Kisérettségi lesz, felvételi vizsga nem
A szerbiai parlament elfogadta az oktatásügyi kerettörvényt, és a tankönyvtörvényt is
2009. augusztus 31-e igen intenzív nap volt a szerbiai parlamentben, de nemcsak a tájékoztatási és a nemzeti tanácsokról szóló törvény elfogadása miatt, mint ahogyan arra a sajtóvisszhangból következtetni lehet. E két törvény mellett ugyanis a parlament – többek mellett – elfogadta az oktatási kerettörvényt, miszerint a jövőben a végzős általános iskolások kisértettségit tesznek és megszűnik a felvételi vizsga a középiskolában, valamint elfogadta a tankönyvkiadásról szóló törvényt is, mellyel első ízben egyenlítődnek ki a magán-, és az állami kiadók.
Milyen újdonságokat hoz az oktatási törvény? Több más mellett előirányozza iskoláskor előtti, általános iskolai, középiskolai, valamint művészeti oktatási és nevelési nemzeti tanácsok megalapítását, továbbá felnőttoktatási tanács létrehozását is. Mégis a legnagyobb változást eredményező rendelete a felvételi vizsga helyetti kisérettségi bevezetése. Az első nemzedék, mely kisérettségit tesz, az idén hetedik osztályba induló diáksereg. A rendelkezés mindannyiukra vonatkozik, tehát azokra is, akik hároméves középiskolába iratkoznak. Nem ez az egyetlen újdonság, mely ezt a nemzedéket érinti. A hetedikesek ezentúl választható tantárgyként foglalkozhatnak háztartástannal, melyet tíz évvel ezelőtt „tiltottak ki” az általános iskolákból, de a házi olvasmányok jegyzékét is bővítik számukra. Az iskoláknak legkevesebb négy nem kötelező választható tárgyat kell felkínálniuk a tanulóknak a hét lehetségesből.
A törvény az oktatás pénzelését is új alapokra helyezi. A tervek szerint 2014-től az iskolákat a diákok száma alapján finanszírozzák, ami félő, hogy a körülményeinkre való tekintettel több intézmény bezárásához fog vezetni. Nem tudni, hogy ebből kifolyólag néhány év múlva hány tanügyi alkalmazott marad munka nélkül, de a Nemzetközi Valutaalap szakembereinek figyelmeztetése szerint az elöregedő és elszegényedő ország költségvetése nem tudja elviselni a jelenlegi felépítésű oktatási rendszert. Az európai mércék is takarékosságra intenek, amíg ugyanis az unió területén 19 tanuló jut egy tanárra, addig Szerbiában 15. Gazdasági kimutatások és szempontok szerint optimális a 30 fős tagozat, ilyen létszámú osztályok viszont alig vannak Szerbiában, ennél kisebbek a rurális, vagy nagyobbak az urbánus környezetben.
A tankönyvekről szóló törvény talán legfontosabb újdonsága a magán- és az állami kiadók helyzetének kiegyenlítése, nem kevésbé fontos a kiadói licencek kiadásáról, megvonásáról és megszerzéséről szóló rendelkezés, vagy az, hogy előírja a kisebbségek nyelvén írt tankönyvek véleményeztetését a nemzeti tanácsokkal.
Tizenhét év után művelődési törvény
Az érvényben levő művelődési törvényt 17 évvel ezelőtt hozta meg a szerb törvényhozás, így igazán időszerű volt egy modern kerettörvény kidolgozása, mely jó alapul szolgál majd a remélhetőleg közeljövőben elfogadásra kerülő mintegy tíz külön törvényhez: a színház-, a film-, a könyvkiadás, a múzeumok, stb. kérdéskörére vonatkozó külön törvényekhez. Mint Pásztor Bálint köztársasági képviselő lapunknak korábban nyilatkozva kifejtette, a művelődési minisztérium elfogadta a magyar képviselők módosítási indítványait, többek között azt is, hogy a jelenleg állami alapításban levő kisebbségi vonatkozású művelődési intézményeknek a nemzeti tanácsok az alapítói, tehát a nemzeti tanács nevezi majd ki az igazgatói bizottság tagjait, és az igazgató személyét. Ezenkívül fontos, hogy a nemzeti tanácsok határozhatják meg az adott nemzeti kisebbség számára kiemelt jelentőséggel bíró művelődési intézményeket. Az új törvény rendezi az ún. szabadművészek státusát, de kötelezi a köztársasági, tartományi, vagy önkormányzati alapítású intézmények igazgatóinak pályázat útján történő megválasztását is.
NAGY MAGDOLNA
