Csorbulhatnak az alapítói jogok?
Pásztor Bálint: Egy kisebbségi médium soha nem tekinthető országos terjesztésű médiumnak
Nyugtalanító híreket közölt szerdán a B92 hírportál, Svetozar Čiplić emberi jogi és kisebbségügyi miniszterre hivatkozva, miszerint meg kell változtatni a tájékoztatási törvényt ahhoz, hogy a nemzeti kisebbségek médiumot alapíthassanak. Ugyanakkor említést tettek arról is, hogy a hétfőn elfogadott tájékoztatási törvény módosításáról szóló törvény nem engedélyezi az alapítói jogok átruházását. Ezzel kapcsolatban felvetődött a kérdés: mi lesz a sorsa a Hét Nap hetilapnak és napilapunknak, a Magyar Szónak, hiszen az alapítói jogokat a Magyar Nemzeti Tanács gyakorolja 2004 óta.
Svetozar Čiplić emberi jogi és kisebbségügyi miniszter tegnap a belgrádi sajtónak nyilatkozva kifejtette, hogy a tájékoztatási törvényt meg kell változtatni, hiszen régebbi, mint az alkotmány, és ezért nem foglalkozik a nemzeti tanácsok médiaalapítási jogaival. Ugyanakkor a hétfőn elfogadott, nemzeti tanácsokról szóló törvény kimondja, hogy a nemzeti tanácsok is alapíthatnak médiumot. Čiplić szavai szerint az alapítási eljárást a tájékoztatási törvénnyel kell szabályozni és összhangba kell hozni a 2006-os alkotmánnyal.
– Nem akartuk, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvény foglalkozzon az alapítási eljárással, hanem azt akartuk, hogy maga a vonatkozó jogszabály, vagyis a tájékoztatási törvény foglalja magában a változást, és módosítási indítvány formájában eszközöljük majd ki ezeket a változásokat – mondta a kisebbségügyi miniszter.
Természetesen addig nem nyújthattak be ez irányú módosítási javaslatokat, amíg el nem fogadták a nemzeti tanácsokról szóló törvényt. Azonban a tájékoztatási törvény kimondja, hogy bármilyen jogi és természetes személy lehet médium alapítója. Meg szerettük volna tudni, miként értelmezi a jogszabályt és pontosan miben lát gondot Svetozar Čiplić. Felkerestük a kabinetjét, azonban a nap folyamán nem tudtuk elérni a minisztert.
A kérdésre, hogy miért is csorbulhatnak a nemzeti tanácsok médiaalapítási jogai, nem kaptunk választ az Emberi Jogi és Kisebbségügyi Minisztériumból, ugyanis, mint a minisztérium munkatársai megjegyezték, csakis maga a nyilatkozó személy, esetünkben Svetozar Čiplić kisebbségügyi miniszter magyarázhatja meg saját szavait.
A B92 tegnap megjelent cikke emlékeztet arra, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvény szerint a tartomány vagy valamely önkormányzat tulajdonában lévő médium alapítói joga teljesen vagy részlegesen átruházható a nemzeti tanácsra, míg a tájékoztatási törvény hétfőn elfogadott módosítása kimondja, hogy egy médium alapítói jogát nem lehet semmiféle formában átruházni.
Mivel a Hét Nap és a Magyar Szó alapítói jogát a Magyar Nemzeti Tanács gyakorolja már 2004 óta, felvetődött bennünk a kérdés: mi lesz a sorsa e két médiumnak? Mivel a kisebbségügyi minisztert nem tudtuk elérni, felkerestük Pásztor Bálintot, a Szerbiai Képviselőház kisebbségi frakciócsoportjának vezetőjét, aki részt vett a nemzeti tanácsokról szóló törvény tervezetének kidolgozásában, hogy értékelje a felvetődött problémát. Beszélgetésünk során megerősítette, hogy egy médium alapítási joga megillet minden jogi és természetes személyt és ez a megengedő norma elegendő, hogy a nemzeti tanács is lehessen alapító. Azonban elengedhetetlen, hogy a jogszabályokat összehangolják egymással, hogy a jogi „szépséghibákat” ki tudják zárni belőlük (például megeshet, hogy két különböző törvény eltérően szabályozza ugyanazt a kérdést). Az eljárás szerint pedig a régebbi törvényt hangolják össze az újabbal.
– Össze kell hangolni a jogszabályokat, hiszen a nemzeti tanácsokról szóló törvényt hétfőn fogadtuk el, a szintén hétfőn módosított tájékoztatási törvényt pedig 2003-ban hozták meg, míg a nemzeti tanácsokról először a 2006-os alkotmányban olvashattunk. Az előző, 1999-es alkotmányban ezekről nem volt szó. A jogszabályok összehangolása az élet számos területén probléma, több száz törvényt kell összhangba hozni az alkotmánnyal, és ez a folyamat már három éve tart – magyarázta Pásztor Bálint.
Arra a kérdésünkre, hogy az alapítói jogok átruházásának tiltása mennyire veszélyezteti a kisebbségi médiumokat, a kisebbségi frakcióvezető kifejtette: nem lát semmilyen veszélyt, kiváltképp azokban az esetekben nem, amikor már megtörtént az alapítói jogok átruházása a nemzeti tanácsokra.
– Az öt évvel ezelőtt megtörtént alapítói jogok átruházása esetében megvolt annak a törvényes alapja – mondta a frakcióvezető.
Mint Pásztor Bálint lapunknak nyilatkozva kijelentette, a hétfőn elfogadott tájékoztatási törvény módosításában valóban van olyan szakasz, amely arról rendelkezik, hogy nem szabad az alapítói jogokat átruházni. Szerinte ez nem a kisebbségi médiára vonatkozik, ugyanis a jogalkotó ezzel azt a lehetséges helyzetet szeretné megakadályozni, hogy egy sajtótermék megszűnése után valaki más ugyanazzal a névvel hozzon létre egy másik sajtóterméket, vagy pedig hogy az alapítói jogok átruházásával próbálják kijátszani egy médium megszüntetését. Ebben az esetben a belgrádi bulvársajtó „ráncba szedése” volt a cél.
– A médiaalapításra és a média alapítói jogainak átruházására vonatkozóan a szerzett jogok nem csorbulhatnak. A nemzeti tanácsokról szóló törvény szavatolta hatáskörök ugyanakkor már szeptembertől alkalmazhatóak, és nem kell megvárni, hogy ezt a törvényt összhangba hozzák a tájékoztatási törvénnyel. A hétfőn elfogadott módosítások pedig csak az országos terjesztésű médiára vonatkoznak, míg véleményem szerint egy kisebbségi médium soha nem tekinthető országos terjesztésű médiumnak – szögezte le Pásztor Bálint.
DIÓSI ÁRPÁD
