A közösség nyelvi tudatát is javítani kell
Nem érte negatív kritika a Magyar Nemzeti Tanács hivatalos nyelvhasználati stratégiáját
A Hivatalos nyelvhasználati stratégia az utolsó mérföldkő a Magyar Nemzeti Tanács stratégiatervezésében – nyilatkozta lapunknak Beretka Katinka, az MNT hivatalos nyelvhasználattal megbízott tanácsosa. Szavai szerint három héttel ezelőtt a nyelvhasználati bizottság egyhangúlag elfogadta a stratégia és a kéthetes közvitát követően, szombaton az MNT által rendezett szabadkai szakmai tanácskozáson pedig egy konstruktív közvitát zártak le.
– A stratégia alapvető célkitűzései egyrészt, hogy a meglévő jogszabályi hátteret igyekezzen olyan módon módosítani és javítani, hogy egységesebb jogértelmezést tegyen lehetővé, valamint egységesebb jogérvényesítést adjon a magyar közösségnek. Természetesen stratégiának az is fontos célkitűzése, hogy a közösség nyelvi tudatát javíthassa – mondta a hivatalos nyelvhasználattal megbízott tanácsos, és hozzátette, hogy a stratégiát majd megjelentetik nyomtatott formában is.
Mint megjegyezte, a kéthetes közvita alatt leginkább a programokkal kapcsolatban érkeztek tartalmi kiegészítéseket tartalmazó hozzászólások, például arra vonatkozóan, hogy a nyelvhasználati szemináriumok helyett milyen alternatív megoldások születhetnek, vagy milyen konkrét jogi értelmezési problémák vannak, amelyeket ki kell javítani.
– Örömömre szolgál, hogy a stratégiára egyetlenegy negatív kritika sem érkezett – mondta Beretka Katinka.
A tanácskozás résztvevőit Várkonyi Zsolt, az MNT Közigazgatási Hivatalának elnöke köszöntötte, majd javaslatot tett a munkabizottság tagjaira, dr. Várady Tibor akadémikus, Beretka Katinka és dr. Hódi Éva, a nyelvhasználati bizottság tagja, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület elnöke személyében.
– Az MNT egyik fő működési területe a stratégiatervezés, a tervek mentén való hatékony cselekvés. A jelen stratégia elkészítésekor arra igyekeztünk, hogy ne vágyak halmaza, hanem valós, elérhető célok jelenjenek meg benne – mondta Várkonyi.
A tanácskozáson többek között részt vett dr. Babity János, a szabadkai magyar konzulátus vezető konzulja, Horváth László, a Magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának referense, Pásztor Bálint szerbiai parlamenti képviselő, mgr. Deli Andor tartományi titkár, Muškinja Heinrich Anikó tartományi ombudsman és Vukašinović Éva tartományi ombudsmanhelyettes is.
A stratégiáról szóló vita során Várady Tibor ifjabb Pliniustól, a Kr. u. I–II. századi római írótól idézett, aki a bölcsességre javasolt latin nyelv térhódításakor megjegyezte, hogy a még létező barbár nyelvek – német, francia – átmeneti zavart képeznek, amelyek majd az átmeneti zavar után megszűnnek.
– A latin ma már nem köznyelv, és bebizonyosodott, hogy a nyelvek többszínűsége, egymás mellett létezése nem átmeneti zavar – vélekedett Várady, aki megjegyezte, sokszor szembesül azzal – nem csak Szerbiában –, hogy a többség átmeneti zavarként tekint a kisebbségi nyelv létezésére, holott a többnyelvűség az emberiség egyik nagyon fontos értéke.
A stratégiatervezetet Beretka Katinka mutatta be. A tervezet felméri a magyar nyelv hivatalos használatának jelenlegi tendenciáit, az aktuális törvényes és jogi helyzetet, ebből kiindulva pedig stratégiai fejlesztési célokat, valamint azok megvalósítását segítő programokat fogalmaz meg.
Hódi Éva a Vajdasági Magyar Nyelvi iroda létrehozásának fontosságáról beszélt, kiemelve, hogy erősíteni kellene az emberekben az anyanyelv értékszemléletet. Megjegyezte, hogy kaptak szerb kollégáktól olyan plakátot, amelyen megvolt a jó szándék, de iszonyatos volt a magyar megfogalmazás. Ilyen esetekben lenne célszerű egy olyan irodát nyitni, amely többek között ilyen esetekben is segíteni tudna.
– Ilyen iroda Felvidéken a Gramma Nyelvi Iroda, Ukrajnában a Hodinka Antal Intézet, Erdélyben a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet, Burgenlandban az Imre Samu Nyelvi Intézet, amely tevékenységével lefedi a horvátországi és a szlovéniai térséget is. Csak a délvidéki iroda hiányzik ahhoz, hogy egy Kárpát-medencei hálózat jöhessen létre – hangsúlyozta Hódi Éva.
A vitában nyolcan kértek szót, többek között Pásztor Bálint kiemelte, hogy a hivatalos nyelvhasználati stratégiát tartja az MNT legjobb, legalaposabb cselekvési tervének. Szabó Lality Dóra felvetette, hogy ne csak a közigazgatási törvények kerüljenek lefordításra, hanem például az adótörvények és a munkatörvénykönyvek is, Vukašinović Éva pedig arról beszélt, hogy a polgárok az ombudsmani hivatalhoz csupán a helységnevek kiírásával és a kétnyelvű anyakönyvi bizonyítványokkal kapcsolatban keresik fel az ombudsmani hivatalt, miközben a nyugdíjokiratok és más végzések esetén is fellép az egynyelvűség esete. Az ülés végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadtak el.
DIÓSI ÁRPÁD
