A parlament támogatja a brüsszeli megállapodást
Elfogadta a szerb kormány Koszovó-tárgyalásokról szóló jelentését a köztársasági parlament. Nem csak a kormánypárti képviselők, hanem az ellenzék nagyobbik része is támogatta a brüsszeli megállapodást. A Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga, a Liberális Demokrata Párt, a Szerbia Egyesült Régiói, az Egységes Szerbia, a Szerb Megújhódási Mozgalom – Szerbiai Kereszténydemokrata Párt koalíció, az Együtt Szerbiáért és a Szerbiai Szociáldemokrata Párt is igennel szavazott.
Az egész napos, késő estig tartó szerbiai köztársasági parlamenti ülésen 173 képviselő a brüsszeli megállapodás mellett, 24 ellene szavazott, egy képviselő tartózkodott, öten pedig nem szavaztak. Ez azt jelenti, hogy nem csak a kormánypárti képviselők, hanem az ellenzék nagyobbik része is támogatta a brüsszeli megállapodást. Nemmel szavaztak a Szerbiai Demokrata Párt képviselői, a Demokrata Párt, a Szerb Haladó Párt, a Szocialisták Mozgalma egy-egy képviselője, valamint két független képviselő. A szerb kormány jelentésében egyebek mellett az áll, hogy a kormány minden tevékenységét, beleértve a Belgrád és Prishtina között zajló tárgyalásokat is, az Alkotmánnyal összhangban végezte, miközben folyamatosan tájékoztatta a fejleményekről a koszovói önkormányzatok képviselőit.
Ivica Dačić miniszterelnök a 11 órás parlamenti ülés végén kijelentette, hogy erős és stabil Szerbiát szeretne építeni a szerb nép javára bárhol is él: Szerbia központi részében, Koszovón vagy az országhatárokon kívül. Egységre, egységes fellépésre van szükség – mondta a kormányfő. Hangsúlyozta: a kormány koncepciója nem az, hogy támadja a Koszovón élő szerbeket annak érdekében, hogy elfogadtassa a megállapodásról szóló dokumentumot.
A prishtinai képviselőház egy hete tartott ülést a témáról. Az egyezményt 85 képviselő támogatta és mindössze 7 ellenezte.
A két parlament tehát elfogadta az egyezményt. A brüsszeli delegációk azonban kétnapos tárgyalás után sem tudtak megállapodni a végrehajtás ütemtervében. A belgrádi és a prishtinai delegációt Fernando Gentilini, az Európai Unió koszovói különleges képviselője fogadta Brüsszelben csütörtökön. Sajtóinformációk szerint a szerb félnek voltak további kikötései a megállapodás végrehajtásával kapcsolatban. A prishtinai fél azonban teljes mértékben elfogadta az ütemtervet, amelyről részleteket egyelőre nem közöltek a nyilvánosság számára.
Heves vitával kezdődött a szerbiai parlament mai rendkívüli ülése. A brüsszeli megegyezésről jelenleg is tárgyalnak a képviselők. A Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga, a Liberális Demokrata Párt, a Szerbia Egyesült Régiói, az Egységes Szerbia, a Szerb Megújhódási Mozgalom – Szerbiai Kereszténydemokrata Párt koalíció, az Együtt Szerbiáért és a Szerbiai Szociáldemokrata Párt a jelentés támogatásáról biztosították a kormányt.
Ivica Dačić kormányfő felszólalását több közbeszólás zavarta meg a Szerbiai Demokrata Párt képviselői részéről, akiket többször is figyelmeztettek. Ha kimondjuk az igazságot Koszovóról, az nem jelenti azt, hogy nem szeretjük eléggé – emelte ki a miniszterelnök. „Azért egyezkedtünk, hogy pontot tegyünk a múlt történéseire, a nyomorra, a véget nem érő vereségekre. Valakinek tennie kellett valamit. Ez nem sok, uraim és hölgyeim. Tudjuk, hogy túl kevés, de jelen pillanatban minden. Nincsen nekünk Koszovónk már évek óta, sem katonaságunk, sem rendőrségünk és intézményeink sem.”
A szerb kormány azon államok támogatását keresi, amelyek Koszovó elszakadását szorgalmazták – mondta Slobodan Samardžić, a Szerbiai Demokrata Párt képviselője. „Vitatkozhatunk mi itt arról, amennyit csak akarunk, hogy elismerték-e Önök Koszovó függetlenségét, vagy sem. Önök azt állítják, hogy nem, mi azt állítjuk, hogy igen, de ebben a vitában az elsőszámú mérvadók mégis a koszovói szerbek. Ők pontosan tudják, hogy mi vár rájuk.”
A Szerbiai Szociáldemokrata Pártból Milorad Mijatović szólalt fel. Pártja teljes mértékben támogatja a megállapodást. Szerinte mindenképpen vízválasztóhoz érkezett Szerbia. Hozzátette, az országot a kettősség jellemzi. Egyrészt egy újabb és jobb Szerbiát szeretne mindenki, másrészt mindent megtesznek azért, hogy ez ne jöhessen létre.
Már 10 évvel ezelőtt is élt az a lehetőség, hogy megállapodjanak a koszovóiakkal. Ez akkor nem valósult meg. Ezen azonban most már kár rágódni. Túl kell lépni rajta, és mihamarabb eljutni az unióba – ezt már Vladimir Ilić mondta. „A megállapodás, amiről ma szó van, egyáltalán nem tökéletes, és nem is szolgálja teljes mértékben a szerbek érdekét. Ami viszont nagyon fontos, semmilyen módon sem jelenti Koszovó függetlenségének elismerését.”
A szerb államvezetés nem kapitulált a brüsszeli megállapodással és nem adta el Koszovót – mondta Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági frakcióvezetője. „A Vajdasági Magyar Szövetség támogatja a szerb kormányt azon törekvésekben, hogy minél nagyobb autonómiát kapjanak a koszovói szerbek, valamint abban, hogy normális életet biztosítsanak Szerbia 7 millió 100 ezres lakosságának.”
Néhány évvel ezelőtt még a Szerb Haladó Párt képviselői abban bíztak, hogy ez a megállapodás sokkal kedvezőbb lesz Szerbiára nézve. Veroljub Arsić, SZHP: „Amikor a párhuzamos intézményeinkről van szó, léteznek-e azok ott valójában? Mondhatjuk, hogy valamilyen formában igen. Honnan pénzelik azokat? Szerbia költségvetéséből. Ez nem vitás. Ha szükséges, akkor az utolsó dinárt is elküldenénk Koszovóra a szerb büdzséből. Felmerül azonban a kérdés, van-e még nekünk utolsó dinárunk? Egy részt továbbra is pénzelni fogunk.”
Borislav Stefanović azt mondta, a Demokrata Párt a szerbiai lakosok miatt támogatni fogja a megállapodást, de vannak fenntartásaik. „Magyarázzák meg, hogy mit jelent az illetékességi funkció az egészségügyben, az oktatásban és a területi tervezésben. Mi ezt szeretnénk pontosan tudni. Azt jelenti-e ez, hogy a koszovói szerb gyerekek szerb könyvekből tanulhatnak, és szerb kórházba járhatnak.”
