Emlékezés a palicsi olimpiai játékokra
Vermes Lajos másfél évtizeddel megelőzte Pierre de Coubertint
Pontosan 140 évvel ezelőtt, 1880. augusztus 26-án nyitották meg az első palicsi olimpiai játékokat, amelynek szellemi atyja, szervezője és legnagyobb mecénása Vermes Lajos volt, aki maga is több sportágban kipróbálta magát. A jubileum alkalmából szerdán az akkori sportesemények helyszínén, a Vermes Lajosról elnevezett sétányon lévő emlékműnél koszorúzással és alkalmi műsorral emlékeztek meg az eseményről. A program a koszorúzással kezdődött. A városi vezetés nevében dr. Pásztor Bálint, a városi képviselő-testület elnöke és Nataša Aleksić, a Városi Tanács sporttal és ifjúsági ügyekkel megbízott tanácsosa koszorúzott. A Magyar Nemzeti Tanács képviseletében Paskó Csaba, a Végrehajtó Bizottság tagja, a Vermes Lajos Emlékbizottság nevében pedig Jovan Mirčevski elnök helyezte el az emlékezés virágait.
A koszorúzást követően Jovan Mirčevski szerb nyelven, Mészáros György, a Pannon RTV munkatársa pedig magyar nyelven ismertette a palicsi olimpiai játékok történetét. Mint hallhattuk, Vermes Lajos több sportágban is aktív volt, kipróbálta az atlétikát, szertornát, birkózást, kerékpározást. Az első olimpiai játékokon csupán három sportág szerepelt, a birkózás, a távolugrás és a súlylökés. Ez azonban az elkövetkező években tovább bővült, és többek között olyan sportágak is bekerültek a programba, mint például az akadályúszás, a jégvitorlázás vagy éppen a vízi magasugrás. A sporteseményre 1880-tól az első világháborúig évi rendszerességgel sor került, és mind több sportolót mozgatott meg, nemcsak a régióból, hanem egész Európából. A rendezvény helyszínén, amelyet a Vermes család birtokán alakítottak ki, több épület is épült. Többek között a régió első kerékpár versenypályáját is itt alakították ki, sőt ebben az időben épült fel a Bagolyvár is, valamint a mai halászcsárda, amely egykoron tornateremként funkcionált.
Az előadást követően Marija Šimoković egy részletet olvasott fel Vermes úr velocipédje című regényéből.
Pásztor Bálint a médiának adott nyilatkozatában Vermes Lajos örökségéről ejtett szót.
– Vermes Lajos a legkitűnőbb példája annak, hogy Szabadkának, Palicsnak valamikor milyen mecénásai és milyen jövőbelátó, korszakalkotó személyiségei voltak. Az ókori olimpiai játékok után több száz évvel, 1880-ban rendeztek először modern olimpiai játékokat Palicson, míg a világnak további 16 évre volt szüksége, hogy Vermes Lajos példáját követni tudja. A palicsi olimpiai játékok nem elsősorban sportesemény volt, ahogy az ókorban sem az volt, hanem egy sokkal szélesebb jelentőséggel bíró ünnepi időszakot jelentett. A ma Szabadkája és Palicsa számára szintén nem kizárólag sporteseményként kell tekintenünk rá, hiszen idegenforgalmi és a régió felismerhetősége szempontjából voltak fontosak ezek az olimpiai játékok. A rendezvény emlékeként a mai napig megmaradtak bizonyos épületek, mint például a Bagolyvár, a halászcsárda, vagy a Villa Lujza, amelyeket karban kell tartani, fel kell újítani, és a városvezetés sokkal nagyobb figyelmet fog szentelni ezen épületeknek, mint tette azt a korábbi évtizedekben – fogalmazott Pásztor Bálint.
B.EM
