Korhecz Tamás alkotmánybíró-jelölt
A Magyar Nemzeti Tanács volt elnökét a VMSZ javasolta a tisztségre
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség–Demokratikus Cselekvés Pártja köztársasági parlamenti frakcióvezetője lapunknak nyilatkozva megerősítette, a képviselői csoport ifj. dr. Korhecz Tamást, a Magyar Nemzeti Tanács volt elnökét, a Magyar Mozgalom társelnökét javasolta a Szerbiai Képviselőháznak az alkotmánybíróság megüresedett kilenc bírói tisztségének egyikére. Az indítvány elnyerte az illetékesek támogatását, így a jelölés immár hivatalos. A frakció november 29-én tett javaslatot Korhecz Tamás személyére, magyarázta Pásztor, mondván, hogy a jelöléshez mellékelni kellett a jelölt életrajzát, valamint a jelölt beleegyezését, hogy vállalja a szóban forgó tisztség betöltését, ha kinevezik.
A Szerbiai Alkotmánybíróság tizenöt bírája közül december 12-én kilenc bírónak jár le a kilencéves megbízatása. A tizenöt bíró közül ötöt a szerb államfő nevez ki, ötöt a Szerbiai Képviselőház választ meg, ötöt pedig a Legfelsőbb Semmítőszék általános ülésén választanak meg. A köztársasági parlament tíz jelöltet köteles javasolni az államfőnek, aki értelemszerűen öt jelöltet nevez ki. A köztársasági elnök szintén tíz jelöltet javasol a Szerbiai Képviselőháznak. A Legfelsőbb Semmítőszéknek a Legfelső Bírói Tanácsnak és az Ügyészek Állami Tanácsának tíz jelöltje közül választ ki ötöt általános ülésén.
A parlamentnek ezúttal nyolc személyt kellett javasolnia, közülük nevez ki négyet az államfő, aki viszont tíz jelölt nevét juttatta el a köztársasági parlamentbe. A folyamat kezdetén a parlament elnöke felkérte a frakciókat, hogy november 29-ig tegyék meg javaslatukat a jelölésre. Ezt követően lezajlott a vita a jelöltekről, amelyet követően a parlament összeállította jelöltjeinek a névsorát. A Legfelsőbb Semmítőszék által megválasztott bírák mandátuma még nem járt le. Jelölt, illetve alkotmánybíró az a legalább negyvenedik életévét betöltött, kiemelkedő jogászéletutat felmutató személy lehet, aki legalább tizenöt éves tapasztalattal rendelkezik a jog területén.
Tekintettel a vajdasági magyar közéletben uralkodó állapotokra és viszonyokra, a jelölés sokak számára a meglepetés erejével hatott. A VMSZ azért javasolta Korhecz Tamást erre a tisztségre, mert a pártot nem a bosszú vezéreli – mutatott rá Pásztor Bálint, aki továbbra is kitart korábbi nyilatkozata mellett, hogy ez a közösség megérdemli, hogy mindenki a szolgálatában állhasson, függetlenül aktuális politikai nézeteitől.
– Mindent meg szeretnénk tenni annak érdekében, hogy aki teheti, az szakmai hozzáértésével szolgálja a vajdasági magyar közösséget. Egyértelmű, hogy szakmai szempontból mindannyiunk közül Korhecz Tamás a legalkalmasabb az alkotmánybírói tisztség betöltésére. A jelölés megtételét megelőzően a VMSZ elnöksége és tanácsa egyhangúlag döntött arról, hogy frakciónk Korhecz Tamást jelölje a tisztségre – taglalta a politikus.
Kérdésünkre válaszolva Pásztor aláhúzta, hogy a vajdasági magyar közösségnek érdemben és érezhetően haszna származhat abból, ha a közösség képviselője egyike az alkotmánybíróság tizenöt bírájának. Szakmai körökben azt szokás mondani, hogy az alkotmánybíróság a negatív törvényhozó – magyarázta Pásztor. Ez azt jelenti, hogy amíg a köztársasági parlament meghozza a törvényeket, addig az alkotmánybíróság indokolt esetben hatályon kívül helyezheti ezeket a jogszabályokat, illetve bizonyos szakaszaikat.
– A szóban forgó tevékenység fájdalmas fejezeteinek a közelmúltban tanúi is lehettünk, például Vajdaság Statútuma, a hatásköri törvény vagy a nemzeti tanácsokról szóló törvény esetében. Fontos, hogy legyen magyar alkotmánybíró. Ennek nemcsak presztízsbeli, hanem szakmai jelentősége is van. Mindehhez azt is érdemes hozzátenni, hogy Kartag Ódry Ágnes személyében eddig is volt magyar alkotmánybíró, őt szintén a VMSZ jelölte 2007-ben. Kartag Ódry Ágnes a nyár folyamán nyugdíjba vonult – magyarázta Pásztor.
Lapunk Korhecz Tamást is felkereste kérdéseivel, ő azonban addig nem kíván nyilatkozni a sajtónak, amíg az eljárás folyamatban van.
P. E.
