Felemás törvénymódosítás
Pásztor Bálint: A nyelvhasználati törvény nem kisebbségbarát
A Szerbiai Képviselőház tegnap 7 művelődéshez és az állami közigazgatáshoz kapcsolódó törvényjavaslatról vitázott. Ezek közül egyik a nyelvhasználati törvény módosítására benyújtott javaslat, amellyel kapcsolatban Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője, a tegnapi felszólalók egyike, nyilatkozott lapunknak. Felszólalásában Pásztor arról szólt, hogy a VMSZ szerint teljesen új nyelvhasználati törvényre lenne szükség, ugyanis a jelenleg hatályos jogszabályt 1991-ben, egy teljesen más politikai és társadalmi hangulatban fogadta el a parlament akkori összetétele. Pásztor szerint emiatt van, hogy a nyelvhasználati törvény egyáltalán nem kisebbségbarát.
– A kormány által javasolt módosítási indítványok közül néhányat valóban jónak tartunk. Ezek közül az egyik rendelkezés kimondja, hogy minden olyan önkormányzatban, ahol bizonyos nemzeti kisebbség részaránya eléri a 15 százalékot, ott kötelező lesz bevezetni az adott kisebbség nyelvét egyenrangú hivatalos használatba. Jelen pillanatban az önkormányzatok még önkényesen dönthetnek erről a kérdésről. Egyébként ezzel, és még néhány módosításra kijelölt rendelkezéssel a nyelvhasználati törvény összhangba kerül az alkotmánnyal, valamint a 2002-ben elfogadott kisebbségvédelmi törvénnyel is. Az is pozitív módosítás, hogy azokban az önkormányzatokban, ahol a kisebbségi nyelv hivatalos használatban van, ott a települések elnevezéseinek is kötelezően használatba kell kerülniük a kisebbség nyelvén – összegezte a Magyar Szónak a VMSZ képviselője, a folytatásban pedig közölte, hogy nagyon sajnálatosnak tartja két rendelkezés módosításának elmaradását: mindkettő a nyelvhasználatra vonatkozik a bírósági eljárásokban. A törvény értelmében ott, ahol a kisebbség nyelve hivatalos használatban van, csakis az elsőfokú bírósági eljárásokban lehet alkalmazni, ismertette Pásztor, majd felvázolta a másik rendelkezést, amelyet a párt szintén kisebbségellenesnek tart: – Amennyiben egy eljárás a kisebbség nyelvén folyik, akkor a jegyzőkönyvet, a periratokat, a határozatokat, ítéleteket szerb nyelven is ki kell dolgozni. Véleményem szerint ez azért kisebbségellenes megoldás, mert a hivatalos nyelvhasználat esetében a nyelvek egyenrangú használatáról beszélünk, és nem értem, hogy miért kell egyik egyenrangú nyelvről a másikra fordítani az eljárásokhoz kapcsolódó dokumentációt.
Pásztor elképzelhetőnek tartja, hogy előbb vagy utóbb megszületik egy teljesen új nyelvhasználati törvény, hiszen rendezni kell a cirill és a latin betűs írásmód körül kialakult kérdéseket.
– Többek között ezt a kérdést is muszáj lesz egy teljesen új nyelvhasználati törvénnyel rendezni, amelynek jelentős része a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozna – szögezte le Pásztor.
PESEVSZKI EVELYN
