Az itthon maradás segítése vezérelv marad
Pásztor Bálint: A frissített gazdaságfejlesztési terv fő elemei közé tartoznak majd a hazatérést ösztönző intézkedések
A Magyar Nemzeti Bank az idén dr. Pásztor Bálintnak, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének adományozta a Wekerle Sándor Kárpát-medencei Innovációs Különdíjat. A díj a nemzeti összetartozást erősítő, országhatáron átívelő pénzügyi-gazdasági célú tudományos ismeretterjesztésben, valamint korábban nem alkalmazott, innovatív gazdasági kutatások és szakmai együttműködések megvalósításában kimagasló teljesítményért ítélhető oda. Matolcsy György jegybankelnök ünnepélyes keretek között hétfőn Budapesten adta át Pásztor Bálintnak, valamint a Wekerle-díj többi kitüntetettjének az elismerést. Pásztor Bálint a díj kapcsán, továbbá a gazdaságfejlesztési terv és program aktualizálásának vonatkozásában megfogalmazott tervekről nyilatkozott lapunknak.
Hogyan élte meg a kitüntetést, különös tekintettel annak jellegére és indoklására?
– Nagyon meglepett, hogy a díjat nekem ítélték oda. Hatalmas megtiszteltetés volt, főleg, ha figyelembe veszem, hogy magyar állami díjról van szó, amelyet 2011-ben a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alapított, gondozását 2019-ben átvette a Magyar Nemzeti Bank, majd 2021-ben állami díjként alapította újra. Engem megelőzően például Szijjártó Péter, Lezsák Sándor és Potápi Árpád János is Wekerle-díjat kapott, ilyen szempontból ez nagy elismerés, különösen azért, hogy én vagyok az első külhoni személy, aki elnyerte a három Wekerle-díj egyikét.
Az idén novemberben lesz tíz éve annak, hogy Magyarország kormánya döntött a vajdasági gazdaságfejlesztési stratégia megvalósításának támogatásáról. Ön a napokban bejelentette, hogy módosítják a stratégiát, illetve az ennek nyomán megvalósuló programot, egyfajta ráncfelvarrást helyezett kilátásba. Mik a konkrét tervek, kik vesznek részt a munkában?
– Egy másik dátum kiemelésével kezdeném. Az idén január 31-én lesz kilenc éve annak, hogy megjelentek a Prosperitati Alapítvány első pályázatai. A Wekerle-díj átvételének alkalmával köszönőbeszédemben azért összpontosítottam a gazdaságfejlesztési tervre, mert valamikor 15 évvel ezelőtt Magyarországon elfogadták a Wekerle Tervet. Ez utóbbi egy átfogó gazdaságfejlesztési terv volt Magyarországra vonatkozóan. Akkor olyan döntés született, hogy a határon túli régiókban is elkészül egy-egy Wekerle Terv, amelynek az adott nemzetrész gazdasági felzárkóztatása programjának kell lennie. Emlékezetem szerint elkészült Erdélyben, a Felvidéken, majd nálunk, azzal, hogy mi jutottunk a legmesszebb, hiszen mi nagyon nagy mértékben meg is tudtuk valósítani a stratégiát. Ezért gondolom azt, hogy az én Wekerle-díjam mindezzel, illetve az elmúlt 15 évnek a munkájával összefüggésben van, továbbá azokkal az eredményekkel egyaránt, amelyeket a gazdaságfejlesztési terv megvalósítása révén fel tudtunk mutatni. A stratégia megvalósítása legalább 50 ezer vajdasági magyarnak a gazdasági megkapaszkodását eredményezte. A program megvalósításának kezdete óta 16 053 pályázat részesült támogatásban, több mint 473 millió euró értékben. A díjtól független született arra vonatkozóan döntés, hogy módosítjuk a stratégiát. Nem feltétlenül kell gyökeres és radikális változtatásokra gondolni, hiszen már az elmúlt kilenc évben is mindig az igényekhez igazítottuk az aktuális pályázati kiírásokat. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy eljött az ideje annak, hogy újraindítsuk a tervezési folyamatot, hogy felkészülten válaszolhassunk az új kihívásokra, 2012 óta ugyanis sokat változott a világ. Azért említem 2012. évet, mert Pásztor István kérésére akkor kezdődött el a Vajdasági Magyar Közösségek Terület- és Gazdaságfejlesztési Stratégiájának írása, több mint 25 vajdasági szakember bevonásával. Addigra, mire az olvasó kezébe veheti a Magyar Szó hétvégi számát, már meg is tartottuk az első megbeszélést az újragondolás témájában. Azokat invitáltam beszélgetésre, akik a hordozói lesznek a gazdaságfejlesztési stratégia aktualizálásának: dr. Nagy Imre egyetemi tanárt és a Prosperitati Alapítvány Igazgatóbizottságának elnökét, dr. Szedlák Ottília egyetemi tanárt, Újhelyi Ákos parlamenti képviselőt, aki az első gazdaságfejlesztési terv kidolgozásában is részt vett, továbbá Juhász Bálintot és Nagy Zitát, a Prosperitati Alapítvány volt és jelenlegi ügyvezetőjét. A frissített stratégia ismét több tíz szakember bevonásával készül majd el. Arra is fontos rámutatni, hogy jelenleg azon dolgozunk, hogy őszre újabb pályázati lehetőségek nyíljanak, reményeink szerint a rendelkezésre álló hitelkerettel együtt. Büszkeséggel tölt el, hogy a VMSZ elnöke vagyok, hisz ha nem lett volna a VMSZ, akkor ez a sikertörténet nem valósulhatott volna meg.
A korábban külföldre vándoroltakat megszólító hazatérés-ösztönző intézkedésekről ugyancsak beszélt a közelmúltban. Ezeket a gazdaságfejlesztési stratégia aktualizálásának az elemeként dolgozzák ki? Vannak-e esetleg kimutatások azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt években hányan tértek vissza szülőföldjükre?
– A gazdaságfejlesztési terv frissítésének a keretében kell ezzel a kérdéssel is foglalkozni, hiszen akkor tudjuk eredményesen megszólítani a jelenleg külföldön élőket, ha megfelelő lehetőségeket tudunk biztosítani számukra. Az eddigiekben őket is megcélozta például a házvásárlás és a kezdő vállalkozók támogatása. Értékelésem szerint a hazatérésre való ösztönzés vonatkozásában a nulláról kell kezdeni. Először érdemes elkészíteni a külföldre vándoroltak adatbázisát, ezt követően lehet az érintetteket megszólítani, hogy következő lépésben velük együttműködve és velük párbeszédet folytatva lehessen kidolgozni a hazatérést ösztönző intézkedéseket. Ennek kellene lennie az új gazdaságfejlesztési program egyik fő elemének. Másik fő eleme természetesen a most is Vajdaságban élőkre, illetve az ő megszólításukra összpontosítana, hogy a jövőben is segítsük őket a boldogulásban a szülőföldön.
Kedden díjátadó gálával zárul a vajdasági mentorprogram negyedik évada. Miként értékeli a szóban forgó, illetve a Prosperitati Alapítvány rendszerében működő egyéb, nemcsak a kapcsolatteremtés, hanem a tudásszerzés és a kompetenciák erősítése segítésének céljával is működtetett programokat?
– A Prosperitati Alapítványnak és a gazdaságfejlesztési program megvalósulásának az egyik legnagyobb hozadéka az, hogy vállalkozói társadalmunk tagjai egymásra találtak. Tíz évvel ezelőttig még szinte minden vállalkozó a saját kis univerzumában működött, elsősorban a saját gazdasági ágazatában tevékenykedőkkel és üzleti partnereivel „állt szóba”. Ez a helyzet gyökeresen változott meg pozitív irányban az elmúlt tíz évben. Ennek egyik legjobb megnyilvánulási formája a mentorprogram, amelynek lényege az, hogy az eltérő gazdasági ágazatokhoz tartozó sikeres vállalkozók személyre szabottan mentorálják a kisebb vállalkozókat. Ezáltal egyaránt erősödik a vállalkozói közösség és a vajdasági magyar közösség. A vállalkozók is elkezdtek közösséget építeni és közösségben gondolkodni. Ez a program nem csak nálunk sikeres, hisz exportálni tudtuk a többi határon túli régióba.
Ahhoz, hogy az emberek jól érezzék magukat, illetve hosszú távon tervezzenek egy adott országban és térségben, társadalmi és politikai stabilitás is szükséges. Miként értékeli az államvezetés jelenlegi válságkezelő intézkedéseit, amelyek az aktuális instabilitást, társadalmi forrongást hivatottak csillapítani?
– Értékelésem szerint az adott körülmények között a kormány megtette a lehető legtöbbet. Zajlik a párbeszéd, folyamatban van a felelősök felkutatása. A kormány kommunikációs stratégiája nem az, hogy ismételgeti, minden a legnagyobb rendben van, hanem mindenki számára egyértelművé tette, hogy jelenleg válság van, és ha nincsen stabilitás, akkor nincsen EU-integráció, sem gazdasági megerősödés. Mindazonáltal a másik oldalnak is szorgalmaznia kell a helyzet normalizálását. Ellenzéki oldalon azt látom, hogy meglovagolva az emberek elégedetlenségét és a hatalmas, tavaly november 1-jén Újvidéken bekövetkezett tragédia kiváltotta társadalmi frusztrációkat, megpróbálja állandósítani ezt a rendkívüli állapotot. Ez semmiképpen nem jó. Az ellenzék annak ellenére választja ezt a stratégiát, hogy teljes mértékben világos, a tüntetések hatására az ellenzéki pártok támogatottsága minimálisan sem növekedett.
PESEVSZKI EVELYN
