Autonómia és integráció
Dr. Korhecz Tamás: Az alkotmány a korábbinál több jogot biztosít Vajdaságnak, bár a törvényhozó sok szabályt csak általánosítva hozott meg
Tegnap rendezték meg a szabadkai Magyar Házban a Magyar Nemzeti Tanács és a győri Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Doktori iskolájának közös konferenciáját, ahol az előadók Vajdaság autonómiájáról, az európai integrációról és a kisebbségi jogok kapcsán tartottak előadást az egybegyűlteknek.
Dr. Korhecz Tamás tartományi kisebbségügyi titkár, egyetemi docens bevezető beszédében elmondta, hogy Szerbiában az elmúlt másfél évben nagy port kavart fel a tartomány autonómiája és a kisebbségi jogok kérdése az európai integráció tekintetében. Amellett, hogy röviden összefoglalta Vajdaság autonómiájának történetét és alakulását az elmúlt évtizedekben, valamint szólt a statútum előnyeiről és hátrányairól, illetve a hatáskörökről szóló törvényt is közelebbről bemutatta, előadása fő témája a tartomány közjogi helyzete volt a statútum és a hatásköri törvény elfogadása után, ezen belül is elsősorban a jogszabályok hiányosságaira, ellentmondásaira mutatott rá. Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy az alkotmány most több jogot biztosít Vajdaságnak, mint korábban, annak ellenére, hogy a törvényhozó sok szabályt csak általánosítva hozott meg.
Pásztor Bálint, a VMSZ frakcióvezetője a személyi elvű autonómiáról és a nemzeti tanácsok szerepéről, jelentőségéről szólt röviden. Mint elmondta, hazánkban a kisebbségi jogok tekintetében nagy előrelépések történtek, hiszen a 2002-ben meghozott kisebbségvédelmi törvény hiányossága volt, hogy nem szabályozták általa a nemzeti tanácsok megválasztását, sem a hatásköröket, csak azt a négy területet, melyekre a hatáskörök vonatkoznak. A nemzeti tanácsokról szóló törvény meghozatalával azonban ezek a gondok elhárultak, s mint elhangzott, az európia integráció tekintetében az autonómiának sok pozitív mozzanata van a kisebbségi jogok terén.
Dr. Varga László parlamenti képviselő Szerbia európai integrációjáról tartott előadásában elmondta, hogy irreálisak a várakozásaink hogy a stabilizációs és társulási megállapodás ratifikációs folyamata még a nyáron meginduljon, és hogy az ország tagfelvételi kérelmét továbbítsák az Európai Bizottságnak.
– Minden attól függ, hogy a Hágai Nemzetközi Törvényszék milyen jelentést készít Szerbiáról, de még ha ez pozitív is lesz, a holland külügyminiszter valószínűleg akkor sem fog hozzájárulni a ratifikációhoz, így legkorábban ősszel lehet előrelépés az ügyben. Koszovóról sem szabad elfeledkeznünk, és szerintem mindaddig, amíg nem születik olyan megfogalmazás Koszovóval kapcsolatban, ami mindenkinek elfogadható, addig tagfelvétel sem lesz. Többek között emiatt is vagyunk ott, ahol vagyunk. Persze a katonai semlegesség miatt nem a legjobb a NATO-hoz való viszonyunk sem, jogállamiság tekintetében sok a mulasztás, áthágás vagy hiányoznak törvények, és a volt jugoszláv tagköztársaságokkal sem mindig felhőtlen a viszonyunk. Ugyanakkor Vajdaság autonómiája egy kihasználatlan lehetőég, ahol nem megfelelő a jogállamiság, a Vajdaság által kiépített szomszédi kapcsolatok jók, de Szerbia ahelyett, hogy ezt kihasználná, szűkíti a tartomány külpolitikai mozgásterét – hangzott el Varga előadásában.
Dr. Tóth Tamara és dr. Knapp László, a győri egyetem két doktoranduszának előadását is hallhatták az egybegyűltek.
Dr. Tóth Tamara elsősorban a magyarországi megyék és régiók, vagyis a középszintű közigazgatás problémáiról szólt, kiemelve, Vajdaságban az autonómia általi reformok, hiányosságaik ellenére, jobb helyzetet teremtettek, mint ami Magyarországon tapasztalható, ahol szerinte alkotmányos válság van. Dr. Knapp László előadásából pedig az európai unió kisebbségpolitikájának alakulását ismerhette meg közelebbről a hallgatóság. A doktorandusz Szerbia kapcsán elmondta, hogy bár nyomon követhető a kisebbségvédelem javulása, még sok idő kell, hogy valóban a megfelelő szintű legyen, mely a csatlakozás egyik feltétele is lehet.
SZTOJANOVITY LIVIA
