Kettős állampolgárok is lehetnek rendőrök ezentúl Szerbiában
Kettős állampolgársággal rendelkezők, így az egyszerűsített honosítási eljárással magyar állampolgárságot szerzettek is csatlakozhatnak a szerbiai belügyminisztériumhoz ezentúl, a belgrádi parlament ugyanis kedden fogadott el egy erről szóló törvényt.
A szerb jogrendszer 2011 előtt tiltotta, hogy kettős állampolgársággal rendelkezők rendőrök legyenek. A törvényt ugyan öt évvel ezelőtt módosították, de hiányoztak belőle bizonyos szabályozások, így a gyakorlatban továbbra sem volt könnyű a kettős állampolgároknak elhelyezkedni a belügyminisztériumban.
A legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a rendőrségről szóló törvény vitája során benyújtott egy módosítási indítványt, amely éppen a kettős állampolgárok munkavállalását könnyíti meg, azaz már nemcsak kivételes esetekben engedélyezik, hogy kettős állampolgársággal rendelkező személy rendőr legyen. A továbbiakban is lesznek olyan belügyminisztériumi pozíciók, amelyeket nem tölthetnek be olyanok, akiknek a szerben kívül más állampolgárságuk is van, de ezt az illetékes tárca pontosan definiálja majd.
A VMSZ indítványára egy olyan rész is bekerült a törvénybe, amely azt szabályozza, hogy a rendőrségi munkahelyek betöltésekor figyelembe kell venni a lakosság nemzeti összetételét - ez Vajdaságban azért fontos, mert vannak szinte teljesen magyar települések -, a nemzeti kisebbségekhez tartozók megfelelő képviseletét, valamint a nyelvismeretet, azaz hogy a rendőrök beszélik-e az adott településen használt nyelveket.
Az úgynevezett részarányos foglalkoztatás elvét a vajdasági magyar párt több törvény elfogadásakor is hangsúlyozta már, tavaly júliusban pedig precedens értékű rendelkezés született erről. Pásztor Bálint, a VMSZ frakcióvezetője akkor a Magyar Szó című újvidéki napilapnak adott interjújában úgy fogalmazott: "a vajdasági magyar politikum 25 éves célkitűzése valósult meg, ugyanis most először törvény rendelkezik arról, hogy az államnak a közalkalmazottak nemzeti hovatartozását illetően nyilvántartást kell vezetnie, illetve a leépítések vagy az esetleges munkaerő-felvétel esetében figyelembe kell venni a lakosság kisebbségi arányát, a nemzeti összetételét a közszférában, illetve a hivatalos nyelveket".
A részarányos foglalkoztatás elvének érvényesítését ugyanakkor minden törvény elfogadása esetében "csatának" nevezte Kovács Elvira, a VMSZ frakcióvezető-helyettese a szabadkai Pannon RTV-nek adott interjúban. Szerinte ennek elkerülése érdekében fontos lenne, hogy a néhány hónap múlva a parlament elé kerülő "kisebbségi kerettörvénybe" is bekerüljön a részarányos foglalkoztatás elve, illetve az, hogy előnyt jelentsen, ha valaki valamilyen nemzeti kisebbséghez tartozik. "Ez nem ütközik az alkotmánnyal, ugyanis a pozitív diszkrimináció engedélyezett" - szögezte le.
A részarányos foglalkoztatás elve része az uniós csatlakozási tárgyalások 23. fejezete tervezetének, valamint annak a kisebbségi akciótervnek is, amelyet a szerbiai kormány hamarosan elfogad.
A módosítás egyik célja az volt, hogy növekedjen azoknak a nemzeti kisebbségekhez tartozóknak a száma, akik a rendőri szakmát választják, illetve hogy azok se legyenek kizárva, akik éltek a magyar egyszerűsített honosítási eljárás lehetőségével.
(MTI)
