Ki-ki meccs Szabadkán

A Vajdasági Magyar Szövetség Szabadkán hétfőn átadta jelöltlistáját Szabadka Város képviselő-testülete képviselőinek megválasztására. A párt összesen 2560 támogató aláírást gyűjtött össze. A 67 tagú városi képviselő-testületbe a VMSZ teljes listával indul. Az önkormányzati szavazólapokon a párt 4-es szám alatt lesz majd megtalálható. Arról, hogy milyen programmal kívánja megszólítani a VMSZ a választókat, mik a terveik az elkövetkező négy évre, és hogyan látják Szabadka jelenlegi helyzetét, dr. Pásztor Bálintot, a VMSZ alelnökét, a párt szabadkai listavezetőjét kérdeztük.

Milyen programmal indul a VMSZ a szabadkai önkormányzati választásokon? Mik a VMSZ alapvető célkitűzései?

– A VMSZ alapvető célkitűzése, hogy megőrizzük Szabadkának a jellegét, és olyan választási eredményt érjünk el, ami lehetővé teszi azt, hogy Szabadkát visszavezessük a fejlődés útjára, és azok az értékek kerüljenek előtérbe, amelyek az utóbbi években kicsit háttérbe szorultak. A lista átadásakor ezt úgy fogalmaztam meg, hogy a polgárok június 21-én arról döntenek, hogy Szabadka a balkanizálódás irányába haladjon tovább, vagy nyerje vissza közép-európai jellegét, amely az elmúlt évszázadokban mindig is jellemezte. Mi azt szeretnénk, ha Szabadka egy dinamikusan fejlődő város lenne. Ugyanakkor ennek a városnak a jövőképét nem lehet kizárólag a megépített és felújított útburkolatok kilométereinek a számában vagy a felújított csatorna- és vízvezetékek hosszában mérni. Ezek mind nagyon fontosak, és a VMSZ is biztosítani tudja ezeknek a célkitűzéseknek a megvalósulását. Azonban a szabadkaiság az a plusz, amit mi a többi választási listával ellentétben nyújtani tudunk. Listánkon olyan emberek vannak, akik érzik és értik ennek a városnak a működését, a múltját. Ők nem a múltba révedve, de a múlt értékeit kihangsúlyozva szeretnének egy élhető XXI. századi várost biztosítani a polgároknak. Amikor városról beszélek, nemcsak Szabadka központjáról és a Szabadkához tartozó városi helyi közösségekről beszélek, hanem a településekről is, amelyeket nagy mértékben elhanyagoltak az elmúlt években.

Azt mondta, hogy Szabadka a balkanizálódás irányában halad. Mit ért balkanizálódás alatt? Milyen jelei mutatkoztak a balkanizálódásnak az elmúlt négy évben?

– Úgy gondolom, hogy a szabadkaiak azt megerősíthetik, hogy történtek olyan lépések az elmúlt hónapokban, években, amelyek Szabadka közép-európai jellegével teljesen mértékben összeegyeztethetetlenek. Itt a város rendezettségére, pontosabban rendezetlenségére gondolok, a nem megfelelő tisztaságára, valamint például a reklámtáblák elhelyezésére, ami ellen mi tiltakoztunk is. A tiltakozásunknak köszönhető az, hogy például a sugárúton, a sugárút közepéről elkerültek ezek a táblák. Mi nem vagyunk a fejlesztés ellen. Pontosan tudjuk azt is, hogy a fejlesztéshez pénzre van szükség, és a reklámbevételek az egyik módja ennek. Ugyanakkor, ha figyelembe vesszük, hogy mekkora bevételekre lehet számítani ezekből a reklámtáblákból, akkor ez elenyésző összeg ahhoz a kárhoz képest, amit Szabadka városképe elszenvedett. Például, hogy a Korzó tele van ezekkel a világító táblákkal. Bárhol látható, köztük Magyarországon is, de nem kell messzire menni, Újvidéken, Belgrádban is megtekinthető, hogy ezek a reklámtáblák nem a Korzó közepén szoktak lenni, hanem buszmegállókban és más olyan helyen, ahol nem csúfítják el a városképet. Ez egy konkrét példája annak, hogy milyen irányba nem szabad fejleszteni ezt a várost.

Az elmúlt időszakban számos nagyberuházás is zajlott, és zajlik most is Szabadkán. Mi a véleménye ezekről a nagyberuházásokról?

– Örülök annak, hogy a VMSZ köztársasági szintről jelentős mértékben hozzájárulhatott ahhoz, hogy harminc év után elkészülhetett az Y-elágazás. Ez a beruházás Kern Imre, az Építésügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium államtitkárának minisztériumi közbenjárása nélkül nem fejeződhetett volna be. Emellett befejezés közeli állapotba került a Népszínház. Nagyon sokat tudnék ezekről a beruházásokról mesélni, hiszen a képlet itt kicsit bonyolultabb annál, mint ahogy azt a polgármester megpróbálja beállítani. Az Y-elágazás és a Népszínház is a VMSZ és az SZHP országos koalíciós szerződéseinek a részét képezte 2014-ben és 2016-ban is. Ennek eredményeképp jutott el ez a két projektum oda, ahol most tart. Több tíz alkalommal beszéltünk a köztársasági parlamentben az elmúlt bő tíz évben ennek a két projektumnak a fontosságáról. Ennek köszönhető az, hogy erre a két projektumra az elmúlt években összesen valamivel több, mint 37 millió euró érkezett Szabadkára csak a köztársasági költségvetésből. Mindaddig, amíg mi ezt nem tettük a koalíciós szerződés részévé, a Népszínházra évekig, az Y-elágazás esetében pedig évtizedeken át egy dinár sem érkezett. Az Y-elágazás esetében még annyival tartozunk a kelebiaiaknak, hogy a két felüljáró elkészüljön, annak érdekében, hogy könnyebben és gyorsabban megközelíthessék földterületeiket. Erre a két felüljáróra félmilliárd dinár van biztosítva az idei köztársasági költségvetésben. A közbeszerzési felhívás egyébként szerdán jelent meg, ami azt jelenti, hogy a két felüljáró az év végéig biztosan elkészül.

A VMSZ köztársasági és tartományi szinten, és számos önkormányzatban is együttműködik az SZHP-vel. A választások után elképzelhető, hogy Szabadkán is ismét a SZHP-vel működnek együtt?

– Szabadkán specifikus a helyzet, mert ebben a városban évek óta az SZHP és a VMSZ a két legerősebb párt. Ez a helyzet most is. Mi Szabadkán mindenkit szeretnénk legyőzni, hiszen Szabadka a vajdasági magyarság egyik fővárosa, talán a legfontosabb központja. Éppen ezért gondoljuk úgy, hogy jogosan szállunk ringbe ennek a városnak az irányítási felelősségének megszerzéséért. Reméljük, hogy a választók bizalmának köszönhetően olyan pozícióba kerülhetünk, amelynek birtokában mi lehetünk a legmeghatározóbb erő. Mindenkinek tudnia kell, hogy senkit nem szabad lebecsülni, előfordulnak meglepetések, bár a politikában ritkábban, mint az élet más területein. De teljesen nyilvánvaló, hogy Szabadka polgármestere vagy az SZHP vagy a VMSZ soraiból fog kikerülni. Harmadik lehetőség reálisan nem képzelhető el. Éppen ezért, ha úgy tetszik, ez egy ki-ki meccs lesz, abban az értelemben, hogy mely párt lesz a meghatározó az elkövetkező négy évben, mely párt célkitűzései, a városképre vonatkozó elképzelései valósulnak meg az elkövetkező időszakban.

Milyen lesz a VMSZ kampánya az elkövetkező hetekben? Kiket szeretnének megszólítani elsősorban?

– Egy emberközpontú kampányt szeretnénk szervezni. Május folyamán a köztársasági válságstáb ajánlásaival összhangban nagyobb rendezvények megtartására nem kerülhet sor. Júniusban pedig kihasználnánk azt a szűk három hetet arra, hogy az összes településre, városrészbe eljussunk, annak érdekében, hogy feltérképezzük a legnagyobb gondokat, elbeszélgessünk az emberekkel arról, hogy mik az igényeik, és hogy kérjük a támogatásukat. Ez nem a tisztségek, a pozíció miatt fontos, hanem azért, mert a pártok különböző nézőpontokat képviselnek, és mi úgy gondoljuk, hogy a szabadkaiaknak a mi elképzeléseink nyújtják a legjobbat. Hiszen nekünk megvannak a kapcsolataink Belgrádban is, ugyanúgy mint a rivális pártnak, de megvannak a kapcsolataink Budapesten és Brüsszelben is. Azt gondoljuk, hogy például a szecessziós városmag megőrzésére, vagy az idegenforgalom fölvirágoztatására megvannak azok az összeköttetéseink, amelyek olyan forrásokat, olyan befektetéseket eredményezhetnek, amelyek nélkül ezek megvalósíthatatlanok. Egy példát szeretnék csak mondani: mások nem igazán foglalkoznak a város északi részeinek, településeinek a fejlesztésével. Sok szó esik a Belgrád–Budapest vasútvonalról, és ez kétségtelenül fontos, főleg gazdasági szempontból. A Szeged–Szabadka–Baja vasútvonal felújítását követően viszont Palics, Ludas, Hajdújárás, Királyhalom esetében olyan idegenforgalmi fejlesztésekre lehet számítani, amelyekre nekünk már megvannak az elképzeléseink. Palicsnak is szeretnénk visszaadni a régi fényét. A Ludasi-tóval, mint idegenforgalmi lehetőséggel sem foglalkozik senki. A kerékpárutak már elkészültek az Ásotthalmi és a Tompai határátkelőig. Lehetővé fog válni az, hogy Szabadkáról negyven perc alatt el lehessen érni Szegedre. Ezzel együtt pedig realitássá válik az, hogy valaki Szabadkán éljen és Szegeden tanuljon, dolgozzon vagy fordítva. A vasútfejlesztésnek köszönhetően megnövekednek majd az ingatlanárak abban a régióban. Tehát egy olyan kistérségi fejlesztési terv kialakítására és megvalósítására kerülhet sor, amiről más pártok nem beszélnek, mert más kategóriákban gondolkodnak.

PATYI SZILÁRD