A vajdasági magyarok tudása exporttőke
Pásztor Bálint: A Kárpát-medence magyarok lakta térségei hasznosítják tapasztalatunkat
Szerdán dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke képviselte a pártot és a vajdasági magyarságot Budapesten, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) gazdasági, digitális, önkormányzati, jogi, védelmi és biztonságpolitikai szakbizottságának ülésén. Ezen szó volt a határ menti fejlesztésekről, de a gazdaságfejlesztési terv megvalósulását is értékelték. Pásztor Bálint elmondása szerint az ülésen megkülönböztetett elismerésben részesítették a vajdasági magyarság eddigi eredményeit.
A határ menti fejlesztések témájában a szakbizottsági ülésen a Kárpát–medence egészének vonatkozásában járták körbe a témát, majd ezt követően az egyes nemzetrészek tekintetében hangzottak el előadások. Lapunknak nyilatkozva dr. Pásztor Bálint a vajdasági projektumok közül elsősorban a Szeged–Szabadka–Baja vasútvonalról beszélt.
– Ez a projektum belátható időn belül megvalósul. Bebizonyosodott, hogy azok a projektumok, amelyek húsz évvel ezelőtt még kizárólag a VMSZ elképzeléseit jelképezték, mostanra a Szerbia által is felvállalt, azaz a szerb kormány prioritáslistáján szereplő, valamint államközi projektumokká váltak. Több ilyen projektum is van, de a Szeged–Szabadka–Baja vasútvonal különösen fontos a térség mobilitásának és gazdasági fejlesztésének a szempontjából – fogalmazott Pásztor Bálint.
Rátérve a vajdasági gazdaságfejlesztési programra a VMSZ alelnöke kiemelte, hogy a magyarországi támogatások bebizonyították: ha van elképzelés, akkor van támogatás is. Az elképzeléseket először ki kell dolgozni, majd szakmailag értékelhetővé tenni, és ezt követően tudja a magyar kormány támogatni az elképzeléseket, illetve megvalósításukat, nyomatékosította dr. Pásztor Bálint, hozzátéve, hogy a program sikerességével kapcsolatban az ülésen elhangzott a megjegyzés, miszerint „Vajdaság az etalon, és az ott megszerzett tudást a magyar kormány más magyarlakta régiókba is exportálja”. Válaszolva kérdésünkre, hogy miként tudja Vajdaság támogatni az egyéb határ menti területeket az elmúlt négy évben felhalmozott tapasztalatával és tudásával, Pásztor Bálint emlékeztetett, hogy a Kárpát-medencében most már mindegyik nemzetrész tekintetében működik a gazdaságfejlesztési terv.
– Ugyanakkor az összes támogatott projektum és elképzelés egynegyede Vajdaságban valósult meg, noha számbelileg a vajdasági magyarság nem a határon túli magyarság egynegyedét jelenti. Nálunk kezdődött el ez a program. Azért nálunk, mert a VMSZ szakemberei dolgozták ki azt a terület- és gazdaságfejlesztési tervet, amelynek mentén a Prosperitati Alapítvány által működtetett lehetőségrendszer négy évvel ezelőtt kiépült. A szakembereink által kidolgozott elképzelésrendszer alapján kezdett el működni a program más határon túli térségekben is. Amikor később a Prosperitati Alapítvány által megkezdődött a támogatások folyósítása, akkor a többi határon túli, magyarok lakta régióban az illetékes szervezetek az alapítvány részéről felhalmozott ezen tudást is átvették. Ilyen szempontból mi vagyunk a zászlóshajó és a jó példa, ezért veszik át a gyakorlatunkat, ezért lehet exportálni a tudásunkat – emelte ki Pásztor Bálint.
Ami a konkrét számokat illeti, a VMSZ alelnöke elmondta, hogy 2016 és 2018 között az első fejlesztési ciklusban 10 426 pályázat részesült 38,2 milliárd forintnyi magyar költségvetési támogatásban. Ez 75,4 milliárd forint összértékű beruházás megvalósulását eredményezte, tette hozzá Pásztor Bálint.
– A nagy léptékű beruházások megvalósulásával több mint 1300 új munkahely jött létre, és az integrátori rendszerben több mint 4 ezer mezőgazdasági termelőtől vásárolják fel terményeiket. Idén indult az új fejlesztési ciklus. A hetedik kiírási körben megjelentett tíz kategóriában összesen 2565 pályázat érkezett be. Ebből a tíz kiírt kategóriából 8-at bíráltak el. A nyertes projektumok összköltsége valamivel több, mint 10,5 milliárd forint. Ebből a megítélt vissza nem térítendő támogatás összege valamivel több, mint 7,5 milliárd forint. Az első és a második fejlesztési ciklusban eddig összesen 12 667 támogatottról beszélhetünk, és ha összeadjuk a fejlesztési eszközöket, akkor a projektek összértéke 86,1 milliárd forint, a megítélt vissza nem térítendő támogatás értéke pedig 45,8 milliárd forint. Az is fontos, hogy vannak képzések, valamint az is, hogy az idegenforgalmat és egyéb, eddig kevésbé hangsúlyozottan támogatott területeket is felölel a rendszer. Ahhoz, hogy ez a rendszer ennyire sikeresen és példaértékűen működhet, szükség van a befogadó állam, azaz esetünkben Szerbia, megfelelő viszonyulására. Szükség van arra, hogy a befogadó állam semmiféle adminisztratív, jogi, vagy politikai akadályt ne gördítsen a megvalósítás elé. Ehhez közösségünk tekintetében az szükséges, hogy a VMSZ-nek megfelelő pozíciói legyenek a kormányban, továbbá jó legyen a két ország kormánya között a kapcsolat. Abban, hogy a Szerbia és a Magyarország közötti kapcsolatok minősége elérte a jelenlegi kiváló szintet, a VMSZ-nek is van némi szerepe – fejtette ki Pásztor Bálint.
P.E.
