Harc az identitásrombolás ellen

Európa ma nem jó hely a kisebbségeknek és a nemzetállamoknak, Magyarország változtatni akar ezen a Kárpát-medence érdekében – A magyar összetartozás éve lehet 2020

Visszatekintve az elmúlt bő száz évre, érdemes európai viszonylatban, az Európát meghatározó idők tükrében értelmezni a jelent és a múltat, s az 1918 után bekövetkezett szomorú geopolitikai változások mellett azt is észre kell vennünk, hogy ma is nagy veszély leselkedik, harc folyik, ezúttal azonban nem a terület, hanem a nemzeti identitás van veszélynek kitéve – mutatott rá Budapesten az Országházban dr. Kövér László házelnök, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) elnöke az említett szervezet éves plenáris ülésén.

– Ma a tudatot akarják „elfoglalni”, a nemzeti identitás felszámolásának a folyamata zajlik, elsősorban azért, hogy a vezető európai politikai elit ellehetetlenítse a nemzeti érdekvédelmet, ha pedig azt ellehetetleníti, akkor már sokkal könnyebb lesz befolyást gyakorolni a nemzetekre.

Úgy fogalmazott, ez az elit veszélyt lát a családban, az egyházban, a keresztény értékeken nyugvó államokban. Minden európai konfliktus mögött tulajdonképpen ez a harc áll: az uralható nemzetek megteremtése érdekében folytatott küzdelem. Az Európai Unió vezetősége, sajnos, azok mellé állt, akik az identitásrombolás mellett szállnak síkra, mondta Kövér László, föderalista, bevándorláspárti politikát folytat. Két, elmondása szerint jó hírt is közölt: az európai politikai elit leváltható a soron következő parlamenti választásokon, ugyanakkor Európa számíthat a magyaroknak a segítségére, amikor felveszi a harcot az identitásrombolás ellen.

Kövér elmondása szerint egy új identitáspolitikai modellre van szüksége a kontinensnek, s Közép-Európa áll a legközelebb ahhoz, hogy azt megvalósítsa, a régió országai ugyanis felismerték, hogy a nemzeti azonosságtudat nem veszélyt jelent, hanem értéket, egymás tisztelete esélyt is teremt az  együttműködésre. Ez a modell egy új, racionális, nemzeti azonosságot elismerő felépítmény lenne, jelentette ki Kövér. A modellhez csatlakozhatna politikájával Szerbia is, mely már eleve jó úton halad, Romániában is vannak pozitív változások, egyedül Ukrajna tart még messze mindettől. Kövér két

javaslatot is megfogalmazott: a jövő évtől kezdve fogadjon el a KMKF minden év márciusában egy identitáspolitikai jelentést, melyet eljuttatnak a szomszédos államokba és az EU illetékes szerveinek is. A KMKF kérelmezze az Országgyűlésnél és a magyar kormánynál, hogy 2020 a magyar nemzeti összetartozás évének számítson, javasolta az elnök.

FOLYTATÓDIK A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAM

Soha korábban annyi változás nem volt a világpolitikában és a gazdaságpolitikában, mint manapság, állapította meg felszólalásában Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter. A magyar kormány a maga részéről a jövőben is közép-európai beállítottságú politikát folytat majd, kárpát-medencei fókusszal, húzta alá a tárcavezető. Megállapította, hogy az elmúlt években Közép-Európa a nyertese volt az európai átalakulási folyamatoknak. Civilizációs kérdések, politikai viták zajlanak Európában, jegyezte meg. Magyarország továbbra is arra törekszik majd, hogy a lehető legjobb viszonyban legyen a szomszédaival, hiszen a tapasztalatok bizonyították, hogy az efféle politikának köszönhetően előnyösebb helyzetbe kerülnek a nemzetrészek is. Szijjártó közölte, hogy az elmúlt évtizedben 61 százalékkal növekedett a kereskedelmi forgalom a szomszédos államokkal. Ma 30 milliárd forintot tesz ki az árucsere értéke, számolt be.

Lényegesnek nevezte azt a támogatást, amelyet az anyaország nyújtott a határon túli nemzetrészeknek, 2016 és 2018 között 37 ezer kis- és középvállalkozónak, gazdának járultak hozzá üzlete fejlesztéséhez, megerősítéséhez, több mint 60 milliárd forintot költöttek el, mellyel 108 milliárdos befektetési ciklust kezdtek voltaképpen meg, jegyezte meg. A program folytatódik, jelentette be, Erdély az idén 25 milliárd forintos mezőgazdaság-fejlesztési támogatásra, Felvidék 10 milliárdos ipari integráló csomagra, Kárpátalja 5,2 milliárdos házvásárlási és idegenforgalmi csomagra, Vajdaság pedig, ahol az eddigiekben a legnagyobb volt a támogatás összege, másfél milliárdos idegenforgalmi és házvásárlási támogatásra számíthat a külgazdasági miniszter elmondása szerint. Muravidék és Drávaszög egymilliárd forintos segítséget kap ugyancsak házvásárlásra. A szomszédokkal történő együttműködés keretében új határátkelők is nyílnak, így a magyar–szerb határvonalon is, Kübekházánál, a nyáron tervezik átadni a létesítményt.

Magyarország és Szerbia kapcsolatáról szólva Szijjártó kijelentette, az példa a sikeres együttműködésre, tanúskodik róla, hogy lehetséges a kooperáció a történelem során tapasztalt nézeteltérések ellenére is, ha azt mindkét fél egyaránt akarja.

KONKRÉT EREDMÉNYEK NEMZETPOLITIKÁJA

A tanácskozáson részt vettek a vajdasági magyar politikai élet képviselői is. Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti frakciójának vezetője kifejtette, az Orbán-kormány nemzetpolitikája és a magyar Országgyűlés támogatása jellemzi majd a határon túli magyarokat érintő ügyeket a következő években is.

– Fontos a házelnöknek az a javaslata, hogy a KMKF minden évben eljuttassa Belgrádnak, Pozsonynak, Bukarestnek a nemzetrészek helyzetével kapcsolatos megállapításokat. Mindez, persze, nem lenne elegendő az érdekérvényesítéshez, ahhoz erős politikai képviselet kell Vajdaságban, a Felvidéken és Erdélyben is. A magyaroknak meg kell érteniük az egész Kárpát-medencében, hogy kizárólag a magyar pártok képviselik az érdekeiket, mások ezt nem tehetik meg helyettük. Vajdaságban ez az erő a VMSZ. Az is lényeges, hogy konkrét ügyek jellemzik ma a nemzetpolitikát, nem elméletek és tanulmányok ezek, a Prosperitati által 250 millió eurót hozott a vajdasági magyar gazdaságfejlesztési terv – húzta alá lapunknak nyilatkozva Pásztor Bálint.

HIT ÉS BIZAKODÁS A JÖVŐ ÉRDEKÉBEN

Deli Andor vajdasági magyar származású fideszes néppárti európai parlamenti képviselő elmondása szerint a Fidesz választási listájának a célja a változás elérése az európai politikában.

– Ezt a célt láthattuk már 2014-ben is, reméljük, a választók az idén támogatásukról biztosítják ezt az össznemzeti politikát. A következő évekre nagyon sok kisebbségi érdekeltségű kérdésnek a rendezése vár, itt van például a Minority SafePack kezdeményezés. Ott kell lennünk annak érdekében, hogy eredményes legyen a kárpát-medencei magyarság – hangsúlyozta Deli.

Az anyaországban tavaly voltak parlamenti választások, Szerbiában nemzeti tanácsi választásokat tartottak, az idén európai választások lesznek, turbulens politikai időket élünk, egy kisebbségi önkormányzatnak pedig nagyon oda kell figyelnie arra, hogy mi történik a hazájában, az anyaországban és a világban – mondta el nyilatkozatában mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke.

– Olyan körülmények megteremtése mellett kell állást foglalunk, melyek biztonságot jelentenek a kisebbségek számára Európa szerte. Jelenleg nem ez a helyzet. Szerbia az Európai Unió felé halad, ezért nem mindegy az, hogy ott hogyan kezelik a kisebbségi közösségeket. Fontos, hogy a kárpát-medencei nemzetegyesítés folyamata sikeres, gazdasági értelemben is megvalósulni látszik. A jövő év szomorú évfordulót jelent, a trianoni emlékezés éve, s lényeges, hogy ezt az évet a nemzeti összetartozás évének nyilvánítsuk, hogy ezt kezdeményezte az Országgyűlés elnöke. Hitet és bizakodást kaphatunk ezzel, mely a jövő felé fordítja tekintetünket – értékelte Hajnal.

v-ár