2023 a révbe érés éve lesz Szabadkán?
Megvan a pénz a szabadkai Népszínház és a palicsi Aquapark befejezésére, már csak idő kérdése, hogy pontot tegyenek ezeknek a beruházásoknak a végére. Épül a Budapest és Belgrád közötti gyorsvasút, Szabadka és Szeged között már közlekednek a tehervonatok, az idén pedig a személyszállítás is megkezdődhet.
Eredményekről és prioritásokról kérdeztük dr. Pásztor Bálintot, a városi képviselő-testület elnökét, valamint a közvállalatok áremeléséről is, és az évkezdő interjúban arról is szó esett, hogy milyen célok kerülnek majd előtérbe, miután befejeződnek a már sok éve húzódó megaprojektumok.
* Szabadkán az új év új árakat is hoz. Milyen változásokra számíthatnak a polgárok, és miért volt erre szükség?
— Rögtön egy kellemetlen kérdéssel nyitunk, de ezt sem szeretném megkerülni, mert a költségvetésnek van egy bevételi és egy kiadási oldala is ahhoz, hogy a polgárok a városi intézmények és közvállalatok által nyújtott szolgáltatásokat az általuk megszokott színvonalon tudják igénybe venni 2023-ban is. Ehhez sajnos áremelésekre volt szükség. Az év utolsó napjaiban a városi tanács meghozta az erre vonatkozó döntését. Ez február 1-jén lép hatályba, vagyis a polgárok először március folyamán találkoznak az áremelés negatív hatásaival a családi költségvetésükben, és ezzel a télnek a nagyobb részét sikerül a régi árakon átvészelni. Nem véletlenül február 1-jétől érvényesek ezek az árak. Két dolgot szeretnék ehhez hozzáfűzni: az egyik, hogy a január 19-ei vkt-ülésen döntünk majd a tizennégy városi közvállalat és kft. idei évi működési tervének a jóváhagyásáról, és a korábbi évekkel ellentétben most, az áremelésért cserébe, ezeknek a közvállalatoknak sokkal nagyobb mértékben kell beruházniuk a saját költségvetésükből. Mondhatok néhány példát is. A Zorka Helyi Közösség területén 4 kilométer vízvezeték épül majd ki 45 millió dinár értékben, és megvalósul néhány kisebb beruházás is. A Vízműveknek egyébként évek óta hatalmas teherrel kell szembenéznie, az évi 200 millió dináros hitel 2024-ig nehezíti meg a közvállalat működését. Ebből épült fel a 2-es számú vízgyár, mely néhány szabadkai helyi közösség területén gondoskodik a jobb ivóvízről. Képzeljük el, hogy ha ez a 200 millió dinár felszabadul, akkor milyen beruházásokat lehet majd megvalósítani. A másik dolog pedig az, hogy ellentétben a Magyarországon is tapasztalt helyzettel — ahol művelődési és sportlétesítményeket voltak kénytelenek hónapokra bezárni az elszabadult energiaárak miatt —, Szabadkán egyetlen kulturális intézményt sem zártunk be, és teljes mértékben tudjuk tartani a közvállalatok által nyújtott szolgáltatások minőségét.
* A város idei költségvetéséből fejlesztésre is jut pénz?
— Valamivel több mint 8,5 milliárd dinárt tesz ki az idei évi költségvetés. Tehát nagyjából 20 százalékkal meg tudtuk növelni a tavalyi évhez képest a beruházásokra szánt eszközöket, ez azonban elsősorban a nagyberuházások befejezésére vonatkozik. Az elsődleges célunk, hogy a mandátum végéig vagy lehetőleg már az idei évben befejezzük azokat a beruházásokat, amelyek már évek, sőt évtizedek óta terhelik a költségvetést, és amelyekkel kapcsolatban a polgárok teljes joggal türelmetlenek. Az egyik a Népszínház, a másik pedig az Aquapark. Ezeknek a befejezése az első számú prioritás. Az Aquapark esetében a tavalyi évben összesen 6 millió eurót tudtunk kilobbizni a köztársasági kormányzattól, ennek a drágulások ellenére is elegendőnek kell lennie az objektum befejezésére. A Népszínházzal kapcsolatban is elmondható, hogy megvan a szükséges pénz a befejezéshez. Palicson pedig hozzányúltunk annak a kérdésnek a megoldásához, amelytől évtizedeken át mindenki csak menekült, ez az üdülőtelep rendezése. Erre 36 millió dinár érkezett a tartományi költségvetésből. Tavaly elkészült a palicsi víztorony és a Bagolyvár felújítására vonatkozó tervdokumentáció is. Ezek olyan beruházások, amelyekhez valószínűleg nem most, ennek a válságnak a közepén kezdünk hozzá, de ha ez esetleg külső eszközökből lehetővé válna, akkor a jogi és az építészeti feltételek megvannak hozzá. És ha már az építészeti örökségről van szó, akkor meg szeretném említeni Bíró Károly polgármester házának a felújítását, mely hamarosan befejeződik. Ezzel lerójuk a tiszteletünket a városépítő polgármester előtt, és egy emléktáblát is szeretnénk elhelyezni az épületen. Emellett tavaly a városi könyvtár főhomlokzata is megújult. Ezzel két nagy prioritást érintettünk, az egyik Palics régi fényének a visszaállítása, a másik pedig Szabadka épített örökségének és a város jellegének a megőrzése. Az idegenforgalom szempontjából a zsinagóga teljes körű felújítása is egy fontos projektum volt. A harmadik nagy prioritásunk a helyi közösségek fejlesztési elképzeléseinek a megvalósítása. Odafigyelünk arra, hogy a korábbi periódusokkal ellentétben egyenletesen legyen fejlesztve a város. Gondolom, a polgárok megértik, ha nem most, a válság kellős közepén valósulnak meg olyan beruházások, amelyek még várhatnak. A városháza a legfontosabb épületünk, és természetesen odafigyelünk arra, hogy az állaga ne romoljon, de a jelentősebb felújításra sajnos még várni kell. Az volna egyébként az optimális, ha európai uniós forrásokból lehetne felújítani mint ennek a térségnek, Közép-Európának az egyik legjelentősebb épületét. A könyvtár főhomlokzatát is köztársasági eszközökből sikerült megoldani, a VMSZ köztársasági szerepvállalásának köszönhetően. Egyébként az egész országot figyelembe véve a kultúra területén a legnagyobb beruházás Szabadkán történik — a Népszínház felújítása —, az idegenforgalom terén pedig Palicson — az Aquapark kiépítése.
* Mindeközben Szabadkát is érinti az évszázad egyik legnagyobb közlekedési beruházása, a Budapest és Belgrád között épülő gyorsvasút.
— Nagyon mélyen hiszek abban, hogy ugyanaz fog történni, mint a XIX. század második felében, amikor 1869-ben ide begördült az első szerelvény. Azután indult meg ugyanis a városnak az a fejlődése, amely az I. világháborúig töretlen volt, és azt a Szabadkát, illetve azt a Palicsot alakította ki, amelyet mi szeretünk és óvunk. Valami hasonlónak kell most bekövetkeznie. A Szeged—Szabadka vasútvonal elkészült, a Belgrád és Budapest között húzódó gyorsvasút kiépítése valójában már el is érte a térségünket. A távlati cél az, hogy a Szabadka és Szeged közötti vasút Baja felé folytatódjon. De az is fontos, hogy újraindult a Zenta és Szabadka közötti vasúti közlekedés.
* Mit gondol, Szabadkán 2023 a révbe érés éve lesz? Elkészül a Népszínház és az Aquapark, továbbá a Szeged és Szabadka közötti vasútvonalon megindulhat a személyi közlekedés?
— Amikor egy évvel ezelőtt beszélgettünk hasonló kérdésekről, akkor még nem tudtuk, hogy februárban kitör a háború, melynek ilyen gazdasági hozadékai lesznek, úgyhogy most óvatosan fogalmaznék. Nem tudhatjuk, mit hoz a jövő, de teljes mértékben logikusnak tűnik ez a kijelentés, hiszen a két nagy beruházásra a pénz már itt van, a vasút pedig elkészült a határig, és Magyarországon is zajlanak a munkálatok. Most arról folynak a kormányközi tárgyalások, hogy a határ ténye ne minimalizálja ennek az infrastrukturális beruházásnak a jelentőségét. Magyarán, a 40 perces menetidőn túl ne kelljen várakozni a határon.
* Szabadkára az elmúlt időszakban hatalmas pénzek érkeztek. A már említett projektumok mellett szót érdemel az Y elágazás. Ezeknek a befejezésével jelentősen felszabadulnak majd az anyagi és a politikai kapacitások. Mire fókuszálnak az előttünk álló időszakban, mik lesznek a következő évek prioritásai?
— Ahhoz hasonló a helyzet, mint amit a Vízművek kapcsán mondtam. Amikor fölszabadul az évi 200 millió dináros teher, akkor azt újabb beruházásokra lehet fordítani. Ugyanez elmondható az országos költségvetés és Szabadka szerepe szempontjából is. Elérkezik majd azoknak a kérdéseknek az ideje, hogy mikor lesz X. Y. utcában vízvezeték, mikor épül ki a gázhálózat, mikor lesz aszfaltozás. Már el is készült Szabadka északi falvainak, tehát Királyhalom, Hajdújárás, Nosza, Ludas vízhálózatának a terve. Itt már maga a beruházás a következő fázis. Azt tudniuk kell az olvasóknak, hogy ezekbe a falvakba bevezetni a vizet, ami természetesen magától értetődő elvárás a XXI. században, több millió eurós beruházást igényel. Ilyen típusú fejlesztéseknek kell megvalósulniuk azután, hogy ezek a monumentális projektumok befejeződnek. Az Y elágazás esetében pedig az autópályásítás a következő cél, hogy az autópályáról letérve ne szűküljön be az út, ami balesetveszélyes. Az Y elágazás egyébként nem csupán közlekedési szempontból, de a légszennyezettség csökkentésével is maximálisan beváltotta a hozzá fűzött reményeket.
KARTALI RÓBERT
