesített statisztikai adatokat.
„Az intézet nem illetékes abban, hogy megállapítson vagy elismerjen egy nemzeti identitást”, áll az intézmény igazgatója, Miladin Kovačević írásban megküldött válaszában, amelyben azt is kifejti, hogy azok a személyek, akik az előző, 2011-es népszámlálás alkalmával regionális vagy lokális hovatartozásuk szerint šumadijainak, vajdaságinak, belgrádinak, szerémséginek, pirotinak vagy hasonlónak vallották magukat, nem kerültek az “egyéb” kategóriába, hanem a “regionális hovatartozás” kontingensben csoportosították őket.
A legutóbbi, 2011-es népszámlálás szerint Szerbiának 7.186.862 lakosa volt. A legnépesebb etnikai közösség a magukat szerbeknek vallók csoportja, 5,9 milliós lélekszámmal. A nemzeti kisebbségek közül a magyar a legnépesebb, 253.000-en vallották magukat magyarnak. Ezután következnek a magukat romáknak vallók, ők több mint 147.000-en vannak, valamint a bosnyák kisebbség 145.000 taggal. Több mint 52 ezren vallották magukat szlováknak, és valamivel több mint 38 ezren nyilatkoztak úgy, hogy a montenegrói közösséghez tartoznak.
A soron következő népszámlálást idén októberben kellett volna megtartani, de a koronavírus-járvány miatt a jövő évre halasztották.
NÁRAY ÉVA
