A határon túli magyarság helyzetéről és jövőjéről szervezett beszélgetést Szabadkán a KÉSZ
A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének vendége Szili Katalin és Pásztor Bálint volt
Együttműködő nemzet - a határon túli magyarság helyzete és jövője címmel szervezett beszélgetést a szabadkai városházán a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége. A vendégeket: Szili Katalint, miniszterelnöki főtanácsadót, az országgyűlés volt elnökét, dr. Zachar Pétert, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének társelnökét és dr. Pásztor Bálintot, a VMSZ elnökét, valamint a nagyszámú közönséget Fazekas Ferenc, a Szabadkai Egyházmegye püspöke üdvözölte. Ezt követően bő másfél órás panelbeszélgetés kezdődött, amelyen szó volt a 2010 óta tartó magyar nemzetpolitika eredményeiről, az új kihívásokról, az unión belüli érdekérvényesítés lehetőségeiről.
A beszélgetés után rövid sajtótájékoztatón értékelték a rendezvényt annak résztvevői, elsőként Pásztor Bálint:
- Jó, hogy kiderült az, hogy közéleti kérdések esetében a politikának is helye van, hiszen a politika az, amely meghatározza a mindennapjainkat, de nem pártpolitikai jellegű rendezvény volt ez, hanem arról beszélgettünk, hogy mindenki a maga eszközrendszerével mit tud tenni annak érdekében, hogy a vajdasági magyar közösség meg tudjon maradni és fejlődni tudjon.
A vajdasági magyar közösség egy szívós nemzetrész, amely a nehézségek ellenére és a fogyás ellenére is a szülőföldjén képzeli el a boldogulását, véli Pásztor Bálint.
- Ezt bizonyítja a Prosperitati Alapítvány által meghirdetett pályázatok sikeressége. Ezt bizonyítja az is, hogy egyre inkább szükség van kollégiumi férőhelyekre itthon, ami azt jelenti, hogy egyre többen szeretnék, ha itt, Vajdaságban járnának a gyermekeik iskolába, és nekünk pedig az a feladatunk, hogy mindent megtegyünk ennek érdekében. Magyarország kormányának támogatására számíthatunk, de nekünk itthon kell a csatákat megvívnunk annak érdekében, hogy megtanuljunk vágyakozni az után, amink van. Tehát, hogy mi magunk is lássuk azt, hogy a mi szülőföldünk fejlődik, ez egy élhető vidék, ahol a biztonság garantálva van, sok nyugat-európai vidékkel ellentétben, és hogy amikor például Szabadkára jönnek, és azt mondják, hogy milyen csodálatos város ez, vagy a Szeged–Szabadka vasútvonalnak köszönhetően milyen elérhető közelségbe került Magyarország és a világ, ezt mi magunk is tudjuk, és ne másoknak kelljen erre megtanítaniuk bennünket – mondta a VMSZ elnöke.
Nagyon fontos az elmúlt 14 esztendő a magyar nemzet életében, hiszen ez alatt az időszak alatt sikerült egy olyan nemzeti együttműködést kialakítani, ami példaértékű, emelte ki Szili Katalin.
- Lehetőség nyílt ma arra, hogy egy kicsit áttekintsük azt, hogy mi ennek a térségnek a szerepe ebben a nemzetpolitikában. Szeretném külön kiemelni azt a megbékélési folyamatot, ami a VMSZ nélkül nem jöhetett volna létre, de ami Magyarország és Szerbia között az elmúlt évtizedben megtörtént. Kiemelni azt, hogy példaértékű Vajdaság Autonóm Tartomány működése, hiszen itt teljes mértékben megvalósult, s kiterjedt kulturális autonómia részesei lehetnek az itt élő magyarok azzal, hogy a kultúra, oktatás, média, a finanszírozás kérdéseiben a Magyar Nemzeti Tanács önállóan dönt. Ebben az értelemben harmadik elismerő szó viszont azért jár, hogy Szerbia uniós integrációjának a motorja is egyben a vajdasági magyarság, és ezért reményemet fejezem ki, hogy Szerbia minél előbb az Unió teljes jogú tagja lesz, így partnerünk lenne a szuverenitásvédelmi kérdésekben. Szeretnénk, ha Európában figyelembe vennék a jövőben, hogy vannak olyan országok, amelyeknek fontosabb a biztonság megteremtése, mint az, hogy különböző globális irányzatoknak szolgáltassák ki a saját közösségeiket – fogalmazott a miniszterelnöki főtanácsadó.
Szili Katalin emlékeztetett, hogy június 9-én európai parlamenti választások lesznek, és ezeken a választásokon ki kell fejezni azt, hogy számunkra a béke, a biztonság a legfontosabb, ezt viszont azok a konzervatív erők biztosítják, amelyek számára fontos a nemzet, fontos a hit, és fontos ennek a keresztény Európának a megőrzése nem Európai Egyesült Államokként, hanem a nemzetek Európájaként.
- Azt gondolom, hogyha közéleti kérdésekkel próbálunk foglalkozni, akkor óhatatlanul politikai kérdésekkel is kell foglalkoznunk, hiszen mindannyiunk életét alapvetően befolyásolják az értékválasztások és az ezeken az értékválasztásokon alapuló politikai, döntéshozatali folyamatokban való részvétel, fogalmazott dr. Zachar Péter.
- A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége idén 35 éves, és létrehozásától kezdődően folyamatosan igyekezte hallatni hangját közéleti, közpolitikai kérdésekben egy nagyon határozott értékrend mentén. Van egy nagyon érdekes mondás, amelyet visszavezethetünk Antall József miniszterelnökségére, aki azt mondotta egyik beszédében, hogy valójában Európában az ateista is keresztény. Ez abból fakad, hogy maga az európai kultúránk nemcsak a római görög jogon és kultúrán alapszik, hanem a kereszténységgel átitatva született meg és jött létre, és éppen ezért akkor, amikor emberi jogokról, identitáskérdésekről beszélgetünk, akkor ezek megkerülhetetlenül keresztény átitatottságú kérdések is Európában. Magyarország ez alól nem kivétel. Amiben talán Magyarország szerencsés helyzetben van, az az, hogy itt még lehet vitát folytatni – mondta a KÉSZ társelnöke.
Zachar Péter leszögezte, hogy nyitottak arra, hogy megmondják, milyen álláspontot képviselnek, de meghallgatják azt is, hogy valaki más hogyan áll ugyanezekhez a kérdésekhez, és megpróbálják megérteni egymás álláspontjait. Sajnos erre nem biztos, hogy Európa nagy részén lenne lehetőség, állapította meg a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének társelnöke.
NÉMETH ERNŐ
