Átfogó megoldások kellenek
Pásztor Bálint: A szerb politikai rendszer átalakításán dolgozó munkacsoportnak az alkotmány módosításával kell kezdenie a munkát
Azt szeretnénk, ha a nemzeti tanácsok jogállását pontosabban és részletesebben szabályozná az alkotmány. Illetve a Vajdaság autonómiájára vonatkozó rész az alkotmányban precízebb lenne, és több hatáskörrel rendelkezne a tartomány annak érdekében, hogy egy mindenkori parlamenti többség egy tollvonással ne csökkenthesse a hatásköröket – mondta lapunknak Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti frakcióvezetője a szerb politikai rendszer átalakításán dolgozó parlamenti munkacsoport napokban megalakult albizottsága kapcsán, amelyben a VMSZ is képviselteti magát.
Pásztor Bálint elmagyarázta, hogy az albizottság egy olyan négytagú csoport, amely közmeghallgatás formájában kapcsolatot tart fenn a parlamenti frakciókkal, a frakcióhoz nem tartozó parlamenti képviselőkkel, parlamenten kívüli pártokkal, a szakma, a tudomány képviselőivel, a civil szervezetekkel. A közmeghallgatáson elhangzott javaslatokat és elképzeléseket az albizottság közvetíti majd az akciócsoporthoz, ő határozza meg, hogy milyen sorrendben kerüljenek azok a szerb politikai rendszer átalakításán dolgozó parlamenti akciócsoport asztalára.
– Itt lesz lehetőség arra, hogy a magyar közösség szempontjából fontos kérdéseket nagyobb mértékben vegye figyelembe az akciócsoport, és ne csupán arra szorítkozzon a lehetőségrendszer, hogy elmondhassuk az akciócsoport értekezésein, hogy mi mit szeretnénk módosítani a politikai rendszerre vonatkozóan – mutatott rá a frakcióvezető. Hozzáfűzte: – Egyébként ez az albizottság eredetileg háromtagú lett volna, a három legnagyobb parlamenti frakció képviselője képviseltette volna magát az albizottság munkájában. A mi módosítási indítványunk tette azt lehetővé, hogy a legnagyobb kisebbségi frakció képviselője is részt vehessen abban – tudtuk meg.
Megtudtuk, a közmeghallgatások június 17-én kezdődnek el. A VMSZ a szerdán felállított sorrend szerint június 22-én ismerteti elképzeléseit.
– Azt gondoljuk, hogy az alkotmánymódosítással kellene kezdeni, mármint azzal, hogy az alkotmány egyes elemeit felül kellene vizsgálni. Az alkotmány minden országban a legfontosabb jogszabály, és minden más jogszabálynak az alkotmánnyal kell összhangban lennie. Természetesen a stabilitás szempontjából nem jó, ha túl gyakran módosul az alkotmány, de ha figyelembe vesszük, hogy 2006-ban milyen körülmények között került elfogadásra, hogy egyik napról a másikra történt ez meg, hogy semmiféle közvitára, szakmai vitára nem került sor az alkotmány elfogadását megelőzően, olyan hibák kerültek a szövegbe, és olyan ellentmondásokat tartalmaz az alkotmány, amelyeket felül kell vizsgálni, véleményünk szerint szakaszról szakaszra haladva a hibákat kijavítani. Így megengedhetetlen, hogy az alkotmány összekeverje a tulajdon és a vagyon fogalmát, vagy, hogy ugyanazt a kérdést az alkotmány két szakasza teljesen különböző módon szabályozza, így az egyik szakasz szerint a nemzetközi szerződéseknek összhangban kell lenniük az alkotmánnyal, a másik szakasz pedig úgy rendelkezik, hogy a nemzetközi szerződések nem lehetnek ellentétesek az alkotmánnyal. Ez nem ugyanazt jelenti – mutatott rá Pásztor Bálint. Kitért a Szerb Haladó Párt azon kezdeményezésére is, amely a parlamenti képviselők számát 250-ről, 150-re csökkentené.
– Mivel az alkotmány a parlamenti képviselők számát 250-ben határozza meg, ha valaki ezt változtatni szeretné, automatikusan megnyílik az alkotmány módosításának kérdése is. Azt gondoljuk, hogy az alkotmány módosításának számos oka van, és nem csak a képviselők számának csökkentése. Arról nem beszélve, amennyiben megnyílik ez a téma, még néhány szakasza van az alkotmánynak, amely ezzel a kérdéssel van szoros összefüggésben, így azokat is módosítani kellene. Például az interpellációra vonatkozó előírásokat, amely a kormány parlament általi ellenőrzésének egyik eszköze. Az interpellációt az alkotmány szerint 50 képviselő nyújthatja be. Amennyiben csökken a létszám, ezt a számot is csökkenteni kell. Vagy az alkotmánybíróság előtt az előzetes normakontroll eljárásban 30 képviselő kezdeményezheti a már elfogadott, de még nem kihirdetett törvénynek az alkotmányossági fölülvizsgálását. Vagyis ezt a számot is csökkenteni kell, mert egyik előírás a másikból következik – magyarázta. Kiemelte, ezek a módosítások pedig további változásokra adnak okot, így a tartományi, illetve az önkormányzati szinten a képviselők számát is csökkenteni kell. Hozzátette, bár népszerű témának tűnik a létszámcsökkentés, egy minden tekintetben heterogén környezetben, mint Szerbia, hiba lenne úgy módosítani a parlamenti képviselők létszámát, hogy bizonyos fontos társadalmi csoportok, amelyek rendelkeztek parlamenti képviselettel ezután ne képviseltethessék magukat. Így a parlament képviseleti szerepe is csorbul, ami a joguralom szempontjából is gondot jelent.
– Jelenleg a legnagyobb véleménykülönbség abban mutatkozik meg, hogy a frakciók többsége azt kommunikálja, hogy csak törvényeket kellene módosítani, az alkotmányhoz nem kellene nyúlni, pedig ehhez a folyamathoz csak akkor szabad hozzányúlni, ha átfogó megoldások születnek, és ha kijavítódnak azok a hibák, amelyeket 2006-ban az akkori hatalom elkövetett az alkotmány megszületésekor – mutatott rá Pásztor Bálint.
MIKLÓS HAJNALKA
