Hankó Balázs a Vajdaságban: A magyar nemzet tudja, hol a helye a világban
A magyar nemzet tudja, hol a helye a világban; otthon van Európában – jelentette ki Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter szombaton Palicson, a vajdasági magyarság augusztus 20-i ünnepségén.
„A magyar nemzetnek nincs szüksége iránymutatásra, mert tudjuk, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk, és hol van a helyünk a világban. Mi otthon vagyunk Európában, és itthon vagyunk a Kárpát-medencében, legalább Szent István királyunk uralkodása óta” – fogalmazott.
Kifejtette: „magyarként ma egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy a nálunk nagyobb és erősebb európai barátok megrendszabályoznának minket, mert nekik már kész tervük van arra vonatkozóan, hogy hol legyen a helyünk, és mi legyen a szerepünk ebben az átformálódó közösségben”. A miniszter szerint azonban az ezeréves államiság ünnepe emlékeztet mindenkit arra, hogy a magyarok el tudják dönteni, ahogy Szent István korában is el tudták dönteni, mely értékeket vallják magukénak, és „melyek azok a nemzetformáló, nemzetet erősítő, keresztény hitünkön alapuló értékek, amelyeket továbbra is vallunk, őrzünk és erősítünk”.
Ez ma sem kisebb kihívás, mint ezer évvel ezelőtt, viszont értékőrzéssel és értékteremtéssel megvalósítható. „Nem túlzás azt állítani, hogy ma az egymást követő és átfedő válságok korát éljük. Világjárványok, háborúk, értelmetlen pusztítás, felbecsülhetetlen mértékű gazdasági károk árnyékolják be mindennapjainkat. Ilyenkor még erősebben kellene Európa gyökereibe kapaszkodnunk, melyek magukban foglalják a görög filozófiát, a római jogot és a zsidó-keresztény vallást. Ezzel szemben az európai nagycsalád, amelynek mi magyarok már több mint ezer éve tagjai vagyunk, identitásválsággal küzd. Nekünk pedig testvérként feladatunk, mi több, küldetésünk, arra vagyunk hívva, hogy hivatásainkban, a tudományban, a kultúránkban, családjainkban keressük, éljük és megéljük az igazat, a jót, az értéket, a kiválót, a tudást, keressük, éljük és megéljük mindazt, ami kiválóvá és magyarrá tesz, kiválónak és magyarnak tart meg minket. Ezzel mutatva példát, ezzel mutatva irányt” – hangsúlyozta.
Hozzátette: fontos, hogy ebben a magyarok nincsenek egyedül, vannak barátaik. „A szerb-magyar kétoldalú kapcsolatok példátlanul sikeres időszakát éljük” – húzta alá, megemlítve, hogy ehhez jelentősen hozzájárult a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), valamint Pásztor István, a VMSZ néhai elnöke.
Hankó Balázs rámutatott, hogy a történelem során a magyaroknak számos kihívással kellett megküzdeniük, de fennmaradtak. „Tudjuk jól, hiszen mi már megtanultuk, hogy a nemzet megmaradásának a kulcsa a közös nyelv, a közös kultúra, a hagyományaink tisztelete és megőrzése, valamint a jövőnk sikerességéért tett erőfeszítéseink. Éppen ezért a magyar kormány kiemelt feladatai között tartja számon és támogatja a külhoni magyar közösségek működését, a Vajdaságban kifejezett célunk, hogy elősegítsük az elvándorlás megállítását és a magyar munkaerő megtartását” – szögezte le.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke beszédében felelevenítette azokat a kihívásokat, amelyekkel a vajdasági magyarságnak az utóbbi egy évben szembe kellett néznie: a közösség elveszítette a vezetőjét, Pásztor Istvánt, majd négy választáson is bizonyítania kellett erejét, de talpon maradt. „Jogot, felhatalmazást vívtunk ki arra, hogy továbbra is mindent megtegyünk a szülőföldön történő boldogulásért” – fűzte hozzá.
Hozzátette, Pásztor István munkásságát folytatni kell, mert az a megmaradást és a méltó fejlődést szolgálja.
„Olyan politikai örökséget hagyott ránk, amit továbbra is bölcs döntések mentén, olykor embert próbáló erőfeszítésekkel is kitartóan és tisztességesen folytatnunk kell” – húzta alá.
A VMSZ elnöke szerint „Szent István napja egyszerre állami, nemzeti és egyházi ünnep”. „Mindent jelképez, ami egy nemzetet azzá tesz: az országot, a szuverenitást, az önazonosságot, a hitet, nemzetünk létezésének pilléreit” – szögezte le, majd hozzátette, hogy kisebbségi létben ezekre a pillérekre még nagyobb súly nehezedik. Emlékeztetett arra, hogy a kisebbségi létbe kényszerült vajdasági magyarságnak számos alkalma lehetett volna arra, hogy feladja önmagát vagy elhagyja hitét, mégsem ez történt, a vajdasági magyarság nem tűnt el, hanem „megacélosodott”.
Rámutatott, hogy a magyar kormány „határok feletti egységes nemzetpolitikájának köszönhetően az egész Kárpát-medencei magyarság újra egyesült”. „Így tisztelgünk több mint egy évezredes múltunk előtt, cselekvő nemzettudattal, értékmentő és értékteremtő munkával fordulunk a jövő felé. Ezzel a múlttal pedig azért rendelkezhetünk, mert a megmaradás vagy pusztulás, vagyis a keresztény modern Európához csatlakozás, vagy a nomád népek sorsa közötti válaszúton István király Magyarországot a keresztény Európa részévé tette” – magyarázta.
