Az EU egykor és ma
A szabadkai Városháza Dísztermében jogászkonferenciát tartottak
Dr. Trócsányi László magyar jogtudósnak, európai parlamenti képviselőnek és a Károli Gáspár Református Egyetem rektorának előadására invitálták szombaton a Magyar Nemzeti Tanács jogászösztöndíjának kedvezményezettjeit, valamint a jogtudomány iránt érdeklődőket. Ez volt a harmadik alkalom, hogy eminens szakértő tartott előadást az ösztöndíjasoknak.
Harmincéves a Maastrichti Szerződés – eredmények és kihívások címmel tartotta meg előadását Trócsányi László, felelevenítve, hogy hogyan, honnan és milyen alapelvekre támaszkodva indult az Európai Unió, mi határozza meg jelenleg működését, a közösségen belüli viszonyokat, és mik a jövővel kapcsolatos kilátások. Amikor az EU-ról beszélnek, elsősorban arra kell összpontosítani, hogy a személyek, a projektek és a geopolitika milyen viszonyban van egymással. Felidézte, hogy a Maastrichti Szerződés aláírását megelőző évtizedekben – az 1958 és 1993 közötti időszakban – a folyamatokat elsősorban a német–francia, illetve az éppen hatalmon lévő német kancellár és francia államelnök közötti kapcsolatok, azaz együttműködés és együtt gondolkodás határozta meg. Ebben az időszakban egymást követték az olyan projektek, amelyeket az európai közösség támogatni tudott, hangzott el.
Trócsányi László emlékeztette hallgatóságát, hogy a Maastrichti Szerződéssel egyfajta európai állam előképe jelenik meg, hiszen már nemcsak a gazdasági pillérre összpontosítanak, hanem a politikai egységesítésre is. A 2004-es bővítést követő időszakot elsősorban a problémák, a különböző válságokkal kapcsolatos nézetkülönbségek, a belső bizalmatlanság, valamint a közép-európai országokkal szembeni méltatatlan fellépés jellemezte. „Kiderült, hogy egy-egy »papírt« egyszerű aláírni, míg a kulturális és lelki egyesülés sokkal bonyolultabb.” Mint arra Trócsányi László rámutatott, 2004 után egyre kevesebb építő jellegű európai projekt volt, ehelyett az intézmények válságmenedzserekké alakultak át.
– Megjelent a háború és teljesen átírta a geopolitikai helyzetet. Európa instabilitásba került. Emellett egyfajta értékháború és egymás címkézése alakult ki, noha talán nem ez a legfontosabb dolog, miközben nincsenek komoly projektek, és a személyek sem tudnak úrrá lenni a helyzeten. Közép-Európa másként gondolkodik, és Nyugat-Európához képest más értékek őrzését tartja fontosnak. Ezt az értékháborút naponta tapasztalom az Európai Parlamentben – fogalmazott Trócsányi László.
A szabadkai Városháza Dísztermében megtartott rendezvényt jelenlétével megtisztelte többek közt Simon Ervin, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának konzulja, Vicsek Annamária oktatási államtitkár, Lálity Urbán Emese építésügyi államtitkár, Nyilas Mihály igazságügyi államtitkár, Jaksa Róbert környezetvédelmi államtitkár, Gyivánovity Dániel közberuházási államtitkár, Ökrész Rozália, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője, Szakállas Zsolt, a tartományi kormány alelnöke, valamint az MNT tisztségviselői és gyakorló jogászok.
Évi egymillió forint összegű ösztöndíj
Köszöntőjében Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke emlékeztetett, hogy Magyarország Kormányának is köszönhetően ösztöndíjprogramja révén a tanács 2011 óta támogatja a szerbiai felsőoktatási intézmények magyar hallgatóit. Két évvel ezelőtt a támogatási rendszer kiegészült a vajdasági jogászösztöndíj-programmal, amelynek keretében majdnem 30 első- és másodéves hallgató tanulmányait támogatják évi egymillió forint összegű ösztöndíjjal, emelte ki Fremond Árpád, hozzátéve: az ösztöndíjprogram egyik fontos eleme a hallgatók kompetenciáinak fejlesztése, illetve a fiatalok közötti kapcsolatok kialakulásának segítése.
A jogászösztöndíj-program az egyik legsikeresebb nemzetpolitikai eszköz
Dr. Pásztor Bálint egyetemi docens és a VMSZ köztársasági parlamenti frakcióvezetője, rámutatott: azt szeretnék, ha az ösztöndíjasok közösséggé kovácsolódnának és a vajdasági magyar jogásztársadalom következő generációjának meghatározó személyiségeivé válnának. Ehhez az szükséges, hogy az ösztöndíj mellé célravezető tartalmakról gondoskodjanak a számukra. Mint azt kiemelte, helyes döntést hoztak, amikor elkezdtek kilincselni a magyarországi igazságügyi minisztériumban annak érdekében, hogy létrejöjjön a jogászösztöndíj-program. Rámutatott, amikor a programot útjára indították, Magyarországon Trócsányi László töltötte be az igazságügyi miniszter tisztségét, és kezdettől fogva támogatta a kezdeményezést.
– Ez az egyik legsikeresebb nemzetpolitikai eszköz, hiszen megtöbbszöröztük a valamelyik szerbiai jogtudományi karon aktív hallgatói jogviszonnyal élő vajdasági magyarok számát. Az elmúlt két évben 32-en döntöttek a jogi tanulmányok mellett, a program első évében 17-en, a második évben 15-en, közülük 29-en még mindig talpon vannak. Ez nagyon jó arány. A hallgatók 6-7 év múlva akár bíróvá vagy ügyésszé is válhatnának, míg jelenleg a két kezünkön meg tudnánk számolni, hogy hány magyar ajkú jogász tölt be bírói vagy ügyészi tisztséget – fejtette ki Pásztor Bálint.
P.E.
