Hogy fiataljaink itt maradjanak, visszajöjjenek
Nemzeti tanácsi választások
Székelykevén járt Németh Zsolt, Pásztor Bálint és Hajnal Jenő
A legdélebbi magyar iskolában kezdte pénteki székelykevei látogatását Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti frakcióvezetője és Hajnal Jenő, a Magyar Összefogás listavezetője. A vendégeket Bogos Tivadar székelykevei tanácselnök fogadta, a Žarko Zrenjanin Általános Iskolában pedig Salamon Géza igazgató, az iskola diákjai, a szülők, a katolikus egyház képviselői, a helybeli művelődési egyesületek és civil szervezetek képviselői várták. Az iskola előcsarnokában a diákok alkalmi műsort mutattak be a vendégeknek, akik a házigazdákkal elbeszélgettek az őket érintő legégetőbb problémákról, megtekintették a falu tájházát és a székely kaput.
A jobb időket is megélt, az Al-Duna közelében fekvő Székelykevére 1883-ban bukovinai székelyek érkeztek (645 család, mintegy kétezer telepes). Előbb Gyurgyovára települtek, de hamarosan átköltöztek a mai Székelykeve területére, mivel a Duna áradásai rendszeresen elöntötték a vidéket és a termőföldeket. 1892-ben Torontáltól Temes megye fennhatósága alá kerültek. A falunak már 1885-ben volt tanítója, az első iskola 1889-ben, a katolikus templom pedig 1892-ben épült.
A Pancsovától harminc és Belgrádtól 46 km-re fekvő falu lakosságának a száma a huszadik század elején meghaladta a 4500-at. A múlt század kilencvenes éveiben is még több mint 3200-en éltek itt. Most majd ezerrel kevesebben vannak. Bogos Tivadar tanácselnök szavai szerint csak az elmúlt években – jórészt a magyar útlevéllel – több mint négyszázan költöztek el. Zömében fiatalok. Senki se mondta, hogy örökre elmegy, azt sem, hogy visszajön. Az itthon maradottak feladata az, hogy olyan megélhetést és életfeltételeket teremtsenek meg, hogy bármikor visszatérhessenek szülőfalujukba azok, akik elmentek. A nehézségek ellenére a fogyatkozó faluban nem állt meg az élet. Számos egyesület működik, kezdve a labdarúgóktól a műkedvelőkig.
A helybeli iskolának – melynek épülete 33 éves, de úgy néz ki, mintha nemrég fejezték volna be az építését – 135 tanulója van, amennyi tavaly is volt. Az idén több elsős iratkozott be, mint amennyien érettségiztek, ami létszámnövekedést kellett volna hogy jelentsen, de a nyáron kilenc tanuló költözött el a családjával a faluból. Salamon Géza iskolaigazgató elmondta, hogy igyekeznek minden szempontból vonzóvá tenni a magyar iskolát, hogy a vegyes házasságokban született gyerekeket is ide írassák.
A diákok anyanyelvük mellett elsajátítják a szerb, az angol és a német nyelvet is. Az iskolának van egy jól felszerelt tornaterme. Az iskolaépületben kapott helyet az óvoda is.
Németh Zsolt felszólalásában a magyar–szerb megbékélésben elért eredmények fontosságára fektette a hangsúlyt, kifejezve a reményét, hogy ez a folyamat folytatódik. Ismertette a Belgrádi Magyar Kulturális Intézet megalakulásának a fontosságát, amelynek munkájába, rendezvényeibe bekapcsolódhat az al-dunai magyarság is. Mint mondta, a magyar állam azt tartja a legfontosabbnak, hogy a vajdasági magyar politika kinyúljon az al-dunai székelyek felé és az al-dunai székelyek pedig az egész szerbiai magyar politikai közösség részének tekintsék magukat.
– Mindenekelőtt azt tartom a legfontosabbnak, hogy van Szerbiában egy magyar autonómia. Az összes határon túli magyar közösség az elmúlt 25 évben ezt a célt tűzte ki. Hogy az autonómia keretei között szervezze meg a magyarság az életét. Itt Szerbiában egyedülálló módon, tehát messze Erdély vagy a felvidéki magyarok előtt járva, ez létrejött. Megvan az autonómiakeret, erre aztán a továbbiakban rá lehet majd építeni az autonómiának a további összetevőit. És ha a magyar közösség jól sáfárkodik ezzel a lehetőséggel, akkor azt gondolom, hogy bízhatunk abban, hogy ez az autonómia tovább fog erősödni. A Magyar Összefogás listáját pedig azért támogatom, mert azt gondolom, hogy ez a közösség bizonyított. Rendkívül komoly feladatok várnak az elkövetkezendő időszakban a Magyar Nemzeti Tanácsra, és mindenféleképpen úgy gondolom, hogy a kipróbált embereknek egy újabb esélyt és lehetőséget szükséges adni. Kívánom azt, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a vajdasági, szerbiai magyarok ezen a választáson, mert minél többen vesznek részt, annál nagyobb lesz az ereje, a legitimitása a Nemzeti Tanácsnak, és annál nagyobb nyomatékkal tudja majd az elkövetkezendő időszakban a szerb politika irányában a Nemzeti Tanács érvényesíteni a magyar nemzeti érdekeket, mondta Németh Zsolt.
Hajnal Jenő szerint Székelykeve egy életerős, élni akaró közösség. Olyan szervezettség veszi körül az itteni embereket, amely jövőt is biztosíthat.
– Ez a kisugárzás arról árulkodik, hogy nekünk azt kell megtenni, amire a legnagyobb szükség van: hogy a fiatalok itt maradjanak, vagy hogy ide visszajöjjenek. A másik fontos dolog itt, a szórványban, a Bánság déli részén, hogy a gyerekek nagy része Muzslyára jár, az ottani kollégiumban talál elhelyezésre, illetve Nagybecskereken a leányok. Azok pedig, akik Zentán, Topolyán, Magyarkanizsán vagy Szabadkán tanulnak tovább, azoknak a segítését is kell megoldanunk, utazásban és minden olyan lehetőségben, amely a továbbtanulást, a képzést segíti. Itt a környéken a székelykevei általános iskola olyan fontos szerepet tölt be, hogy azt is át kell gondolnunk, hogyan lehetne a szomszédos települések felsős diákjait ide elhozni, hogy anyanyelvükön tanulhassanak tovább. Ehhez kell megtalálni a módozatokat, az iskolabusz működtetését, esetleg egy kollégium kialakítását. Az is fontos, hogy ez az iskola megőrizze pedagógusállományában azt a minőséget, amelyet évtizedek óta képvisel, mondta Hajnal Jenő.
Az egybegyűltekhez szólva Pásztor Bálint elmondta, hogy jövő vasárnap elsősorban önmagukra gondoljanak. Ha pedig önmaguk helyzetén szeretnének változtatni, akkor vegyenek részt a választásokon.
– Azt szoktuk gondolni és mondani, hogy a szórvány- és szigetmagyarságnak a helyzete nagyon nehéz, szinte reménytelen Vajdaságban. Én nem ezt tapasztalom. A héten jártam Palánkán is Délnyugat-Bácskában, most itt a Kárpát-medence legdélebbi magyar településén. Egyrészt ez egy összetartó közösség, másrészt olyan intézményrendszerrel és rendezvényhálóval büszkélkedhetnek, amelyet több, tömbhöz tartozó település, község is megirigyelhet. Azt gondolom, hogy az elmúlt évek azt bizonyították, hogy összefogással vissza lehet fordítani bizonyos kedvezőtlen, negatív folyamatokat. Nagyon örülök annak, hogy az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke is ellátogatott újra Székelykevére, és bízunk abba, hogy ez az összefogás október 26-án is meg fog mutatkozni a választásokon – mondta Pásztor Bálint.
K. I.
