''Feladatunk: a vajdasági és a magyar ügyek képviselete”
Pásztor Bálintot, a VMSZ parlamenti frakcióvezetőjét, a párt listavezetőjét kérdeztük az elmúlt évek parlamenti munkájáról és a közelgő választásokról
* Napok múlva lezajlik a választások első fordulója. Megkerülhetetlen ilyenkor összegezni az elmúlt évek munkáját a parlamenti frakció szempontjából. Frakcióvezetőként hogyan értékeli saját és párttársai tevékenységét?
- Érdemes mindjárt az elején hangsúlyozni, hogy az elmúlt évek folyamán egyetlen esetben sem adtuk fel a magyar és a vajdasági érdekek képviseletét a képviselőházi munka során. Egyetlen elvszerűtlen kompromisszumot sem kötöttünk. Hadd emlékeztessem az olvasókat a szerbiai kőolajipari vállalat eladására, a bírósági hálózat irracionális átalakítására és a vajdasági statútum, illetve hatásköri törvény körüli bonyodalmakra. De említhetném még az alkotmányban előírt, a költségvetésből Vajdaságnak járó hét százalék kérdését, vagy éppen a Vajdaság-ellenes vasúti törvény hatályba lépésének a megakadályozását. A felsorolt esetekben szembekerültünk a kormánykoalíciót alkotó pártokkal, és függetlenül attól, hogy nem a kormány megbuktatása volt a célunk, következetesen képviseltük vele szemben a saját elképzeléseinket. Mivel a mi elsődleges, sőt mondhatnánk, hogy a kizárólagos feladatunk a vajdasági és a magyar ügyek képviselete. Igyekeztünk tehát mindezekben megfelelni, mintegy 200 felszólalásunk volt a parlamentben nekünk négyünknek a frakcióból, és több tíz törvény kapcsán nyújtottunk be több száz módosító indítványt.
* A jelenlegi kormány eddigi tevékenységéről mi a véleménye? Betartották-e az ígéreteiket, milyen fontosabb törvényeket hoztak, elősegítették-e vagy gátolták az ország, illetve Vajdaság fejlődését?
- Több olyan jelentős jogszabály és döntés meghozatalára került sor, amelynek a vajdasági magyarság szempontjából külön jelentősége is volt. Elsősorban az európai integrációs kérdésekre gondolok, a vízumliberalizációra, a tagjelölti státus elérésére, a sorkatonai szolgálat eltörlésére, avagy felfüggesztésére, továbbá a hágai törvényszékkel folyó együttműködés lezárására, azaz a vádlottak kiszolgáltatására. Ezek kétségtelenül nagy eredmények voltak, de hozzá kell tenni, hogy a kormány őszintébb és világosabb politizálása esetén ezekben az ügyekben sokkal előbb döntés születhetett volna. Ha ez megtörténik, az ország gazdasági helyzete sem ilyen volna, mint amilyen, azonkívül a közállapotok is máshogyan festenének Szerbiában. Ami viszont a Vajdaságot illeti: annak ellenére, hogy elfogadásra került a statútum, illetve a hatásköri törvény, a jogszabályok alkalmazásában hatalmas hiányosságok tapasztalhatóak. Egész egyszerűen fogalmazva, nincs meg a politikai akarat (elsősorban a Demokrata Pártban) ahhoz, hogy Vajdaság legalább azokat a hatásköröket elláthassa, amelyek a jelenleg hatályos alkotmány értelmében megilletik. A Vajdaság pénzeléséről szóló törvény hiánya továbbra is hatalmas űrt okoz, viszont a nemzeti tanácsokról szóló törvény elfogadása jelentős előrelépés volt a kisebbségi kollektív jogok szempontjából. A jövőbeli feladatunk ezzel kapcsolatban az lesz, hogy odahassunk: az oktatás, a művelődés, a tájékoztatás és a hivatalos nyelvhasználatot szabályozó törvények összhangban legyenek a nemzeti tanácsokra vonatkozó törvény előírásaival.
* A Vajdasági Magyar Szövetség számára öt, esetleg hat parlamenti mandátum megszerzése a cél. A mandátumok és parlamenti pozíciók megszerzésén kívül azonban bizonyára fontosabb a program megvalósítása. Kérem, emeljen ki néhány Ön számára fontos célt és szempontot a választási programból.
- Azt gondolom, hogy a nagy politikai kérdések lezárása mindennek az alfája és ómegája. Magyarra fordítva: addig, amíg ennek az országnak, amelyben élünk, nem lesz világos külpolitikája, amíg nem közelítünk őszintébben és gyorsabban az Európai Unió felé, amíg nem térünk vissza az euró-atlanti integráció ösvényére, vagy nem kerül újra napirendre a NATO-csatlakozás kérdése, ameddig az ország vezetése nem hajlandó tudomást szerezni a Koszovóval kapcsolatos realitásokról, továbbá amíg az alkotmányosság a gyakorlatban nem valósul meg, és Vajdaságot öt esztendő alatt 600 millió euróval meg lehet károsítani, addig nem számíthatunk jelentős külföldi befektetésekre. Ezért fogunk mi a jövőben is ezeknek a kérdéseknek a rendezéséhez ragaszkodni. Ezenkívül a mezőgazdaság megfelelő és nem ad hoc jellegű kezelése a célunk. Valamint a vajdasági ügyek és a magyarság szempontjából fontos kisebbségi ügyek képviselete természetesen a mindenkori elsődleges feladatunk. Egyébként a Demokrata Párttal abban az esetben folytatnánk a következő kormánykoalícióban az együttműködést, ha az előbb felsorolt ügyeket megfelelően kezelnék. Ha erre nem kerül sor, akkor ellenzékben fogunk tevékenykedni, más párttal nem szeretnénk koalícióra lépni, vagy hogy még pontosabban fogalmazzak: a Szerb Haladó Párttal nem tudjuk elképzelni az együttműködést.
* Milyen választási eredménnyel volna elégedett? Helyi, illetve országos szinten milyen számadatok fejeznék ki, hogy sikeresek voltak a választások?
- Az előző kérdésben említett hat mandátum, az mindenképpen sikeres választást jelenthetne. Mivel ez annak a jele volna, hogy megerősödött a magyar és a vajdasági érdekérvényesítési potenciál a köztársasági parlamentben. Ezáltal önálló frakciót is alakíthatnánk. A tartományi parlamentben tizenkét-tizenhárom parlamenti mandátum megszerzése a cél. Az önkormányzatok vonatkozásában pedig az, hogy megőrizzük azokat az önkormányzatokat, amelyekben jelenleg is vezető pozícióban vagyunk. Ezenkívül pedig fontos még, hogy megerősödjünk azokban az önkormányzatokban, amelyekben részesei vagyunk a vezető koalíciónak, de nem mi vagyunk a legerősebb párt. Konkrétan arra gondolok, hogy Adán vagy Csókán mi javasolhassunk polgármestert. Továbbá, úgy vélem, Szabadka és Zenta visszaszerzése is egy természetes célkitűzésünk.
TALPAI LÓRÁNT
