Függetlenebb – de hatékonyabb-e?
A parlament megszavazta az Alkotmány igazságszolgáltatásra vonatkozó részének módosítási indítványait
Az Alkotmány módosítása az igazságszolgáltatás reformjának egyik feltétele, ugyanakkor az Európai Unió egyik prioritása is, mutatott rá Maja Popović igazságügyi miniszter a köztársasági képviselőház tegnapi ülésén, amikor napirenden az Alkotmány igazságszolgáltatásra vonatkozó jogszabályainak módosítási indítványai szerepeltek. Mint rámutatott, az alkotmánymódosítástól az eurointegráció folyamatának felgyorsulását, további tárgyalási fejezetek, azaz klaszterek megnyitását várják, ám a módosításra leginkább a polgárok miatt van szükség, hiszen a bírák és az ügyészek függetlenségével nő majd a jogbiztonság is.
Popović tájékoztatása szerint az alkotmánymódosítást az eurointegráció 23-as tárgyalási fejezet cselekvésterve látta elő, a jogrendszer reformjának részeként. Reményét fejezte ki, hogy a polgárok is támogatják majd a népszavazáson az Alkotmány módosítását, és nő majd a bírák és az ügyészek függetlensége, az Európai Bizottság is értékeli majd az ország törekvéseit és felgyorsul az EU-hoz való csatlakozás folyamata.
Részletezve a módosítás fontosabb pontjait, a miniszter elmondta, hogy a politika kivonul a bírák és az ügyészek megválasztásából, a bírákat a Legfőbb Bírósági Tanács (VSS) nevezi ki, amelyben 6 bíró ül majd, közülük 4-et a kiemelt jogászok javaslatára a parlament kétharmados többséggel választ meg. Az ügyészeket a Legfelsőbb Ügyészi Tanács (VST) választja majd, amelynek 11 tagja lesz, közülük szintén négyet a parlament választ kétharmados többséggel. Ha a választás során a bírák és az ügyészek nem kapnak kétharmados támogatást, a parlament elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfőbb Bíróság elnöke, a főügyész és a köztársasági ombudsman által alkotott testület dönt majd.
Módosul az ügyészek és bírák címe is, nem lesznek többé helyettesek. Ugyanígy az ügyészek esetében megszűnik a hároméves mandátum, a meghatározott időre alkalmazott ügyészek állandó munkaszerződést kapnak. Senki sem tarthat hát attól, hogy a módosítások után felmondások esedékesek. A miniszter elmondta azt is, hogy amennyiben a polgárok a népszavazáson megerősítik a módosítási törekvéseket, számos törvényt hangolnak majd össze az Alkotmánnyal, erre egy év áll a rendelkezésükre.
A napirendi pontok kapcsán felszólaló képviselők rámutattak arra, hogy az alkotmánymódosítás történelmi értékkel bír, és arra is rávilágítottak, hogy az Alkotmány más részei is, mindenekelőtt az emberi és a kisebbségi jogokra vonatkozó részei módosításra szorulnak.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője felszólalásában kiemelte, az alaptörvény módosítására jó esetben 10-15 évenként kerül sor. Szerbia 2006-os alkotmánya a tizenhatodik. Meghozatalától 15 év telt el, ez alatt az idő alatt sok minden megváltozott, hiszen az akkori legbefolyásosabb pártok (a Szerb Radikális Párt, a Szerbiai Demokrata Párt és a Demokrata Párt), amelyek az alkotmány meghozataláról döntöttek, ma már nem parlamenti pártok. A VMSZ abban az időszakban nem rendelkezett parlamenti képviselővel. Rámutatott, akkor nem szerveztek közvitát, a szakmát nem vonták be annak meghozatalába, azok között, akik azt megalkották, nem volt alkotmányjogász. Így számos hibája van, emellett keveri a fogalmakat és vannak ellentmondásos részei is. Az emberi és a kisebbségi jogok terén is módosításra szorul, ezekre a hiányosságokra a VMSZ már 2015-ben felhívta a figyelmet. Sajnálattal konstatálta, hogy az igazságszolgáltatásra vonatkozó rész mellett ezeknek a jogszabályoknak a módosítására nyíló lehetőségeket nem használták ki ezúttal sem. Így a hibák kijavítása ezúttal sem történhet meg, de – mint közölte – kivárják a következő 10-15 éves időszakot.
Rámutatott ugyanakkor, hogy az Alkotmány módosítását érintő közvita az elmúlt egy évben demokratikus elvek mellett folyt több körben, bevonták a szakvéleményt is a módosítások megfogalmazásába, és a Velencei Bizottság véleményét is kikérték, így az alkotmánymódosítás sokkal minőségibb lesz, mint a 2006-os alaptörvényben megfogalmazottak.
Pásztor Bálint a továbbiakban kiemelte, hogy a VMSZ támogatja a módosítást, hiszen a liberális, demokratikus elvek mellett állnak ki. Képmutatónak nevezte azonban az Európa Tanács, a Velencei Bizottság, valamint az EU ez irányú elvárásait, hiszen – mint mondta –, a tagállamok között ma is vannak olyanok, amelyeknél nem a képviselőház, hanem a végrehajtó hatalom választja meg a bírákat.
Ivica Dačić házelnök az ülés végén közölte, hogy az alkotmánymódosítási referendumot január 16-án ejtik majd meg.
MH
